Együtt a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás és az egyre nyíló agrár olló miatt a termelőknek egyszerre kell javítaniuk a ráfordítások hatékonyságát, valamint a lehullott csapadék, és a kijuttatott öntözővíz „termelékenységét” (water productivity), hogy biztosítsák a jövedelmezőséget. A KITE Zrt. „Együtt sikeresebb!” című szántóföldi bemutatója azt mutatta be, hogyan kapcsolható össze az ökonómiai szemlélet, a helyspecifikus technológiák, és a talajvédelem.

A 2026. szeptember 22-én Nádudvaron megrendezett szakmai napon a KITE Zrt. és az Agrárközgazdasági Intézet szakértői a klímaváltozás, a terménypiacok és a jövedelemoptimalizálás összefüggéseit értékelték. A szántóföldi program két helyszínen, öntözött és szárazgazdálkodási körülmények között mutatta be a Fenntartható Termelési Rendszer (FTR) elemeit.

Dr. Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai már a mindennapokban is érzékelhetők, az agrárgazdaság szereplői pedig együttműködésben tudnak csak érdemi segítséget adni a gazdálkodóknak. Dr. Szabó Emese innovációs főigazgató-helyettes hangsúlyozta: a klímaadatok és egyéb termőhelyi adottságok alapján termesztési körzeteket kell kialakítani, ahol termőhelyspecifikus, hozamra és jövedelemre is lefordítható ajánlásokat kell adni. Ehhez a kutatásfejlesztésben résztvevő szakemberek és a gazdálkodók együttműködését kérte.

Öntözési döntések konkrét gazdasági eredményekkel

Az öntözött bemutató egyik központi kérdése az volt, mikor és milyen technológiai színvonal mellett térül meg az öntözés. A KITE elemzései minden közvetlen gép- és inputanyagköltséget, valamint az öntözés üzemeltetési kiadásait figyelembe vették. A közölt eredmények fedezeti összegek: a gazdaságok termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó általános költségeit nem tartalmazzák.

A szójakísérletben 335 mm öntözővíz és 96 mm tenyészidőszaki csapadék mellett a klimatikus vízmérleg -266 mm volt. Az ES Pallador becsült 4,64 t/ha hozama ennek ellenére 188 ezer Ft/ha fedezeti összeget eredményezett.

A napraforgónál a kísérleti hibridek 4 t/ha feletti termésátlagot adtak, miközben a termesztés 2,5 t/ha fölött térült meg. Az öntözött állományban a Macrophomina-fertőzés mértéke mintegy kétharmaddal alacsonyabb volt. A szakemberek ugyanakkor a vetésforgó betartására is figyelmeztettek a napraforgó, a szója és a repce közös betegségei miatt.

Talajművelés ott és olyan mélyen, ahol szükséges

Az őszi alapművelési bemutató az energiaigény és a talajtaposás csökkentésére helyezte a hangsúlyt. A KITE szakemberei három gépkapcsolaton mutatták be, hogyan igazítható a művelés a talaj fizikai állapotához és milyen utat járhatunk be a hagyományos, teljesfelületű megközelítéstől a minimális bolygatással járó, talajvédő művelési rendszerekig. A kontrollált gépmozgásra épülő CTF-rendszer célja, hogy a gépek azonos nyomvonalakon közlekedjenek, így kisebb felületen tömörítsék a talajt.

A bemutató üzenete szerint a művelési módot nem megszokásból, hanem a talajállapot alapján kell meghatározni. Megfelelő szerkezetű talajon az alapművelés akár el is hagyható; tömörödés esetén viszont a célzott, megfelelő nedvességi állapotban végzett beavatkozás javíthatja a talaj vízbefogadó képességét.

Fenntartható rendszer a szárazgazdálkodásban

Mivel a hazai szántóterületek mintegy 2%-a öntözött, a KITE Fenntartható Termelési Rendszerének szárazgazdálkodási kísérlete a termelők többségét érintő kérdéseket vizsgálja. A nádudvari kísérlet négy talajművelési rendszert és öt vetésforgót hasonlít össze húsz parcellán. A 2026-os eredményekben a talajművelés nem hozott terméstöbbletet; az őszi búzánál és a napraforgónál a bolygatás csökkenésével arányosan nőtt a fedezeti összeg.

A forgatás nélküli rendszerekben a növényvédelemnek is alkalmazkodnia kell a tartós mulcsréteghez és a megváltozó gyomflórához. A növényvédelem és talajművelés együttes költsége a mulcsműveléstől a sávos művelésen át a direktvetésig csökken, miközben ezek a száraz években jobb terméseredményt hoznak a hagyományos technológiához viszonyítva. A KITE automata fénycsapdájának szántóföldi tesztje 2026-ban kilenc magyarországi és egy szerbiai helyszínen zajlott, elsősorban a kukoricamoly előrejelzésének fejlesztésére.

A talajvédő rendszerekhez a tápanyag-utánpótlást is hozzá kell igazítani. A bolygatás csökkenésével nő a pozícionált kijuttatás jelentősége, különösen a gyengébb tápanyag-szolgáltató képességű talajokon. A program végén két direktvetési gépkapcsolat mutatta be az őszi kalászosok vetését a napraforgó zúzatlan tarlójába, minimális talajbolygatással.

A technológiai fegyelem dönti el a jövedelmezőséget

Öntözött területeken az intenzív termesztés magasabb költsége csak magasabb és stabilabb árbevétellel térül meg. Ehhez nem elegendő önmagában az öntözés: a vízkijuttatást a megfelelő hibrid- és fajtaválasztással, növényvédelemmel, tápanyag-utánpótlással, gépüzemeltetéssel és döntéstámogatással együtt kell kezelni. Ugyanez érvényes a szárazgazdálkodásra is, ahol a talaj vízkészletének megőrzése és a szükségtelen bolygatás elhagyása csökkenti a költségeket és javítja a jövedelmezőséget

A KITE Zrt. a rendezvényen bemutatott technológiákat azzal a céllal fejleszti, hogy a gazdálkodók a saját klimatikus- és talaj-adottságaiknak megfelelő döntéseket hozhassanak, biztosítva a jövedelmező termelést.