A szemescirok termesztése

A diagramból látható, hogy 2020 után, az addigi, átlagosan 4-5 ezer hektárról szinte megtízszereződött a cirok termőterülete, nem véletlenül, bár az országos termésátlaga elmarad a kukoricáétól. Azonban vannak olyan jó tulajdonságai, amelyek elgondolkodtatták a gazdák egy részét, hogy – legalább területük egy részén – kipróbálják, mint a kukorica alternatíváját.

Jellemzői, felhasználása

A cirokfélék egyszikű növények, a pázsitfűfélékhez tartoznak. Nemzetségükbe több faj is tartozik, amelyek hasznosítása is különböző: szemescirok, silócirok, seprűcirok, szudánifű, és bizony ide sorolható a fenyércirok is, amelyet azért érdemes kiemelni, mert képes kereszteződni a termesztett cirkokkal is! Etiópia és Szudán térségéből származik, ami azért fontos, mert igen melegkedvelő növényről van szó. Már körülbelül 5000 évvel ezelőtt is termesztették, később Kínában és Indiában is elkezdték használni, míg Magyarországra a 18. században került. Ma a termőterülete a világon 40 millió hektár fölött van, ezzel a gabonanövények közül az ötödik helyet foglalja el.

Hirdetés

A szemescirok magjának három fő felhasználási területe van: takarmány, madáreleség, bioetanol, de készíthető belőle whiskey, puffasztott termékek (müzli, snack). Lisztje gluténmentes és fehérjetartalma is magas, így a humán táplálkozásban is egyre népszerűbb.

Lisztje gluténmentes és fehérjetartalma is magas, így a humán táplálkozásban is egyre népszerűbb.

A cirok nagy gyökérrendszert fejleszt, nagy felülettel rendelkezik, kétszer akkorával, mint a kukorica, így a talaj vízkészletét jól kihasználja. Termésük szemtermés, ami fehér, sárga, sárgásbarna, rózsaszínes, vörös, barna, fekete. A szín mélyülésével növekszik a tannintartalom, ami az etethetőséget korlátozza. A tannin, (cirokcsersav) egy olyan anyag, amely a terméshéjban található, keserű ízérzetet okoz, emellett az együregű gyomorral élő állatoknál rontja a fehérjék hasznosulását, emészthetőségét. A fehér szemű hibridek tannintartalma gyakorlatilag 0 százalék, míg a vöröseké 1 százalék körüli, a fekete színűeké ennél is magasabb.

Termesztés

Mint fentebb említettük: rendkívül melegigényes, amit a termesztésénél is muszáj szem előtt tartani, csírázásához minél magasabb, de legalább 12-14 ^oC-ot igényel. Virágzáskor is jó, ha a hőmérséklet nem esik 23 ^oC alá, 15 ^oC alatt pedig már termékenyülési problémák jelentkeznek, ami terméskiesést eredményez. Vízigénye nem nagy, szárazságtűrése pedig messze a legjobb a szántóföldi növények között: 1 kg termés és a hozzá tartozó levél- és szárrészek képzéséhez 175 literre van szükség (borsónál 600-700 l/kg, kukoricáé is a duplája). A hosszan tartó aszályos időszakot is jól viseli, képes utána megújulni és tovább fejlődni.

Sok termesztő számára talán a cirok lehet az egyik kukorica-alternatíva

Talajra is kevésbé igényes, a magas sótartalom és a savanyú talaj (5,5 pH-ig) sem okoz neki különösebb gondot, így hazánk területén szinte mindenhol termeszthető, ahol a hőmérséklet nem korlátozó tényező, így a nehezen felmelegedő, valamint a szikes és a laza homoktalajok nem alkalmasak számára.

Előveteményekre sem igényes, de nagy vízigényű kultúrák ne legyenek előtte, például napraforgó, silócirok, szudánifű, kukorica. 3-4 évig is vethető egymás után ugyanarra a területre, azért a legjobb, ha kalászosok, repce, burgonya és pillangós növények után kerül. Ami még nagyon fontos, hogy ő maga nem jó elővetemény, a talajt mélyen és szinte teljesen képes kiszárítani, így utána kevés a vethető növények köre: főként a tavaszi kalászosokra korlátozódik.

Hirdetés

Tápanyagellátás szempontjából hasonló igényekkel bír, mint a kukorica, azonban káliumból kevesebb is elég neki. Nitrogénből 80-100 kg-ot, foszforból 60-80 kg-ot, míg káliumból 70-90 kg-ot juttassunk ki hektáronként, természetesen az előzetes talajvizsgálati eredmények függvényében. A foszfor- és káliumműtrágyákat már az őszi alapműveléskor bedolgozhatjuk a talajba, a nitrogén-hatóanyagot viszont érdemes tavasszal, egyik felét vetés előtt, a másikat pedig vetés után 3-4 héttel kiadagolni. Ha túl sok az elővetemény szármaradványa, ősszel is adjunk ki a nitrogénből 20-30 kg hatóanyagot hektáronként.

Vízigénye kicsi, szárazságtűrése messze a legjobb a szántóföldi növények között

A vetését, mindenképpen a tartósan 14 ^oC-ot meghaladó talajhőmérséklet esetén kezdjük, ami április utolsó, május első dekádjára tehető. A sortávolsága többféle lehet, függhet a fajtától/hibridtől is, 24-30 cm-től a 45-50 cm-es sortávon át egészen 70-75 cm-ig terjedhet. Vetőmagmennyisége 10-12 kg/ha, ami a 28-33 gr-os ezerszemtömeggel számolva 250-400 ezer darab csírának felel meg, viszont az úgynevezett önritkulás is jellemző, ami 65-70 százalék. A jó terméshez 250-300 ezer tő/ha-os állományra van szükség, ez folyóméterenként 12-15 növényt jelent. Vetésmélysége 3-5 cm.

Növényvédelem

A cirok növényvédelmében fokozott figyelmet kell fordítani a gyomszabályozásra, azért, mert a növény kezdeti fejlődése lassú, hazánk tavaszi hőmérséklete nem elégíti ki kellő mértékben a cirok igényeit, így a melegkedvelő (T4) gyomok előretörésére számítani lehet. A vegyszerekre érzékeny, így csak kevés szer van, ami alkalmazható benne. Pree- és posztemergens kezeléseket alkalmazhatunk. Az utóbbit 15-20 cm-es növényállományban ajánlott végezni. A kétszikű gyomok irtása a kevésbé nehéz feladat, azonban az egyszikűeket majdhogynem lehetetlen irtani a cirokállományokból. Ha megtörtént a gyökérváltás, a vegyszeres gyomirtás sikertelen ellenük éppúgy, mint a fenyércirok elleni védekezés. Leginkább a terület- és elővetemény-megválasztás által, valamint tudatos tarlóműveléssel van nagyobb esélyünk mérsékelni-megelőzni a későbbi gyomnyomást. Az aprómorzsás, kellően ülepedett magággyal megfelelő feltételeket teremthetünk a gyors keléshez, ütemes kezdeti fejlődéshez. Az állományban a mechanikai gyomirtást is érdemes alkalmazni.

Vírusok közül a kukorica mozaik vírust kell megemlíteni, de már léteznek hibridek, amelyek toleránsak vele szemben. Baktériumok okozta betegség a vöröscsíkosság és a levélfoltosság, míg a gombák csírafertőzést (Aspergillus, Fusarium, Pythium, Helminthosporium fajok), szárkorhadást, - dőlést és -törést (Fusarium, Macrophomina fajok) okozhatnak. Rostos-, por- és fedettüszög fertőzés is előfordulhat. A magasabb tannintartalmú genotípusok ellenállóbbak is a gombákkal szemben.

Kártevői egyrészt a polifág talajlakók, drótférgek, pajorok. Később a leveleken a takácsatkák, a szárban pedig a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly lárvája rág, megdőlést idézhet elő. A bugakezdeményeken a levéltetvek szívogathatnak, amelyek nyomán termékenységi problémák jelentkezhetnek, valamint vírusterjesztők is, így minél hamarabb érdemes ellenük védekezni.

A szín mélyülésével növekszik a tannintartalom

A szemes cirok zöld száron érő növény, a betakarítás augusztus végére-szeptember elejére tehető, míg a hosszabb tenyészidejűek szeptember végén érnek. A szemtermést nem, vagy csak részben borítja pelyva, így jól csépelhető. Kombájnolás után érdemes tisztítani és 14 százalékos szemnedvesség alá szárítani, így tárolható. 

Szerző: AgrárUnió