Növénynemesítésünk jelene és jövője

A konferenciát prof. dr. Stündl László, a DE MÉK dékánja nyitotta meg

Válságok, átszervezések időszaka

 dr. Vida Gyula, az MTA Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Tudományos Bizottságának elnöke a lehetőségeken túl a szakág jelenlegi állapotára is kitért. Úgy fogalmazott: „a hazai növénynemesítés kritikus időszakát éli.” Kifejtette, míg a zöldségnemesítésben lehetséges, hogy önfenntartó rendszerben működik a szegmens, a kalászosok esetében már kritikus, hogy több, korábban kiválóan működött kutatóintézetben válságos lett mára a helyzet, így ennek a kutatási szektornak a jövője bizonytalan. Az ágazaton belüli átszervezésekről/átrendeződésekről dr. Pauk János, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének (MNE) elnöke beszélt. „Egy ilyen hagyományokkal rendelkező agrárország, ahol a növénynemesítés írott történelme több mint 200 éves, nem adhatja át a területeit a külföldi multinacionális cégeknek. Az MNE elnöke kiemelte, hogy problémás és érthetetlen, hogy a hazai vetésterület kevesebb mint ötven százalékán vetnek csak magyar gabonát.

Hirdetés

Tudományos programok, űrnövény kutatócsoport

A debreceni agrárkaron folyó, élelmiszer-biztonságot és növénynemesítést megalapozó tudományos programok mellett, a résztvevők betekinthettek az űrnövény kutatócsoport Biodrome-beli kutatásaiba is. Dr. Fári Miklós, a DE MÉK Alkalmazott Növénybiológiai Intézet professor emeritusa látványos bemutatót tartott és – a titkos információkon kívül - beszélt az aktuális űrnövénykutatási programról.

Díjátadó

A konferencián két kutató – meglepetésként - megkapta a Kruppa-Mag Kutató Kft. − Dr. Kruppa József − által alapított, gyémántokkal ékesített Aranytoll Díjat:

• Prof. Dr. Fári Miklós DSc., professor emeritus: a magyar biológiai alapok fejlesztése, különös tekintettel az űrnövény kutatás érdekében végzett munkásságáért.
• Dr. Lángné Dr. Molnár Márta DSc., kutató, pre-breeding növénynemesítő: a magyar biológiai alapok fejlesztése és a növénynemesítés érdekében végzett munkásságáért.

A díjátadó ünnepségen megjelent és köszöntő beszédet mondott Farkas Bertalan kutató űrhajós is, aki bízik abban, hogy a Debreceni Egyetem által az elmúlt években végzett űrnövény kutatások eredményei a következő magyar űrhajós utazása során is bizonyíthatnak.

Az Aranytoll Díj átadóján; a képen (balról jobbra): Farkas Bertalan, dr. Kruppa József, dr. Lángné dr. Molnár Márta, prof. dr. Fári Miklós, dr. Pauk János, dr. Vida Gyula

Plenáris és szekció előadások

Az MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Tudományos Bizottsága, az MNE és a DE MÉK által szervezett rendezvényen, a 2. nap délelőtt plenáris előadások, majd délután 4 szekcióban − a biotechnológia és genomika, génbanki kutatások és fajidegen génátvitel, biotikus és abiotikus stressz, valamint a fajtakísérletek témakörökben –, összesen 32 tudományos  előadás hangzott el.

Dr. Kruppa József címzetes egyetemi tanár, a Kruppa-Mag Kutató Kft ügyvezető tulajdonosa által megtartott alábbi plenáris előadás rámutatott a Magyar Növénynemesítés jelenlegi helyzetére, különösképpen a kritikus helyzetben lévő szántóföldi növénytermesztés biológiai alapjaira.

Dr. Kruppa József-dr. Pauk János-dr. Rádi Feríz előadását az alábbiakban foglaljuk össze.

Innováció-e a Magyar Növénynemesítés?

„A válasz: IGEN! Természetesen a Magyar Növénynemesítés is innováció. Innováció, amely olyan kutatási tevékenység, amelynek gazdasági eredménye van. Szeretnénk felhívni a döntéshozók, a Kormányunk és a szakmaközi szervezetek (VSZT) és érdekképviseletek (NAK) figyelmét, hogy növénytermesztésünk biológiai alapjainak felkarolását, támogatását nem halogathatják tovább! Sajnos a rendszerváltás óta a döntéshozók egyike sem kezelte valódi nemzeti értékként és érdekként a Magyar Növénynemesítést. Itt lenne az ideje, mert ez Magyarország érdeke! Az utóbbi évek, évtizedek felgyorsult történései (tőkeerős külföldi cégek terjeszkedése hazánkban) előnytelen helyzetbe hozták a magyar növénynemesítést, a magyar fajtákat és a belőlük előállított vetőmagot. Ott tartunk, hogy a kukorica, napraforgó és repce után, már a kiváló búzafajtáinkat is kiszorítják a piacról a külföldi, multinacionális cégek, akik jelentős pénzügyi háttérrel, marketinggel és nagy lobbierővel terjeszkednek. Ezzel szemben a hazai nemesítő házak egyedül hagyottan, nagyon kicsi ráfordítással kénytelenek versenyezni. A külföldi fajta és az abból Magyarországon szaporított, megtévesztően »magyarnak« nevezett vetőmag, a növénynemesítésünk és az ország innovációja, gazdasága és szuverenitása ellen dolgozik. Ráadásul az így külföldön értékesített vetőmagot tévesen magyar vetőmagexportnak nevezik, holott ez nem Magyarország bevétele, nem az országunkat gazdagítja. Jelenleg a magyar termőföld 80 százalékán már külföldi fajta vetőmagja terem, amely végsőképpen élelmezésbiztonságunkra (gazdasági szuverenitás!) is rendkívül nagy veszélyt jelent.

„A hazai növénynemesítők készek a versenyre, mind a genetika, molekuláris genetika és a fajtanemesítés területén, ezt az eredményeik is bizonyítják.”

Sajnos azok a véleményformálók, akik megtévesztően a külföldi fajtát és a vetőmagot is magyarnak tekintik, azt a látszatot keltik, hogy minden rendben van. Ezek a kijelentések nagyon sokat ártanak! Mondják, eredményes a magyar (?) növénynemesítés és Magyarország (?) vetőmag nagyhatalom. Ez a megtévesztően beállított helyzet, valójában szegényíti és kiszolgáltatottá teszi (gyarmatosítja) az országot.

Hirdetés

Egy ország akkor lehet gazdag, ha jelentős a kutatás-fejlesztése, innovációja van. Élelmiszer-előállításunkat elsősorban magyar biológiai alapjainkra (fajta és vetőmag) kell építeni, amelyeknek a kiváló ökológiai adottságokkal rendelkező Kárpát-medence a bölcsője. Vissza kell szerezni az elvesztett itthoni és export vetőmag piacainkat, ez Hazánk elemi érdeke. Az élelmezésben az önellátás létfontosságú, ami a biológiai alapoknál kezdődik! A szemfényvesztés helyett tisztánlátás kell! A magyar innováció (növénynemesítés) gazdaggá tesz, a külföldi szegényít, kiszolgáltatottá tesz (élelmezésbiztonság) és gyarmatosít! A Magyar Növénynemesítés és Magyarország számára is kedvezőtlen helyzet megváltoztatása érdekében a növénynemesítők nagyobb összefogása is szükséges: MNE javaslat megfogalmazása a döntéshozók részére az anyagi, erkölcsi melléállás érdekében – az igazi, magyar tulajdonú magyar mellé!”

„Egy ország akkor lehet gazdag, ha jelentős a kutatás-fejlesztése, innovációja van. Élelmiszer-előállításunkat elsősorban magyar biológiai alapjainkra (fajta és vetőmag) kell építeni, amelyeknek a kiváló ökológiai adottságokkal rendelkező Kárpát-medence a bölcsője.”

Miképpen arra a kétnapos esemény rávilágított: a hazai növénynemesítés biológiai alapjainak megfelelő szintű és folyamatos támogatása stratégiai befektetést jelent, nem mellékesen pedig a hazai, rövid, közép- és hosszú távú élelmezés – és élelmiszer biztonságunk függ a biológiai alapoktól.

Gratulálunk a díjazottaknak! 

Szerző: AgrárUnió