TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 75.620,78 Ft (tonna)

Napraforgómag: 162.823,90 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 74.874,06 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 65.410,06 Ft (tonna)

Repcemag: 181.172,59 Ft (tonna)

Full-fat szója: 217.332,28 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 589 Ft

Benzin ára: 584 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 400,07000

USD: 362,45000

CHF: 426,01000

GBP: 475,43000

Hirdetés

Miért lesznek egyre „gyengébbek” a talajaink? – Miért termelünk kevesebbet, rosszabb minőségben?

Növénytermesztés - 2024.10.02

Az elmúlt 20-25 évben is tovább folytatódott a talajokban a szerves anyag fogyása és lassú kicsúszásuk a semleges kémhatású (pH) tartományból. Ez pedig súlyos termésingadozást eredményez, főleg az egyre szélsősége-sebbre váltó időjárási viszonyok esetén.

Növekszik a savanyú, mészhiányos talajok mennyisége

Ahogy a diagram is mutatja, lassan, de folyamatosan növekszik a rendkívül savanyú és az enyhén savanyú talajok aránya. Az elmúlt években már az intenzíven művelt talajok 35%-át sorolhatjuk oda, ahol meszezni, azaz kalciumot pótolni kellene. A savanyodás eredménye, hogy a kijuttatott műtrágya rosszul hasznosul, és a növényeket hamarabb eléri az aszály. Bizonyos tápanyagok eltűnnek, miközben számos tápanyagból toxikussá válik a talaj. Ezekre a talajokra tiszta karbonátos (Balance G) vagy huminsavas (Balance G-Humin) meszet javasolunk kijuttatni.

Miért lesznek egyre „gyengébbek” a talajaink? – Miért termelünk kevesebbet, rosszabb minőségben?

A hazai talajok kémhatás változása 2006-2022 között. Bal tengely %-os arány, alsó tengely kémhatás (pH) érték.

Miért növekszik a lúgos talajok mennyisége is?

Miközben sok savanyító műtrágyát használunk, közel 10%-kal növekedett a lúgos vagy erősen lúgos talajok mennyisége. Ennek oka pedig a szerves anyag fogyása, a szikesedés. A sok és gyakran nem jó műtrágya, a talajvíz kipárolgása vagy a sós vizekkel való öntözés, növeli a talajok kémhatását. Ez pedig sokkal súlyosabb következménnyel jár, mint a savanyodás.

A tápanyagok felvehetetlenné válnak, a műtrágyahasználat alig látszik, a fémek állandósuló hiánya és a nagyon korai aszálytünetek jellemzik ezeket a talajokat. A megoldás, hogy drasztikusan növeljük a szerves anyag mennyiségét, és savazzuk ezeket a területeket (pl. elemi kén granulátummal – Vulcan Profi Smax). A vizet a talajban tartjuk, és öntözni is kevesebbet, de tudatosan fogunk.

Miért lesznek egyre „gyengébbek” a talajaink? – Miért termelünk kevesebbet, rosszabb minőségben?

Folyékony vinasz-melasz alapú NPK-val termelt kukorica, nagyon kevés szilárd nitrogénnel, július végén. Tíz tonna/ha feletti eredmény, az aszály hetekkel később fogta meg az állományt.

Mindenhol segítene a szerves anyag?

A szerves anyag az, ami képes „elnyelni – pufferelni” a savakat, a lúgokat és sokkal több vizet tárolni. Vagyis ahhoz, hogy megállítsuk a talajok szétesését, szerves anyagú trágyázást kell alkalmazni.

A vinasz vagy a melasz (Power, Melavin) folyékony szerves trágya, amihez mindenki hozzá tud jutni. Ezekkel gyorsabban és nagyon kis költséggel tudnánk a talajok romlását megakadályozni, a tápanyagokat és a vizet a növény számára elérhető formában tartani. Néhány száz liter/ha dózist a folyékony szerves trágyából mindenki ki tud – ha akar – juttatni.

Miért lesznek egyre „gyengébbek” a talajaink? – Miért termelünk kevesebbet, rosszabb minőségben?

Folyékony NPK-val és szilárd műtrágyával termelt cukorrépa, öntözött Nyírségi talajon, szeptember elején. Egy-egy répa meg fogja haladni a 7,0 kg-os súlyt a felszedésig.

Aki nem hiszi, nézzen vissza!

Akik kételkednek a leírtakban, azoknak javasolom, hogy nézzék vissza az elmúlt 5–10 évi termésmennyiségeiket. A repce kicsúszott a hazai agrárium alól, most a kukorica következik. A kalászosok termésmennyisége nem növekszik, a beltartalom folyamatosan romlik. A napraforgó pedig stagnál (már Ukrajna is megelőz bennünket), és az olajtartalom is egyre gyakrabban elmarad. Nagyon gyorsan változik a klíma, aminek ellensúlyozására sokkal jobb talajokra lenne szükségünk.