kukorica

Itthon otthon vannak a GK fajtái

Kukorica, szója, napraforgó, takarmánycirok országos szakmai nap

Hagyományos őszi programját, az országos kukorica, szója, napraforgó és takarmánycirok szakmai napot és fajtabemutatót az idén szeptember 4-én Szeged mellett, a kiszombori 
Dénes-majorban, a GK vetőmagüzem szomszédságában 
rendezte meg a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.

A nagy érdeklődéssel kísért szakmai na­­pot dr. Szarka Béla ügyvezető igazgató nyitotta meg, köszöntve a résztvevőket: termelőket, partnereket, integrátorokat. 
A Gabonakutató kukorica- és cirokkínálatát mutatta be dr. Nagy Zoltán osztályvezető, a szójatermesztés „finomhangolásáról”, ökonómiai és tápanyagellátási kérdésekről pedig Garamszegi Tibor területi képviselő beszélt. „Terménypiaci kilátások – az időjárás piachatása” címmel megtartott tájékoztatójában aktuális információkkal látta el a gazdálkodókat Bidló Gábor, a Budagabona Kft. ügyvezetője. A Gabonakutató kalászos újdonságait dr. Cseuz László osztályvezető mutatta be, a szakmai előadások után pedig Vadvári László, Bácsi János és Székely Réka GK területi képviselők, valamint Virágné Pintér Gabriella kereskedelmi igazgató kalauzolásával szántóföldi bemutatón vehették szemügyre a résztvevők a cég kukorica-, szója-, napraforgó- és takarmánycirok-parcelláit.

Korai, szárazságtűrő fajták

A kukorica az egyik legigényesebbnek tartott növény, ugyanis a nagy termés érdekében magas inputráfordítás szükséges. A versenyképesség és a gazdaságosság tehát alapvetően fontos szempont ennél a növénynél. Az az általános nézet Magyarországon, hogy 5 t/ha termés fölötti hozam esetén éri meg kukoricával foglalkozni. Az elmúlt évek termésátlagai éppen csak öt tonna felettiek. Ugyanakkor 16-17 tonna/ha hozam is elérhető Magyarországon, ezt mutatják egyes gazdaságok, a termelői versenyek eredményei. Az ingadozás és gyenge termés legfőbb oka a helytelen agrotechnika mellett az időjárás – mondta bevezetőjében 
dr. Nagy Zoltán. Idén az augusztusi hőség és csapadékhiány visszavetette a szemkifejlődést, lerontva a jó terméskilátásokat. A várható országos átlag kukoricából így hét tonna/ha körül remélhető.

kukorica

Fotó: Tóth-Szeles István

Korai érésű, szárazságtűrő fajtákra van tehát szükség. Ezek rendre megjelennek a Gabonakutató nemesítő munkájában és fajtakínálatában. A hazánkban forgalmazott GK-kukoricahibridekről szólt az előadó, majd ezeket a szántóföldi bemutatón is szemrevételezték a szakmai nap résztvevői: a FAO 100-as éréscsoportban első a szuperkorai TK 175, amely fővetésben már szeptember elején betakarítható. Ide tartozik a GKT 211, a másod- és megkésett vetések hibridje, és ebben az éréscsoportban harmadik a kiemelkedő terméspotenciállal rendelkező GKT 3213.

FAO 200-tól FAO 500-ig

A FAO 200-asok közé tartozik a közepes termőhelyi viszonyok között is nagy terméspotenciállal bíró Sarolta, a magas genetikai termőképességű GKT 288 és a korai virágzásának köszönhetően átlagon felül hőstressz- és aszálytűrő 
GKT 270. FAO 300-as az erős szárú Csanád, a kettős hasznosításra is alkalmas Szegedi 386, az átlag feletti vízleadási dinamikájú 
GKT 372, a grízkukoricaként is alkalmazható GKT 376 és a kitűnően alkalmazkodó GKT 384.
FAO 400-as a Kenéz DUO, amely azoknak a gazdáknak ajánlott, akiknek visszatérő gondot jelent az egyszikű gyomok elleni küzdelem. Átlagon felüli hozamokra képes a kettős hasznosítású GKT 414. FAO 500-as a biogáztermelésre is alkalmas Szegedi 521, valamint a standardokat meghaladó szárazanyag-termésű és összenergiájú silóhibrid, a GK Silostar.

A felhasználás célja szerint szemes ku­­koricának ajánlott a Sarolta, Csanád, GKT 372, GKT 376, GKT 384, Kenéz DUO; silókukoricának a Szegedi 521, GK Silostar; élelmiszer-ipari felhasználásra a Sarolta és a GKT 376; rezisztens fenyércirok irtásához a KENÉZ DUO.

Fehér szemű cirok

Áttérve a Gabonakutató takarmánycirok-kínálatára dr. Nagy Zoltán kiemelte, hogy ez az egyik legjobb szárazságtűrő szántóföldi növénykultúra hazánkban. Jól alkalmazkodik a kedvezőtlen éghajlati és talajviszonyokhoz, a gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezően termeszthető. A szemescirok-nemesítés prioritásai a GK-nál: korai érésű, rövid tenyészidejű, magas keményítő- és fehérjetartalmú, alacsony tannintartalmú hibridek előállítása. Új fajtajelöltjeik fehér szemszínűek, ellenállnak a betegségeknek, kitűnően bírják a szárazságot. Silócirok esetében cél kiváló szárszilárdságú, nagy zöldter­­mést adó, optimális szárazanyag- és magas cukortartalmú hibridek nemesítése. Szemescirok a GK Emese, Farmsugro 180, silócirok a GK Erik, GK Balázs, Róna 1 és GK Áron.

2016-hoz képest az idén számottevően – 72 200-ról 60 800 hektárra – csökkent a szója vetésterülete hazánkban – adta közre az utóbbi tíz év adatait előadásában Garamszegi Tibor. Tavasszal változtak a zöldítés előírásai, ez vetette vissza a termesztési kedvet – hiszen a termelési költségek elemzése azt mutatja, hogy nem volt veszteséges a gazdák számára ez a növény.

Szóják, kalászosok

Fehér folt a szójatermesztésben a tápanyagellátás – hívta fel a figyelmet erre a témára az előadó, bemutatva a Gabonakutató kísérleti eredményeit, majd a GK három szójafajtáját, a Bahiát, Pannónia kincsét és az Airest. Az adatok azt igazolták, hogy a szójatermesztésnél is alkalmazható talajvizsgálaton alapuló terv szerinti tápanyagellátás, a Genezis technológia. A Gabonakutató gazdag kalászoskíná­latát, újdonságait vonultatta fel előadásában dr. Cseuz László. A nagy termőképességű, tar kalászú középérésű GK Szilárd mellett újdonság a szálkás kalászú GK Arató. Javító minőségű a korai GK Békés, új nemesítés a GK Bakony. Malmi búzák a Gk Futár, GK Pilis, GK Ígéret. Újdonság a GK Fehér tönkölybúza és a GK Arany korai őszi zab.

 

dr.Szarka Bela Dr. Szarka Béla
ügyvezető

 

Dr. Szarka Bélát, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját a rendezvény céljáról, a marketingnek a cég életében betöltött szerepéről kérdeztük.

„Rendezvénysorozatunk célja, hogy a termékeket előállítók, vagyis a nemesítők találkozzanak a felhasználókkal, a gazdálkodókkal, akik a helyszínen megnézhetik azokat a fajtákat, amelyeket a későbbiekben megvásárolnak és termesztenek. Egyfelől számos szakmai kérdésre adhatunk választ, segítve a termelők eligazodását. Másfelől a gazdák egymással is kicserélik tapasztalataikat, így rengeteg információhoz jutnak, miközben jól érzik magukat. A visszajelzések azt igazolják, hogy a vevők igénylik ezeket a programokat, hasznosítják az új ismereteket, és gondolataikkal, javaslataikkal segítik a munkánkat. Azt is látjuk, hogy le kell porolni ezeket a rendezvényeket, hogy még közelebb kerüljön egymáshoz a tudomány és a gyakorlat, ami már egy kicsit marketing is. Önmagától ugyanis nem adja el magát a legjobb termék sem. A sikeres és a kevésbé sikeres cég között gyakran csak az a különbség, hogy az egyiknek erősebb, hatékonyabb a marketingje. Meg kell szólítani a vevőt, tudnunk kell, mire van szüksége, és azt kell előállítani. A marketing persze költséges is, fontos, hogy tudjuk finanszírozni, azt pedig jó piaci értékű, minőségi termékekkel lehet. Még fontosabb, hogy itt tartsuk azokat, akik világszínvonalon képesek ezt produkálni. Ez irányban is tettünk lépéseket.”


Hatala MihályHatala Mihály
főmérnök

 

Hatala Mihály, a Hódagro Zrt. növénytermesztési főmérnöke gyakori vendég a Gabonakutató rendezvényein.

„Mindig szívesen részt ve­­­­szünk az ilyen prog­­­­­ra­­­­­­­­­­mokon, hogy nyo­­­­­­mon tudjuk követni a fejlesztéseket, melyek segítséget nyújtanak számunkra a fajták kiválasztásában. Itt most azokról a kapásnövényekről volt szó – kukorica, szója, napraforgó, cirok –, amelyeket mi is termesztünk. Valamennyi perspektivikus növény, tekintettel a fokozódó aszályosodásra. A kukorica rendkívüli érzékeny 
a csapadék, a páratartalom, illetve a káros sugárzás hatásaival szemben. Meggyőződésem, hogy helyenként a kukoricát ki kell váltani olyan alternatív növénnyel, mint a cirok, amely szárazságtűrőbb, és gazdaságosabban állítható elő akár abraknak (GK Emese, Alföld1), akár tömegtakarmánynak (GK Áron, GK Balázs). Jelentős a Hódagro Zrt. állattenyésztési ágazata. Az állomány ellátásához segítséget nyújt a GK széles szójapalettája GMO-mentes, a helyi klímára adaptált fajtákkal, amelyek kiváltják a költséges hőkezelést, az igen alacsony inhibitortartalom miatt. Mi jobbára az Aires, Bahia és Hilario fajtákat termesztjük. A kalászosok közül szintén a GK legjobb beltartalmat produkáló fajtái dominálnak, az Arató, Pilis, Szilárd, Ígéret, Bagó minőségben és hozamban is versenyképes a túlfavorizált hibridekkel szemben. Ezeket 
a Dél-Alföldön nemesítették, az itteni időjáráshoz tökéletesen megfelelnek. Hasonlóan jók a Novi Sad-i fajták, kö­­­­­szönhetően a Gabonakutatóval kialakult jó szakmai kapcsolatnak.”



Szerző: AgrárUnió

Tags: napraforgó, szója, kukorica, Gabonakutató, takarmánycirok

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom