Jön-e élelmiszer ársokk?

E téma kapcsán vetem fel az agrár értelmiség felelősségét helyzetünk jobbá tételében. Nekünk kell tudásunkat, tapasztalatunkat összerakni és jövőképet alkotni. A válság a legjobb alkalom arra, hogy irányváltást hajtsunk végre. Ilyenkor a kényszer erősíti a nyitottságot az újra.

Anélkül, hogy az élelmiszerárak várható alakulásának témájától túl messze kanyarodnék, egy-két alapvetést azért megfogalmazok:

• A mennyiség kora leáldozott, eljött a minőség ideje.
• A globális élelmiszerpiacokon a mennyiségi túlkínálat tartós.
• Helyünk sokkal inkább a magas minőségű élelmiszerek piacán keresendő, mint a kommersz termények, vagy élelmiszeripari féltermékek kivitelében.
• Az önellátás, a belső piac visszaszerzése stratégiai elsőbbséget kell élvezzen a nemzetközi piacokkal szemben. Az import statisztikák által jól körülhatárolt diverzifikációs utakat, termékláncokat fel kell építeni, illetve meg kell erősíteni a szakmai háttértől az innovációs képességen keresztül a vertikális és horizontális együttműködések fejlesztésén át, egészen a fogyasztó magunk mellé állításáig. Ez kétségtelenül komplex társadalmi, gazdasági megközelítést igényel. Az agrárstratégiának – mert hogy arról van szó – bele kell illeszkedni a magasabb szintű stratégiákba (már ha léteznek!).

Kérem, mindezek fényében olvassák e cikket!

A nemzetközi helyzet fokozódása napról napra lép át új küszöböket. Az energiaár-robbanás már megérkezett és elkezdte – csöppet sem áldásos – tovagyűrűző hatását. Miután egészen februárig látunk már statisztikákat a globális élelmiszerár-mozgásokról, jöhet a szokásos Erste Agrár Előrejelzés.

Hirdetés

Jelenleg a szója és a búza tőzsdei ára a két évvel ezelőtti szintig küzdötte fel magát, a kukoricáé már járt itt novemberben.

Először lássuk a grafikonokat!

A tavalyi éves növekedést idén eddig mérséklődés követte, de ha havi bontást veszünk, még érdekesebb a kép. A FAO élelmiszerár-index (FFPI) ugyanis februárban öt hónap után először emelkedett. Ezt leginkább a gabonafélék, a hús- és növényiolaj-árak okozták. Ami különösen látványos ártrend, az a tejtermékárak és a cukor tartós mérséklődése, valamint a növényi olajok drágulása. Ezek eredőjeként az index 2026 februárjában átlagosan 125,3 pontot mutatott, ami 1,1 pontos (0,9%) emelkedés a januári szinthez képest (1. ábra).

1. ábra

A történelmi szintekhez képest az FFPI 1,3 ponttal (1,0%) volt az előző évi értéke alatt, és 34,9 ponttal (21,8%) alacsonyabb volt a 2022 márciusi csúcshoz képest (2. ábra). Ezek lenti részletes elemzése egyben egy agrár világpiaci áttekintés.

2. ábra 

Kilátások: 1. rész

Mielőtt a részletes piaci elemzésen átrágják magukat, lássuk, merre várjuk az indexet, és a piacokat az előttünk álló hetekben!

• A legfontosabb kérdés a konfliktus, illetve az ellátási láncok megszakadásának hossza. Meggyőződésem, hogy ez néhány hétnél nem lehet hosszabb, mert azt senki sem tudja elviselni. Várakozásaim szerint, húsvétra enyhül a feszültség, elindulnak a hajók és repülők.
• Addig is a hangulati elemek alakítják, emelik, hullámoztatják az árakat, így az élelmiszerárakat is a világpiacon. Ez a gabonafélékre, olajos magokra különösen igaz.
• Ennyi idő alatt csak korlátozottan kellene elérnie a fogyasztói élelmiszerárak szintjére a pániknak.
• Az viszont bizonyos, hogy a hangulatkeltés (költség-emelkedési panaszáradat) hamarosan a hazai élelmiszerláncban is elindul. A választások miatt amúgy is feszült légkörben ez hirtelen válthat ki akár felhalmozási reflexeket is. Ezzel együtt úgy látom, hogy a tavalyi év során gyakorlatilag folyamatosan mérséklődő árindexek az élelmiszer-értékláncban – az előttünk álló hónapokban – nem csökkennek tovább. A fordulat mértéke a konfliktus hosszától és a hangulatkeltéstől függ. Az önmérséklet most is hasznos lehet.

A mennyiség kora leáldozott, eljött a minőség ideje.

A részletek

• A FAO gabonaár-index februárban átlagosan 108,6 pontot ért el, ami 1,1 ponttal (1,1%) magasabb a januárinál, de még mindig 4,0 ponttal (3,5%) alacsonyabb az előző évhez képest. A világ búzaárai februárban 1,8 százalékkal emelkedtek, amit a fagyokról és a megnövekedett téli halálveszélyekről szóló jelentések támasztottak alá Európa egyes részein és az Egyesült Államokban. A növekedéshez Oroszország logisztikai zavarai és a Fekete-tengeri régióban tapasztalható folyamatos feszültség is hozzájárultak. A nemzetközi gabonaárak is emelkedtek, bár mérsékeltebben. A világ kukoricaárai nagyjából stabilak maradtak, miközben az árpaárak továbbra is erősödtek a folyamatos kínai kereslet, az ausztrál ellátás és az európai észak-afrikai vásárlók vásárlásai miatt. A cirok ára is emelkedett az erős nemzetközi kereslet miatt.
• A FAO növényiolaj-árindex februárban átlagosan 174,2 pontot ért el, ami havi szinten 5,6 ponttal (3,3%) nőtt, elérve a legmagasabb szintet 2022 júniusa óta. A növekedést a pálma-, szója- és repceolajok magasabb árai hajtották, ami az alacsonyabb napraforgóolaj-árak nem tudtak ellensúlyozni. A nemzetközi pálmaolaj árai zsinórban harmadik hónapban emelkedtek, amit a globális importkereslet és a délkelet-ázsiai szezonálisan alacsonyabb termelés támogatott. A világ szójaolaj árai az Egyesült Államokban a támogató bioüzemanyag-politikai intézkedések várakozásai miatt emelkedtek, miközben a repceolaj árai ismét felugrottak. Ezzel szemben a napraforgóolaj árai mérsékelten enyhültek, ami a visszafogott importigényt tükrözte az árszintek emelkedése és az argentin exportkészletek növekedése miatt.
• A FAO Húsárindex februárban átlagosan 126,2 pontot ért el, ami 1,0 ponttal (0,8%) magasabb a januári értékhez képest, és 9,4 ponttal (8,0%) az előző évéig elért szintje felett volt. A növekedést nagyrészt a világméretű magasabb marha- és borjúhúsárak okozták, míg a baromfi- és sertéshús árfolyamai csak csekély emelkedést mutattak. A marhahús árait Kína és az Egyesült Államok erős kereslete támogatta, amelyek fenntartották az exportárakat a vezető beszállítóknál, különösen Ausztráliában és Brazíliában.
• A FAO Tejárindex februárban átlagosan 119,3 pontot ért el, ami 1,4 ponttal (1,2%) alacsonyabb a januárinál, és 28,4 ponttal (19,2%) alacsonyabb az előző évinél. A februári hanyatlás folytatása a 2025 júliusában kezdődött lefelé irányuló trendnek. Ezt főként a sajtárak folyamatos csökkenése okozta, különösen az Európai Unióban, amelyet a tejtermelés növekedése, a kulcsfontosságú exportpiacok kisebb kereslete és a fokozott nemzetközi verseny okozott. Ezzel szemben a nemzetközi árfolyamok mind a zsírszegény, mind a teljes tejporok esetében jelentősen emelkedtek, amit az importigény növekedése is támogatott, különösen Észak-Afrikából, a Közel-Keletről és Délkelet-Ázsiából, valamint az Új-Zélandon tapasztalt szezonális tejellátási növekedés lassulása. A világpiaci vajárak először emelkedtek 2025 júniusa alatt azóta, hogy elérték a történelmi csúcsot.

Az áremelkedések mértéke az importfüggés mértékétől és a válság hosszától függ.

Kilátások: 2. rész, sebezhetőség

• A közel-keleti háború legfeltűnőbb célja nem az emberéletek minél nagyobb számban történő kioltása, hanem anyagi károkozás, gazdasági befolyásszerzés. Mondhatnánk, hogy ez mindig is így volt, most azonban hatalmas olajválság küszöbén állunk, aminek tovagyűrűző hatásai az élelmiszerárakat is elérik. A Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés világhatalmi tényező. A szoros nemcsak kulcsfontosságú artériája az olaj- és gázszállításnak (27, illetve 20%), hanem a globális mezőgazdaság szempontjából kritikus műtrágyák számára is az. A globális műtrágya-kereskedelem több mint egyharmada ezen az útvonalon halad. A műtrágyaárak már emelkednek, az amerikai karbamidimport ára egy hét alatt 30 százalékkal emelkedett. Nem is beszélve a szállítási költségek emelkedéséről és a szállítások időbeni elhúzódásáról.
• A képlet egyszerű: a szállítási zavarok magasabb mezőgazdasági költségeket, kisebb terméshozamokat és drágább élelmiszert eredményezhetnek. Az energia- és inputár-emelkedés, a hangulat fokozásával együtt ismét komoly élelmiszer-inflációt idézhet elő. Az időzítés pedig pocsék. Hiszen mindez éppen a vetési időszakban történik. Magyarországon ekkor vásárolják meg a gazdák az éves műtrágyaigény mintegy 40 százalékát. Ennek kétharmada nitrogén hatóanyag.

• A hazai műtrágyapiac már e válság előtt is érzékeny volt. A gazdák fizetőképességének romlása, az EU piacvédelmi intézkedései az orosz piaci befolyás mérséklésére, a dunai szállítások bizonytalanságai mind-mind nehezítik a jó döntések meghozatalát. Mindenesetre, tavaly az egy évvel korábbival csaknem azonos mennyiségben adtak el piacunkon műtrágyát, bár az árak átlagosan 12 százalékkal nőttek. Jelen helyzetben a piac azonnali áremelkedésekkel reagált, amit csak az enyhít, hogy sokan azért időben beszerezték a tavaszi igényeiket. Mérlegszerűen a tavalyi év úgy néz ki, hogy az 1,4 millió tonnás belföldi eladásokkal szemben 1,1 millió tonnás import és 710 ezer tonnás export áll. Ebben nyilván éven áthúzódó tételek is vannak.
• Arról se feledkezzünk meg, hogy a szállítási nehézségekkel összefüggésben a Kínából érkező takarmány-összetevők ára és szállítási ideje is emelkedett. Például, a lizin ára rövid idő alatt közel harmadával, a methioniné és az E-vitaminé majd negyedével ugrott meg. Az EU rendkívül sebezhető az alapvető takarmány-adalékanyagok beszerzésében. Az EU vitaminimportjának 70, aminosavimportjának 80 százaléka Kínából érkezik. Az áremelkedések mértéke az importfüggés mértékétől és a válság hosszától függ.
• Egy erős példa: Brazília, a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági exportőre, műtrágya-felhasználásának mintegy 85 százalékát importálja.
• A közvetlen hatás viszonylag kicsi lehet, mivel sok gazda már bevásárolt a tavaszi munkákhoz az északi féltekén; a déli féltekén egy hosszan tartó konfliktus befolyásolhatja a vetési döntéseket és a termésmennyiségeket.

• A globális élelmiszertermelés szerkezetileg sebezhető, mivel az élelmiszerek nagyjából fele szintetikus nitrogéntrágyától függ.
• Az elhúzódó hatások, a tartós zavar nem okozna azonnali árugrást, hanem csökkentené a nitrogén elérhetőségét, a terméshozamot hónapokkal később csökkentené, és végül szűkebb készletekhez és magasabb élelmiszerárakhoz vezetne.
• Míg az olajból akár 90-100 napi kiesést kitevő globális tartalék van, addig műtrágyából nincs.
• Összességében, az iráni háború drágítólag hat az élelmiszerpiacokra. Ami már látszik: az üzemanyagárak emelkedése, a fuvarozás díjainak növekedése, az ehhez kapcsolódó biztosítások drágulása, és persze a műtrágyaárak megugrása. Ha a krízis néhány hétnél tovább tart, akkor az agrárárak elkezdenek emelkedni, ami aztán tovább gyűrűzik majd az élelmiszer-értékláncon.

Szerző: Fórián Zoltán Vezető agrárszakértő Erste Agrár Központ