Meglepetésnövény – Kiugró év lett 2024 a hazai szójatermesztésben?

A Donau Soja (DS) több európai, fehérjenövény-ellátásban érdekelt szervezetet tömörítő, bécsi székhelyű nonprofit szervezet. Legutóbbi, szeptemberben, saját felmérés alapján publikált negyedéves GMO-mentes szójariportjában szójatermőterület-növekedésről számolt be, uniós szinten. A számok tükrében ez a következőt jelenti: 2024-ben az unió területén 1,1-1,2 millió hektáron termesztettek szóját, ami 8 százalékkal magasabb, mint az előző évben mért adat. A területnövekedés mögötti szempontok alapvetően a következők:

• a szójatermesztők számára kedvező árrés
• Az energia- és műtrágyaárak változásának hatása: a szója a többi gabonaféléhez képest kisebb energia- és műtrágyaigényű növény
• a 2023-as év kedvező szójahozamai
• az előző évi csapadékos ősz és tél (európai átlag)
• növekvő európai kereslet a piacon az erdőirtás-mentes, bioművelésű termesztésből kikerült és regionális szójaalapanyagok iránt
• Az importból származó, jellemzően dél-amerikai, génkezelt szójatermékek (köztük nagy mennyiségben a takarmányszója) európai unióbeli ellensúlyozása

Az idei betakarítás számai még nem jöttek ki, de a változékony időjárás miatt − a DS prognózisa szerint − 2024-ben az előző évhez képest csekély mértékben növekszik a termésátlag (+0,3 százalék), de ezzel együtt is megközelíti a 2023-as év rekordkimenetelét, azaz a 2,9 millió tonnát.

Ami a jelentés alapján számunkra érdekes, hogy az SD-felmérés szerint Közép-Európa országiban, elsősorban a Visegrádi-csoport országaiban jelentős termésátlag-emelkedést prognosztizáltak még a nyár végén-szeptemberben.

2024-ben már Olaszország (335 ezer hektár), Románia (150 ezer hektár) és Franciaország (148 ezer hektár) után a negyedik helyen állunk Európában a szója vetésterületét tekintve.

Magasabb sebességre kapcsolunk

A fent jelzett optimista várakozás mögött valós vetésterületgyarapodás áll. A KSH 2024 júniusi felméréséből kiderül (Fontosabb növények vetésterülete 2024. június 1.): „Az idei évben a legnagyobb mértékű területnövekedés a szója esetében következett be: szójababot több mint 112 ezer hektáron, a tavalyihoz képest 87%-kal nagyobb területen vetettek.” A közel 90 százalékos emelkedés nemcsak 2023-hoz képest jelentős, hanem a megelőző 5 év átlagára tekintve is az. 2019 és 2023 között megközelítőleg (kerekítéssel), KSH-adatok alapján: 58 ezer−68 ezer hektár közötti vetésterület volt a jellemző. Területi eloszlást tekintve jellemző, hogy a szójaföldek legnagyobb része Baranyában (19 százalék) és a Nyugat-Dunántúlon (38 százalék) található.

Hirdetés

Vagyis a valamivel 112 ezer feletti szám tényleg várakozáson felüli, ez együtt járt a szójatermesztők számának növekedésével is: az említett megelőző időszakban kb. 3000 gazdálkodó foglalkozott szójával, idén a számuk kicsivel több, mint 6000. A fentiek alapján idén már Olaszország (335 ezer hektár), Románia (150 ezer hektár) és Franciaország (148 ezer hektár) után a negyedik (!) helyen állunk Európában a szója vetésterületét tekintve. 

Ekkora ugrás lényegében csak 2015-ben volt tapasztalható, amikor a 2014-es, nagyságrendileg 43 ezer hektárról 77 ezerre ugrott fel a vetésterületi szám. (Az akkori ugrás mögött egy 2013-as EU-s rendelkezés állt: bizonyos /megjelölt/ növények termesztésének a támogatásáról nemzeti hatáskörben rendelkezhettek az tagországok – többek között a szójáról. A szója „beválasztása” a sorba nem volt véletlen, az Unió a nagyon erős dél-amerikai (brazil) növényifehérje-függését kívánta ellensúlyozni azzal, hogy egy nem megterhelő követelményrendszer mellett extra támogatást (kb. a termelési költségek 18-20 százaléka) kínált a szójára. Magyarországon sok termesztő ekkor lépett be a szója-körbe.

A szója a régóta hivatkozott minőségi és az élelmiszerbiztonságot támogató hazai mezőgazdaság egyik sikernövénye lehet, mert versenyképes más, toxinproblémákkal nem kell számolni a termesztése során, jó a hőtűrő képessége, magasabb hőmérsékleti küszöbértékkel rendelkezik.

Kifizetődő?

Mindenki emlékszik 2022-re és a szállóigévé lett mondásra: ez az évszázat legaszályosabb éve. Ezt az évet mindenki megszenvedte, a szójatermesztők 2,03 t/hektárt könyvelhettek el. Ugyanakkor míg számos növény esetében (pld. kukorica) mínuszba ment át a szám, a szója bizonyos területeken még jövedelmet is hozott. Az vetésterület-ugrásra ugyanakkor 2024-ig kellett várni, valószínűleg a kivárás miatt: hiába volt általánosan jó termés 2023-ban (pld. a napraforgómag 2,92 t/hektár), a beütött energiaárak és a lefelé tendált terményárak a vezető szemestermények esetében elvitték a hasznot. Nem úgy a szójánál, ott 150-200 ezer forint/hektár haszonnal számolhattak a szójatermesztők. A támogatás mértéke pedig már tavaly is 94 ezer forint/hektár volt (de a fajlagos összeg, kb. 63-65 ezer forint/hektár mellett is ez az összeg a termelési költségek nagyjából 18-20 százaléka is lehet). A regionális bioszójára pedig, mint a szövegünk elején közölt SD-féle összesítésből is kiderül: növekszik a felvásárlási igény és árban megbízhatóan értékesíthető. 

Versenyképes, de kifinomult növény

Csak a támogatás önmagában nem lehet ösztönző a termelésre. A szója a régóta hivatkozott minőségi és az élelmiszerbiztonságot támogató hazai mezőgazdaság egyik sikernövénye lehet, mert versenyképes más kultúrákkal (pld. repce, napraforgó), toxinproblémákkal nem kell számolni a termesztése során, jó a hőtűrő képessége, magasabb hőmérsékleti küszöbértékkel rendelkezik. Ugyanakkor tudásigényes a termesztése. Többek között alapvető a megfelelő (minősített vetőmagú) szójafajta kiválasztása (legalább 30-33 százalék fehérjetartalom a kívánatos), a körültekintő táblaválasztás és magágyelőkészítés (szemenkénti vetésnél a pontos mélységtartás). Míg a toxinnal nincs probléma a szója esetében, a gyomelnyomásban nem igazán jó, így döntő a termesztés során a gondos talajelőkészítés, a talajgondozáson belül a megfelelő idejű és típusú (mechanikai és növényvédőszeres) és hatóanyagkombinációjú gyomirtás. A biotermesztésben gondolkodóknak még ennél is körültekintőbb talajgondozással kell számolniuk, mivel esetükben nem vegyi, hanem folyamatos mechanikus (gyomfésűs és sorközművelős, esetleg pluszban küllőskapás) gyomirtásról beszélünk. A szója keléséről fontos megemlítenünk, ha sok a csapadék vagy jelentősebb mennyiségű csapadékot kap a tenyészidőszak elején, akkor nehezebben bújik ki a földből – romlik a termésátlag; a hozam szempontjából a július-augusztusi esők a legkedvezőbbek számára. A kelésérzékenysége mellett a betakarításra is érzékeny: a betakarítási veszteség elkerülése érdekében lassú aratási sebességet, megfelelő vágásmagasságot kíván a növény. És elkerülendő az újranedvesedést (a gombásodást): a betakarításnak legkésőbb ősz (október) elején meg kell történnie.

A fentiek csupán áttekintést jelenthetnek az idei évben tapasztalt rendkívüli változások hátterének megértéséhez. Ezen fölül pedig ízelítőnek szolgálhatnak azoknak, akik ma még óvatosan közelítenek a szójatermesztéshez. Egyre többet és többen tudunk meg erről a növényről, ezért biztosan egyre gyakrabban is fogunk írni róla az AgrárUnió oldalain.

Szerző: AgrárUnió