Lehet egy kicsivel több?

dr. Futó Zoltán
egyetemi docens

A nap házigazdája, dr. Futó Zoltán egyete-mi docens, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket: több tudományág képviselőit, együttműködő part-nereket, gazdálkodókat, szaktanácsadó-kat. A tritikálétermesztés biológai alapjait, a vetőmag- és fajtahelyzetet vázolta nyitó előadásában Lukács József, a NÉBIH elnökhelyettese. Mint elmondta, 
a Nemzeti Fajtajegyzékben 19 tritikáléfajta szerepel, és ebből 15 hazai nemesítésű.

Cél a helyes rostarány

A tritikálé zöldhasznosítása és takarmányértéke a rozs tükrében címmel tartott előadást a rendezvényen dr. Orosz Szilvia címzetes egyetemi docens, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányanalitikai igazgatója. Elöljáróban arról szólt, hogy a tapasztalható és várható időjárási szélsőségekre tekintettel több lábon kell állni, alkalmazkodni a változó körülményekhez, feltételekhez. A hőség nem csak a növényekre van hatással; befolyásolja az állatok étvágyát is – annak fenntartását pedig, rosttartalmuk révén 
a gabonaszilázsok kiválóan segítik a nyári időszakban.

A takarmányok rosttartalma, a rost lebomlásának sebessége nagy jelentőséggel bír: a könnyen emészthető rostok könnyen elbomlanak, és gyorsabban áthaladnak a bendőn – így hamarabb megéhezik az állat –, a lassan lebomló rost tovább tartózkodik a bendőben. Ezeket kell egyensúlyban tartani alkalmas rostforrások kiválasztásával, jó tömegtakarmány-stratégiával. Jó rostforrás a rozs és a tritikálé, amelyekben a könnyen lebomló rostok és 
a nehezen emészthető rostok kedvező arányban vannak jelen.


Alkalmazkodni 
a klímaváltozáshoz

dr. Kruppa József
c. egyetemi tanár

Dr. Kruppa József agrármérnök, címzetes egyetemi tanár, nemesítő, a Kruppa-Mag Kutató Kft. tulajdonos-ügyvezetője A Kruppa-Mag Kft. fajtái a szilázs-előállításban címmel tartotta meg előadását a rendezvényen.

A klímaváltozáshoz alkalmazkodva a tömegtakarmány-termesztést – szilázs, szenázs – nagyobb biztonsággal és kisebb költséggel alapozhatjuk az őszi kalászos gabonafélékre, főként a rozsra és tritikáléra – mondta Kruppa József, hangsúlyozva, hogy ezek a kis vízigényű, a többi gabonafélénél igénytelenebb növényfajok, fajták a téli fél év csapadé-kával, valamint kevés tápanyaggal vegyszermentesen, környezetbarát technológiával és biztonságosan termeszthetők. Míg a rozs vetésterülete világszerte csökken – így hazánkban is, de a statisztika által „nem látott” rozsszilázs előállító területe már közel akkora, mint a szemnek termesztett rozsé –, tritikálét viszont egyre nagyobb területen termesztenek – hazánkban is – zöldtakarmányként és humán célra való felhasználásra. 
A továbbiakban bemutatta az előadó az általa nemesített és forgalmazott Hungaro tritikálét – melynek termőképessége, a szilázshozam 20-25 tonna/ha, 20-25% fehérjetartalommal, valamint a Reyfood rozsot, melynek várható szemtermése 3-5 t/ha, illetve 20-30 t/ha a szilázshozama. A fajtából kalászolás előtt készített szilázs takarmányértéke kiváló: nyersfehérje-tartalma 18-21%, rostemészthetősége 72-78%. Végül az előadó bemutatta a remek fehérjehozamú, szárazságtűrő Olimpia lucernát.

Szegedi tritikálék termesztési és takarmányozási tapasztalatait adta közre a szegedi Gabonakutatótól Purgel Szandra kutató biológus és dr. Bóna Lajos igazgatóhelyettes, vezető nemesítő. Négy tritikáléfajta született Szegeden: a GK Idus az első és eddig egyetlen hazai nemesítésű tavaszi típusú fajta, továbbá az ősziek, a GK Rege, a Szemes és a Maros.

Martonvásári tritikálénemesítési eredményekről szólt a rendezvényen dr. Mikó Péter kertészmérnök, az MTA ATK MGI tudományos főmunkatársa. A főképpen őszibúza-nemesítéssel foglalkozó martonvásári kutatóházból számos minősített tritikáléfajta került ki az utóbbi évtizedben, így a korai érésű, bőtermő Mv Talentum, a kiemelkedő zöldhozamú Mv Talizmán és a gyengébb adottságú területeken is sikerrel termeszthető Leonardo.

Érdeklődők a fajtabemutatón

A fajták eredményei

A tritikálé zöld- és szemterméskísérletek eredményeit mutatta be előadásában dr. Futó Zoltán és ifj. Kruppa József PhD-hallgató. 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban vizsgálták Szarvason, a Mezőmag Kft. területén a különböző tritikáléfajták terméseredményeit, zöldhozamát, valamint a legfontosabb beltartalmi paramétereit. A kísérletek következtetései szerint a tritikáléfajták közül kiemelkedő zöldhozamot ért el a Dimenzio fajta (KV119 fajtajelölt), 
az első kaszálási időpont kivételével. Az első kaszáláskor a legnagyobb zöldtömeget a GK Maros adta. A legnagyobb nyersfehérje-tartalommal a Dimenzio fajta, míg a legkisebb nyersfehérje-tartalommal a Hungaro fajta jellemezhető.

A Dimenzio fajta nyersfehérje-tartalma szignifikánsan magasabb volt. A legmagasabb nyersrost-tartalma a GK Szemes, míg legalacsonyabb nyersrost-tartalma a Dimenzio fajtának volt a kísérletben. A GK Rege és az Idus fajták szignifikánsan alacsonyabb szemtermést értek el.

Kritikus a vetési és aratási idő

A tritikálé- és rozsszilázs-előállítás kritikus pontjait vette sorra előadásában Iván Ferenc takarmányozási szakmérnök, szaktanácsadó. A termesztéstechnológia két kritikus pontja a vetés és a betakarítás. A termés minőségét leginkább meghatározza a betakarítás időpontja, míg a termés mennyiségét a vetési időpont – hangsúlyozta Iván Ferenc.

Végül a dél-alföldi régióban legnagyobb fajtaválasztékkal rendelkező Mezőmag Kft., a tritikálénap egyik házigazdája mutatkozott be: Gazsó János ügyvezető elmondta egyebek mellett, hogy a 30 éve, pontosabban 1987 őszén Mezőmag GMK néven alakult vállalkozás ezer hektáron állít elő vetőmagot. Kalászos-fajtaszortimentjét jelenleg 19 őszi búza, 4 őszi árpa, 4 őszi tritikálé, 2 őszi zab, 2 tavaszi árpa, 1 tavaszi tritikálé és végül 3 tavaszi zab alkotja. Idei fejlesztési terveikben a gépállomány modernizálása, új irodaépület átadása, 2018–19-ben egy 800 m²-es tárolószín építése, valamint 2019-ben 220 hektáron lineár öntözőtelep létesítése szerepel. Az előadásokat fajtabemutató követte a Mezőmag Kft. földjén.

 Az élmezőnyben vannak

Dr. Kruppa József PhD, címzetes egyetemi tanár, agrármérnök a családi vállalkozásként működő kisvárdai székhelyű Kruppa-Mag Kutató Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Elismert oktató, kutató, növénynemesítő, termelő, a Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési Tudományos Bizottság Tagja. A fajtabemutató helyszínén kértük rövid beszélgetésre.

„Négy magyar növényfajtánk van, a Pannónia burgonya, a Hungaro tritikálé, a Rey-food rozs és az Olimpia lucerna – sorolja az általa nemesített és forgalmazott, növényfajta-oltalom alatt álló fajtákat. – A burgonyát kicsit hobbiszinten kezeljük, az utóbbi három növénykultúra biztosítja a család megélhetését. Új fajtajelöltünk a KV 119-es tritikálé, amely a Dimenzio nevet kapja majd, két lucerna-fajtajelöltünk, amelyet hamarosan bejelentünk, és lesz egy új rozsfajta-nemesítésünk. Innen most már 
a fiunk, az agrármérnök Jozsó következik, aki PhD-hallgató, és beszélgetésünk idején éppen előadást tart. A családi vállalkozásban öten dolgozunk, minden családtag tulajdonos. A feleségem főállásban a kisvárdai kórházban főnővér, Klaudia lányunk Martonvásáron kutató, nemesítő, Krisztina lányunk a Hungaro tritikáléból készült lisztek forgalmazásával foglalkozik. Ismerjük a termelői véleményeket, ezek pozitívak, a kistermelőktől a részvénytársaságokig használják a fajtáinkat, amelyek az élmezőnyben vannak. 
A stresszhatásokkal, betegségekkel szemben ellenállóak, környezetbarát, kis vegyszerigényű nemesítések. Mind 
a humán, mind a takarmányozási felhasználás területén jó beltartalmuk révén versenyképesek” – mondta összegzésként dr. Kruppa József.

A vetőmag bizalmi cikk

Gazsó János
szakmérnök

Gazsó János vetőmagtermesztési szakmérnök, a szarvasi székhelyű Mezőmag Vetőmagtermelő, Tisztító és Forgalmazó Kft. ügyvezetője számára különösen fontos ez az esztendő: idén harmincéves a cég. Három évtized, amely alatt a kezdeti 150-200 hektárnyi területből 2500 hektár lett, ebből 1400 hektáron állítanak elő vetőmagot, további 400 hektáron a környékbeli termelőkkel integrációban termeltetnek. Évi 5-6000 tonnás feldolgozókapacitással rendelkeznek.

„Hétvégi műszakként a családi házunk udvarán épített vetőmagtisztító üzemben kezdtük a munkát a rendszerváltás előtti években, azután megerősödött a privát szféra, jöttek a szakmai és egyéb kihívások, s mi álltunk elébük – emlékezett vissza Gazsó János. – Belevágtunk a vetőmagtermesztésbe, 1992-ben vetettük az első kalászosokat, szegedi fajtákból. Hamarosan elértük a középüzemi méretet, de ez nem volt elég, szlogenünk szerint »még többet, még jobban« akartunk. Szakmai és emberi kapcsolataim révén sikerült a Dél-Alföldön olyan pozíciót szerezni, amellyel a Mezőmag Kft. a térségben vezető cég lett. Idei fajtaajánlatunkban huszonkilenc őszi, hat tavaszi kalászosfajta szerepel. Ezzel elértük az optimális méretet, ezt kell magas minőségi szinten tartanunk. Innovatívak vagyunk, két-három évre előre gondolkodunk, szoros kapcsolatot tartunk a hazai és külföldi nemesítőkkel és kutatóintézetekkel, ami azért fontos, hogy versenyelőnyben legyünk. Azt szokták mondani, a vetőmag bizalmi cikk – a gazdálkodóktól érkezett visszajelzések azt igazolják, hogy ennek a bizalomnak megfelelünk.”

Szerző: AgrárUnió