Az évelő rozs új faj: Secale cereanum – A Perenne és Gergő fajták ismérveinek leírása, termesztésének feltételei

Nevezett évelőrozs-fajták erős gyökérzettel rendelkeznek, a termesztett rozsnál jobban bokrosodnak. Nagy 150–200 cm-es magasságuk ellenére megdőlésre kevésbé hajlamosak.

A Gergő és Perenne évelő rozsok a hagyományos rozshoz viszonyítva később virágoznak. Tenyészidejük 282–284 nap. Ezt természetesen nem kell kivárni, hiszen nem a szemtermésükért vetjük – kivéve a vetőmag-előállítást – hanem legkorábbi szálastakarmányként hasznosítjuk. Ezerszemtömege kicsi: 15–20 gramm.

Jarovizációt igénylő faj, ezért a tavaszi vetést követően nem megy szárba a következő évig. Ősszel jól bokrosodik, a tavaszi felmelegedést követően azonnal szárba indul. A kalászolás május közepén kezdődik, május végén virágzik.

Szemtermése, mely jellemzően a vetőmag-előállítást jelenti kicsi, 08–1,2 t/ha körüli, emiatt szemesterményként nem gazdaságos a termesztése.

Éghajlatigénye

Jó télállósággal, fagytűrő és szárazságtűrő képességgel rendelkezik. Alkalmazkodó képességének köszönhetően sikeresen telepíthető, termeszthető az ország szárazabb térségeiben is. Kedvező vízellátottság mellett rendkívül nagy zöldtömeget tud adni.

Hirdetés

Talajigénye

Az évelő rozs a szélsőséges vízgazdálkodású talajokon is eredményesen telepíthető, termeszthető.

Ennek megfelelően a deflációra hajlamos könnyűhomok, futóhomok területeken és a sekély termőrétegű erodált erdőtalajokon egyaránt várható elterjedése. Jól viselkedik az erősen kötött, gyengén szikesedő területeken is. Így jelentősége megnő a nehezebben és költségesebben művelhető talajokon. Vadlegelőnek is kiváló. A kedvezőbb fizikai tulajdonságú, termékenyebb talajokon nagyobb zöldhozamra képes, azonban a szemtermés jelentősebb növekedésére ilyen esetben sem lehet számítani.

A Perenne és a Gergő termesztési feltételei

Talajelőkészítés

A sikeres telepítést gondos talajelőkészítés alapozza meg. Talajmunkájuk egyezik az őszi kalászosokéval. A növény a vetéséhez, telepítéséhez megköveteli a jól elmunkált talajt. Durván megművelt rögös talajból a sekély vetést igénylő apró szemű vetőmag nem tud felszínre jutni. Üvegházi kísérletek alapján megfigyelték, hogy a búza 15 cm-es mélységből is előjön, míg az évelő rozs már 9 cm mélyről sem. Optimális vetésmélysége az évelő rozsoknak 2-4 cm.

Lényeges, hogy évelő gyomoktól megtisztított talajba vessük.

Tápanyagellátás

A több évre telepített évelő rozs talaját telepítés előtt célszerű szerény adagú foszfor műtrágyában részesíteni. Ennek mennyisége hatóanyag-tartalomban 40-50 kg/ha. Káliumot nem feltétlenül kell kijuttatni, hiszen a magyar talajok döntő többsége káliummal jól ellátott. A nitrogént különösen meghálálja. Kora tavasszal, illetve a kaszálások, betakarítások után közvetlenül célszerű 20-30 kg/ha hatóanyag-tartalmú nitrogén műtrágyát kijuttatni.

Vetés

Vetőmag mennyiség: 50-60 kg/ha, gabona-sortávolságra. Kifejezetten jó állapotú, gyommentes területen lehet csak dupla gabona-sortávolságra vetni. A tapasztalatok szerint Magyarországon gabona-sortávolságra (12–14,2 cm) célszerű vetni az évelő rozsokat.

Ezerszemtömege 15-20 g (sokkal kisebb, mint az egyéves rozsé). 2,5-3,6 millió csíra vetése ajánlott hektáronként.

Vetésmélység: laza talajokon 3-4 cm, kötöttebb talajokon 2-3 cm.

Vetésidő: augusztus végétől-október közepéig. A korábbi vetés általában jobb, feltéve, ha kapott csapadékot és ki tud kelni. Vadlegelőként, legelőként javasolható a tavaszi telepítés is (április 15.– május 10.) Ebben az esetben a telepítés évében a rozs nem megy szárba, csak a következő évben.

Kelés után

Növényvédelem

Gyomirtás: az első évben célszerű elvégezni, később a jól beállt állományban a gyomok már nem tudnak elhatalmasodni. Gyomirtása a kalászos (rozs) gyomirtó szerekkel végezhető. Egyéb növényvédelmi beavatkozás (fungicid, inszekticid) nem szükséges.

Hasznosítása szálastakarmányként

Nagy zöldtömeget produkál, mely hasznosítható zöldként, szénaként, silóként, szenázsként. Legeltethető, bálázható. A vizsgálatok szerint bokrosodáskor, illetve többéves állomány esetén az őszi sarjú 1,6-2,1 t/ha zöldtömeget ad, ami legeltetéssel hasznosítható.

Korai szárbainduláskor, mikor az állomány magassága 30 cm körüli 7,5-1 t/ha zöldtömeg legeltethető, illetve takarítható be (lásd az ábrát).

Ekkor a legkedvezőbb a Perenne beltartalmi összetétele, hiszen szárazanyagában 30,7 százalék nyersfehérjét és 22,2 százalék nyersrostot tartalmaz.

Betakarítas előtt

Kaszálással történő betakarításkor a kései szárbaindulás fenofázisa a legoptimálisabb, mikor magassága 60 cm körüli. Ekkor az állomány 19,7-37,3 t/ha-os zöldtömeggel, szárazanyagában 23,2 százalékos nyersfehérje-, és 26,6 százalékos nyersrosttartalommal rendelkezik.

Későbbi időpontig (kalászolás, virágzás) nem érdemes várni a betakarítással, mert a nagyobb zöldtömeg (kalászoláskor 22,3-47,8 t/ha) nem kompenzálja a jelentős minőségromlást (nyersfehérje- 12 százalék és a nyersrosttartalom 31,3 százalék). A kései kaszálás a sarjhajtások fejlődésére is kedvezőtlen hatással van.

Megjegyzés: a vizsgálatok a Perenne fajtára lettek elvégezve, de közel azonosnak tekinthetők az eredmények a Gergőre is, hiszen testvéranyagok.        

Szerző: Dr. Farkas Béla AGROHUNGÁRIA KFT.