Az integrált napraforgó-termesztés agronómiai gyakorlata

Az elmúlt két évtizedben közel 150 ezer hektárral nőtt a vetésterület, és Magyarországon, 2024-ben a napraforgó termőterülete már 675 ezer hektár volt. 2019-ben az országos napraforgó termésátlag elérte a napraforgó-termesztés hazai történetének maximumát (3030 kg/ha). A termőterület változását jelentős mértékben befolyásolta, hogy a klímaváltozás következtében egyre bizonytalanabbá válnak a hazai időjárási viszonyok, és az éghajlatunk egyre szárazabbá és melegebbé válik. A kukorica, és az aszályra érzékenyebb növények termelési kockázata ennek következtében nagymértékben növekszik, ami a közelmúltban a termőterület csökkenését idézte elő. A napraforgó esetében az átlagosnál szárazabb tenyészévek kevésbé hatnak károsan a termőképességre, azonban az elmúlt négy évben többször is előfordultak olyan meleg és aszályos évjáratok, melyek hatására a napraforgó rendkívül hatékony vízhasznosító képessége sem bizonyult minden tekintetben elégségesnek (1. ábra). 2022-ben az erős aszály miatt a napraforgó országos termésátlaga csupán 1890 kg/ha volt. 2023-ban kedvező évjárati hatások alakultak ki, melyek 2920 kg/ha országos termésmennyiséget eredményeztek, azonban 2024-ben az extrém hőmérsékleti viszonyok és a vízhiány ismét terméskiesést okozott (1. ábra).

1. ábra: A napraforgó termésátlaga és vetésterülete Magyarországon (forrás: KSH)

A napraforgó termőképességének fenntartása és növelése csak a biológiai alapok fejlesztésével, okszerű használatával, valamint a kritikus agrotechnikai tényezők hibridre és termőhelyre történő adaptálásával valósítható meg.

Öntözöttség, speciális hibridek

2024-ben a nyári hónapok átlaghőmérséklete 2,7 °C-kal haladta meg a 30 éves átlagot, és augusztusban ez az érték már 3,4 ^oC volt. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy júliusban és augusztusban a csapadék mennyisége mindösszesen a 30 éves átlag 30 és 41 százaléka volt (forrás: KSH). A hazai szántóföldeken a legalább egyszer öntözött területek nagysága 2020−2023 között 105 506 hektár és 133 126 hektár között alakult, ami a termőterület 2,18 −2,62 százaléka. Az extrém évjáratok egyre gyakoribbá válnak, és ezek a hatások már az aszálytűrőnek tartott kultúrnövény fajok számára is jelentős stresszt képesek okozni, amit az alacsony öntözöttségi arány miatt öntözéssel csak kis területen lehet ellensúlyozni.

Hirdetés

A napraforgó termőképességének fenntartása és növelése csak a biológiai alapok fejlesztésével, okszerű használatával, valamint a kritikus agrotechnikai tényezők hibridre és termőhelyre történő adaptálásával valósítható meg. A 80-as évektől elindult a génikus majd a citoplazmás hímsterilitással előállított napraforgó hibridek nemesítése, melynek következtében a mai genotípusok intenzívebb agrotechnikát igényelnek. Az elmúlt 20 évben a hazai állami elismerésben szereplő hibridek száma csökkent, 2024-ben 41 hibrid szerepelt a Nemzeti fajtajegyzékben. A korszerű nemesítési eljárások eredményeképpen azonban a napraforgó hibridek számos agronómiai szempontból rendkívül értékes tulajdonságot szereztek, és speciális hibrid csoportok alakultak ki. A Clearfield^®, a Clearfield^® Plus, az  Express^™-toleráns napraforgó gyomirtási technológia, valamint az A.I.R.^™ gyomirtási rendszer speciális gyomirtó szer rezisztenciával rendelkező napraforgó hibridek segítségével teszi lehetővé a  posztemergens kétszikű gyomirtás kivitelezését, mellyel hatékonyan kiküszöbölhető a kétszikű gyomok térnyerése. A Clearfield^® és Clearfield^® Plus technológiák az imazamox hatóanyaggal szemben, az Express™-toleráns hibridek a tribenuron-metil hatóanyaggal szemben ellenállók. Az A.I.R.^™ technológia egyszerre teszi toleránssá a tribenuron-metil és az imazamox hatóanyagú gyomirtó szerekkel szemben a technológiához nemesített hibrideket. Az előbb említett gyomirtási technológiák csak az azokhoz nemesített napraforgó hibridekkel használhatók. A Viballa^TM gyomirtó szerre alapozott gyomirtási rendszer posztemegens gyomirtási lehetőséget biztosít hagyományos és herbicid toleráns napraforgó hibrideknél egyaránt. Napjainkban jelentős számban vannak a köztermesztésben speciális zsírsav összetételű hibridcsoportok is (magas olajsavas, magas sztearin- és olajsavtartalmú hibrid csoport), valamint kombinált tulajdonságokkal rendelkező genotípusok egyaránt (2. ábra).

2. ábra: A napraforgó hibridportfolió mennyiségi és minőségi változása Magyarországon, 1995−2024 (a Nemzeti fajtajegyzék adatai alapján; dr. Pepó Péter nyomán)

A tápanyagellátás szerepe

A napraforgó agronómiai tényezői közül a tápanyagellátás, vetéstechnológia és a fungicides növényvédelem szerepe emelhető ki.

A napraforgó tápanyagigénye nagy, de agresszív gyökérzete és jó tápanyagfeltáró és hasznosító képessége miatt a trágyaigénye mérsékelt. A harmonikus tápanyagellátás a nagy termőképességű, jó adaptációs képességekkel rendelkező napraforgó állomány kialakulásának egyik legfontosabb eleme. A napraforgó fajlagos tápanyagigénye: N: 4 kg/100 kg, P₂O₅: 2 kg/100 kg, K₂O: 7 kg/100 kg, CaO: 3 kg/100 kg, Mg: 1,7 kg/100 kg fő-és melléktermék.

A tápanyag-gazdálkodás módosító tényezőit számításba véve, a 3−5 t/ha termésszint eléréséhez 30−100 kg/ha N hatóanyag, míg P₂O₅-ból 50−80 kg/ha, és K₂O-ból 70−100 kg/ha szükséges.

Gyenge és közepes kultúrállapotú talajokon nagyon fontos a tápanyagoptimum értékek egzakt meghatározása, mivel a tápelemek hiánya terméscsökkenést és minőségromlást idézhet elő. A nitrogén túladagolása ezzel szemben gyengíti a bőrszövet sejtjeinek kohézióját, ami a kórokozókkal szembeni rezisztencia romlását fogja okozni, emellett pedig csökkenti az olajtartalmat és az olajhozamot, összességében elősegítve az időjárás-érzékenység növekedését. Az aszálystressz elleni védekezésben a megfelelő P₂O₅ és K₂O visszapótlás fontos tényező a napraforgó-termesztésben. Ezek a makrotápelemek egyrész javítják a vízgazdálkodási folyamatokat, csökkentve az érzékenységet az aszállyal szemben, másrészt a gomba kórokozókkal szembeni védekező képességet is erősítik, illetve hozzájárulnak a megfelelő gyökérfejlődéshez. A mikroelem-ellátás hangsúlyos technológiai elem, különösen száraz évjáratokban, a rosszabb felvehetőségi viszonyok miatt (például bór, mangán).

A napraforgó agronómiai tényezői közül a tápanyagellátás, vetéstechnológia és a fungicides növényvédelem szerepe emelhető ki.

Hirdetés

Vetésidő, tőszám

A napraforgó optimális fejlődésének biztosítása csak a megfelelő vetésidőben és tőszámmal történő vetéssel lehetséges. Az optimális hőmérsékletű talajba történő, homogén állományt biztosító vetés, a gyors csírázás és fiatalkori fejlődés egyik legfontosabb feltétele. Az olaj napraforgó hibridek vetése 8-9 ^oC talajhőmérséklet tartós elérésénél kezdődhet. A késői vetésidő kockázatos, mivel május eleje és közepe sokszor meleg és csapadékhiányos, ami a talajok kiszáradásához vezet, és ez már a növény kezdeti fejlődésekor aszályhatást idézhet elő. A napraforgó hibridek többségénél az optimális állománysűrűség 55−60 ezer tő/ha. A vetést követően a napraforgónál 5−10 százalék csírapusztulással kell számolni, és ezt be kell kalkulálni a vetéskori tőszám megállapításakor. Az optimális hibridspecifikus tőszámot a fajtatulajdonosok általában elérhetővé teszik a fajtaleírásokban. A túlsűrítést és a ritka állomány kialakítását is mellőzni kell a vetés során. Alacsony állománysűrűségnél fokozódhat az állomány gyomossága, megnövelve a terület aszályérzékenységét. Sűrű állományban a napraforgó magassága növekszik, az állomány túlsűrítése miatt a gomba kórokozók fokozottabb terjedése következik be, és ez fokozza az állomány vízigényét, valamint a megdőlés mértékét.

Fungicides védekezés

Az integrált fungicides növényvédelem és a gyomszabályozás szerepe kiemelkedő az napraforgó integrált termesztésében. A napraforgó növényvédelme során legalább egy alkalommal indokolt elvégezni a fungicides védekezést, de csapadékos évjáratban és intenzív hibrideknél két alkalommal történő védekezés szükséges.

A fungicides kezelések időzítése:

• védekezés: 8-10 levélpáros állapotában, földi permetezőgéppel, szisztemikus vagy kontakt gombaölő szerekel.
• védekezés: csillagbimbós állapot végén – virágzás elején, hidas permetezővel vagy légi úton, szisztemikus fungicidekkel.
• Extrém esetekben egy 3. védekezés is beilleszthető a növényvédelmi rendszerbe a kaszattelítődés folyamán.

A napraforgó növényvédelme során legalább egy alkalommal indokolt elvégezni a fungicides védekezést, de csapadékos évjáratban és intenzív hibrideknél két alkalommal történő védekezés szükséges.

 A napraforgó kritikus agrotechnikai tényezőinek vizsgálatával meghatározhatók az agronómiai optimumok. 2016-ban vizsgáltuk a kritikus tényezők napraforgó hibridekre gyakorolt hatását. A kutatás során napraforgó hibridek tápanyag-, tőszám-, és fungicid reakcióját vizsgáltuk (3. ábra).

3. ábra.  A termésmennyiség alakulása különböző tőszám és fungicid kezelési modellekben a hibridek és a tápanyag-ellátottsági modellek átlagában (Debrecen-Látókép, 2016)

A tényezők között szoros összefüggéseket figyeltünk meg. Az eredményeket a hibridek és az alkalmazott tápanyagellátási szintek átlagában vizsgálva megállapítható, hogy a tőszám és a fungicides modellek között mindhárom vizsgált tőszámban jelentős termésmennyiség-növekedés következett be a kezelt parcellákon.
 

Dr. Szabó András, adjunktus

Dr. Dóka Lajos Fülöp, adjunktus

Dr. Ragán Péter, adjunktus

Dr. Ragánné Dr. Szabó Éva, adjunktus