Országos öntözési nap 
Szarvason – Hazánk sokkal nagyobb mezőgazdasági területet tudna vízzel ellátni

Második alkalommal rendezte meg július 9-én az országos öntözési napot Szarvason 
a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara mintegy 
350 résztvevővel. A szakmai tanácskozást öntözési kiállítás kísérte.

Jakab IstvánJakab István

Az eseményt köszöntő Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarország mindössze százezer hektárt öntöz, és hogy a víz nagy részét átengedi az országon, miközben a nagy hőség miatt egymillió tonna kukorica vész kárba. Úgy fogalmazott: a jogalkotáson és a törvényhozókon nem múlik, hogy Magyarország végre az adottságainak megfelelő színvonalú gazdálkodást tudja kialakítani.

 

Dr. Tőzsér János

Dr. Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora kiemelte, hogy az egyetem békési kara jelentős szerepet kíván vállalni a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakemberek megújuló képzésében, és jövőre is szívesen helyt ad a gyakorlati szakemberek és a kutatók eszmecseréjének.

 

 

Mezei Dávid

Az új uniós költségvetési időszakban Magyarország 53 milliárd forintot fordíthat vízgazdálkodási feladatokra – tájékoztatta a résztvevőket Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Ezt a forrást új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra különítik el a gazdák számára. Várhatóan az év végén vagy a jövő év elején írják ki az első pályázatokat.

 

Feldman Zsolt

Feldman Zsolt, a Földművelési Minisztérium agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára elmondta, Magyarországon a mezőgazdasági területek mindössze egy-két százalékát öntözik, ennek a 90 százaléka szántóterületeken zajlik. Közölte, az öntözési igény és a beruházás várható megtérülése nincs mindenhol összhangban az országban.

 

 

 

Győrffy Balázs

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában kifejtette: miközben alig százezer hektáron zajlik öntözés, 330 ezer hektáron lenne erre igény. Az akadályok között említette a birtokszerkezet elaprózottságát és a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapotát. Győrffy Balázs szerint természetes és mesterséges víztározók létesítésére és azok multifunkcionális felhasználására van a legnagyobb szükség Magyarországon.

 

 

Solyódy Balázs

Ezt erősítette Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója is. Előadásában kitért arra, hogy egyes klímaváltozási modellek szerint Magyarországon az aszállyal érintett területek nagysága megduplázódik, holott a jelenleg rendelkezésre álló 500 millió köbméternyi belvízi tárolókapacitás már most is csaknem teljes mértékben feltöltött. Elmondta, hogy létrehoztak egy aszálymonitoring-csoportot, amely az árvízi készültségi fokozatokhoz hasonlóan aszálykészültségi szinteket dolgozna ki.

Szerző: SZIE

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom