Táblán belüli talajheterogenitás-vizsgálat talajszkenneléssel

A gazdálkodók és a kutatók egyetértenek abban, hogy a továbblépés egyedüli lehetséges útja a precíziós növénytermesztés bevezetése és egyre szélesebb körű alkalmazása a hazai mezőgazdasági gyakorlatban. Hazánk legjelentősebb, feltételesen megújuló természeti erőforrása a talaj, amelynek okszerű, fenntartható hasznosításához nélkülözhetetlen az adottságainak, jellemzőinek, állapotának meg--ismerése, rögzítése és térképi megjelenítése. A precíziós növénytermesztés a földrajzi koordinátákhoz kötött termőhely-specifikus mezőgazdasági művelést jelenti. A precíziós növénytermesztési technológia alkalmazása során a termesztéshez szükséges inputanyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, öntözővíz) kijuttatása differenciáltan, pozicionált módon történik a szántóföldi tábla heterogenitásának figyelembevételével. 
A mezőgazdasági szántóföldi táblák talajjellemzői rendkívül nagy heterogenitást mutatnak. A precíziós növénytermesztés terén folyó fejlesztések a termőhely térbeli heterogenitásához illeszkedő, gazdaságos és fenntartható gyakorlati gazdálkodás kialakítására irányulnak.

A táblán belüli eltérő tulajdonságú talajfoltok lehatárolására és a precíziós termesztés alapegységét képező művelési zónák körvonalának meghatározására napjainkban már több módszer is rendelkezésünkre áll. Egyik lehetőség 
a mindenki számára ingyenesen elérhető, műholdfelvételekből származó adatbázisok, amelyek feldolgozásával elkészített biomassza-térképek képezhetik alapját a művelési zónák lehatárolásának. További lehetőséget jelentenek a vegetációs kamerával felszerelt, alacsony magasságban repülő mezőgazdasági drónok felvételeinek elemzésével készített térképek vagy a hozammérővel rendelkező kombájnokból származó adatok alapján megjelenített hozamtérképek. A kultúrnövények felvételezésén alapuló vegetációs térképeken elkülöníthető a különböző termőképességű zónák növényeinek vegetációs aktivitása, azonban a táblán belül jelentkező különbségeket a talaj heterogenitásán túl egyéb tényezők is okozhatják, például a kórokozók és kártevők jelenléte, a gyomosodás, valamint a termesztés során elkövetett agrotechnikai hibák. A talajheterogenitás táblán belüli meghatározásának legmegbízhatóbb módjai közé a tényleges talajvizsgálatokon alapuló módszerek tartoznak.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.-vel együttműködve a precíziós növénytermesztési rendszerek fejlesztése céljából kutatás-fejlesztési programokban vesz részt, ami a GINOP-2.2.1-15-2016-00001 „Üzemmérettől független komplex precíziós szaktanácsadási rendszer kialakítása” című projekt keretén belül valósul meg.

A K+F tevékenység során összehasonlító elemzéseket végzünk a különböző talaj- és növényszenzorokkal végzett művelésizóna-lehatárolási módszerek között. VERIS U3 talajszkennert alkalmazunk a hagyományos mintavételezésen és laborvizsgálatokon alapuló talajvizsgálatok mellett a szántóföldi táblák felvételezésére. A talajszkenner négy különböző szenzort tartalmaz: egy helyzetmeghatározó DGPS-érzékelőt, egy, a talaj elektromos vezetőképességét mérő (EC) tárcsasort, egy optikai szenzort a talaj szervesanyag-tartalmának meghatározására és egy pár ionszelektív elektródát a talaj kémhatásának (pH) mérésére.

VERIS U3 talajszkenner a szántóföldi táblák felvételezésére

A térképek 10 méteres fogásszélességű és a művelési iránnyal szöget bezárva végzett talajszkennelés eredményeit mutatják be. A talaj elektromos vezetőképessége (EC) összefüggésben áll a talaj sótartalmával, nedvességtartalmával, fizikai féleségével és típusával, amelyek szoros összefüggésben vannak a termőképességgel.

A hozamtérkép a tábla egyes részeinek termőképességét mutatja

A talajszkenner által készített elektromos vezetőképesség (EC) térkép (sötétbarna színnel) jobb oldalán és közepén megfigyelhetőek a régi vízfolyások feltöltődött medrei, amelyek 
a műholdfelvételen és a hozamtérképen is nyomon követhetők. A tábla ezen részei igen gyenge termőképességűek, a betakarított termés mennyisége jelentősen elmarad a tábla többi részétől, az inputanyag (műtrágya, vetőmag, növényvédő szer) kijuttatásánál célszerű ezt figyelembe venni, mivel a jövedelmezőség csökkenéséhez vezethet.

Az elektromos vezetőképesség (EC) térkép jobb oldalán és közepén megfigyelhetőek a régi vízfolyások feltöltődött medrei

A NIR/Red reflektancia térkép a talaj szervesanyag-tartalmának (OM) térbeli változékonyságát mutatja. A vizsgált táblán a talaj elektromos vezetőképességének (EC) nagysága szorosabb összefüggést mutatott a terméseredmények nagyságával, mint a NIR/Red reflektancia értékei. A talajszkennelés során földrajzi koordinátákhoz kötött nagy mennyiségű adat keletkezik, amelyek direkt és indirekt információkat hordoznak a különböző termékenységű művelési zónák talajjellemzőiről. A talajszkennelés segíti a zónák lehatárolását, a zóna alapú talajminta-vételi pontok meghatározását és az eltérő termőképesség okainak megtalálását.

A NIR/Red reflektancia térkép a talaj szervesanyag-tartalmának (OM) térbeli változékonyságát mutatja

Dr. Rátonyi Tamás
Dr. Ragán Péter
Dr. Sulyok Dénes Zsolt