Aflatoxin szennyeződés – a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával csökkenthető
Növénytermesztés - 2024.10.28
Megfelelő, jól időzített rovarok elleni védekezéssel sikerült megelőzni az aflatoxin szennyeződést a Nébih Baranya vármegyei Fajtakísérleti Állomásának kukoricakísérletében. Azokon a fajtakísérleti állomásokon pedig, ahol mérsékeltebb volt a nyári hőmérséklet és az aszály, idén sem volt gyakori az Aspergillus fajok megjelenése a kukoricán. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy az aflatoxin-szennyeződés a szántóföldön elsősorban a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával csökkenthető.
A Nébih fajtakísérleti hálózatában aflatoxin szennyezettségtől mentes kukoricát is termesztettek – erről adott hírt honlapján a minap a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. – Amint írják, az aflatoxinok a természetben előforduló, állatokra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő mikotoxinok, amelyeket talajlakó penészgombák termelnek (Aspergillus fajok).
Már a szántóföldön is károsít
Az Aspergillus flavus egy gyakran megjelenő penészgomba, amely magas páratartalom és hőmérséklet mellett terjed leginkább. A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, viszont a későbbi toxin-felhalmozódáshoz már száraz, forró időjárásra van szükség. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) honlapján 2012-ben megjelent modellszámítások szerint, ha az átlaghőmérséklet +2 °C-kal nő, akkor a kukorica aflatoxin szennyeződésének kockázata a dél-európai régióban nagymértékben, míg Magyarországon mérsékelten növekszik.
A korábban raktári kórokozóként számon tartott gomba a gyors klímaváltozás hatására (az extrém magas hőmérséklet vagy a hosszan tartó aszály) már a szántóföldön is károsít. A kukorica Aspergillus flavus, betakarítás előtti fertőződéséhez az időjárási körülmények mellett a rovarfertőzöttség is hozzájárul.
Aszály, hőség – nagymértékű aszpergillusz fertőzöttség
A hazai fajtakísérleti állomások különböző éghajlati zónákban helyezkednek el. Ezek közül a leginkább aszállyal és extrém magas hőmérséklettel sújtott dél-alföldi régióban található Székkutasi Fajtakísérleti Állomás kukoricakísérlete során találtak nagymértékben aszpergillusz fertőzöttséget. A toxinmérések alátámasztották a fertőzöttség súlyosságát.
Azonban az ország déli területén, a Baranya vármegyében lévő Eszterágpusztai Fajtakísérleti Állomás kukoricakísérletében a szakemberek megfelelő, jól időzített rovarok elleni védekezéssel sikeresen megakadályozták a fertőzöttséget.
Az olyan fajtakísérleti állomásokon, ahol kevésbé magas a nyári hőmérséklet és kisebb az aszály, mint Vas, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben, idén sem volt jellemző az Aspergillus fajok megjelenése a kukoricán.
Ellenálló hibridek nemesítése
A hivatal azt tanácsolja a gazdálkodóknak, hogy a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával minimalizálják az aflatoxin szennyeződést a szántóföldön. Fontos tudni, hogy minden olyan technológiai művelet, amely csökkenti a növényeket érő stresszhatásokat, ellenállóbbá teszi azokat a penészgombákkal szemben is, egyúttal csökkentve a mikotoxin-képződés esélyét. A megfelelő vetésforgó alkalmazása és a rovarok elleni védekezés jóvoltából mérséklődik az aflatoxin-képződés és felhalmozódás kockázata. A hosszútávon ellenálló hibridek nemesítése fontos feladat.
Címkék: kukorica, aflatoxin
FURRIER: a forgózsámolyon túl
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
Direktvetés Horsch gépekkel
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
A napraforgó védelme nem virágzáskor kezdődik
A nyerstej termelői ára egy év alatt több mint 30 százalékkal ...
A rózsa gondozása nyáron: Így marad a rózsa a kert királynője a ...
Drónok a hazai mezőgazdaságban – Technológia, szabályozás, ...
A prémium búza útja az egészségig – szakmai napnak adott otthont a ...
