A kukoricatermesztés helyzete – Hazánkban korszerű agrotechnikával növelhető lenne a termés
Növénytermesztés - 2016.10.20
Az 1970–80-as években a hektáronkénti termésátlagot illetően a harmadik helyen, míg az évi termésnövekedés alapján húsz év átlagában 151,5 kg/hektárral a világon elsők voltunk. Az utóbbi években viszont egyre jobban lemaradunk az élvonaltól.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Több ezer évre volt szükség Amerikában, hogy az ősi, többszörösen elágazódó, kis csövű kukoricából a mai modern, nagy csövű kukorica kialakuljon. A kukorica termését növelni kell, mert a Föld népessége gyorsan nő, és jelenleg már csak 0,2 hektár jut egy főre, amelyen az élelmiszert, a takarmánynövényeket és az ipari növényeket is meg kell termelni. A világ kukoricatermesztése rohamléptekkel halad előre, de a Föld kukoricatermesztésében a genetikai lehetőségeknek csak 20-25 százalékát hasznosítják.
Eltérő termésátlagok
A világ kukoricatermesztése 183 millió hektár, az összes termés meghaladta az egymilliárd tonnát, de a termésátlag csak 5,5 t/ha. Az Egyesült Államokban táblaszinten a rekordtermés 2015-ben 33,39 t/ha volt, a kukorica őshazájában, Mexikóban viszont 7-7,5 millió hektáron a kedvezőtlen ökológiai viszonyok miatt csak 3-3,5 t/ha termett, még úgy is, hogy egy évben kétszer vetnek és takarítanak be.
A hazai növénytermesztés gondjait a klímaváltozás miatti időjárási szélsőségek növekedése, a széles fajtaválaszték, de kevéssé tudatos fajta- (hibrid)választás, az agrotechnikai hiányosságok és a a szélsőséges gabonacentrikus vetésszerkezet jelenti, de előfordul nem okszerű tápanyag-gazdálkodás, továbbá vetéstechnológiai és növényvédelmi hiányosságok. Magyarországon a kukorica termésingadozása a korábbi 10-20 százalékkal szemben az 50-60 százalékot is eléri, ami rendkívül kedvezőtlen, mert évjárattól függően az összes kukoricatermés 4 és 9 millió tonna között változott. (1. ábra)
Szerző: Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár DE MÉK Növénytudományi Intézet
Címkék:
A korai gyommentes kukorica kulcsa – a pre-poszt technológiában ...
Ősszel elvetni, tavasszal (nem) elrontani – Néhány gondolat a ...
Rangos kitüntetést kapott Fórián Zoltán, az AgrárUnió állandó ...
Új szakmai kézikönyv segíti a szőlő aranyszínű sárgaságának ...
Kertészkedés szintet lépve – Miért az emelt ágyás a bőséges ...
Fontos határidő: március 31-ig teljesítendő az éves nitrát ...
Az európai parlamenti képviselők új uniós intézkedéseket ...
Komplex gyomhelyzetekre komplex válasz: így működik a PIRATES ...
Gyomirtási tapasztalatok egy változó technológiai ...
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért