TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 66.763,18 Ft (tonna)
Napraforgómag: 148.008,84 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 69.737,71 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.016,91 Ft (tonna)
Repcemag: 171.742,02 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.934,45 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 391,11
USD: 359,51
CHF: 404,72
GBP: 464,38
Hirdetés
Gazdálkodás nehéz talajon, forgatás nélkül

Gazdálkodás nehéz talajon, forgatás nélkül

Növénytermesztés - 2024.07.02

Legfontosabb termelőeszközünk a talaj! Ahhoz, hogy jól gazdálkodjunk rajta és vele, meg kell ismernünk és művelésének minden egyes további lépését a megszerzett információk alapján, tudatosan kell felépítenünk és végrehajtanunk. E tudatosságra jó példa a Kutas 95 Zrt. gyakorlata, amelyet Jenet László, a cég nyugállományú igazgatója mutat be.

Ismerd a talajodat!

A Kutas 95 Zrt. Hajdú-Bihar vármegye délkeleti részén gazdálkodik, mély fekvésű, vízjárta, évszázadokon át vízállásokkal borított, mocsaras tájon, amelyet a Bihar-hegységben eredő vízfolyások alakítottak. A vízrendezés ugyan szántóföldi művelésre alkalmassá tette a területet, de számtalan kihívás maradt, amelyet az eredményes gazdálkodás érdekében kezelni kellett. Ezek egyike a nehéz, kötött, magas agyagtartalommal rendelkező réti talaj, amelyhez ráadásul rendkívül változatos mikrodomborzati viszonyok is társulnak.

Ahhoz, hogy a talajművelés jól szolgálja a növénytermesztési célokat, meg kell ismerni a talajadottságokat. Ez történt a cég esetében is, több módszer alkalmazásával (elektromos vezetőképesség feltérképezése, mintavételi zónák alapján történő talajvizsgálat stb.) a lehető legtöbb információt szerezték be a területükről. Ezek birtokában, a térségre jellemző időjárási körülmények, a gyakori csapadékhiány és légköri aszály, valamint az öntözési lehetőség hiányának ismeretében határozták meg a termesztett növények körét, amelyet az őszi kalászosok, a napraforgó és a repce alkotnak. Növénypárokat alakítottak ki, a vetésváltás szabályainak betartása mellett a jobb adottságú területeken őszi búza és repce, míg a rosszabb adottságú területeken őszi árpa és napraforgó váltják egymást. A talajadottságok elemzése, valamint a termesztett kultúrák igényeinek ismerete alapján a szántás elhagyása, a forgatás nélküli, „kultivátoros” talajművelésre történő átállás mellett döntöttek.

Ahhoz, hogy a talajművelés jól szolgálja a növénytermesztési célokat, meg kell ismerni a talajadottságokat. Ez történt a Kutas 95 Zrt. esetében is, több módszer alkalmazásával (elektromos vezetőképesség feltérképezése, mintavételi zónák alapján történő talajvizsgálat stb.) a lehető legtöbb információt szerezték be a területükről.

Nehéz talajon forgatás nélkül

A talajművelési rendszer kialakításakor alapvető szempont, hogy figyelembe kell venni a művelt talaj adottságait. Ebben az esetben annak magas agyagtartalmát, kötöttségét, vízmegtartó képességét, amely miatt szűk időintervallum áll rendelkezésre az optimális talajművelésre. A szántást mellőző kultivátoros technológia egyik nagy előnye, hogy nagyobb a területteljesítménye, azzal magasabb nedvességtartalmú talajok is művelhetők, így a rendelkezésre álló idő jobban kihasználható. A cserepesedésre hajlamos, ugyanakkor vízhiányos időszakban könnyen porosodó talaj megkívánja a szerkezetét javító lépéseket, ami miatt mulcshagyó technológiát alakítottak ki, amelynek ilyen körülmények között több előnye is van. Az őszi kalászosok aránya magas a vetésforgóban, így rendszeresen kerülnek termesztésre egy területen. Ezek betakarításakor a szalma minden esetben szecskázásra, szétterítésre, majd egyenletes bekeverésre kerül a művelt talajszelvény teljes mélységében. Ezek a szármaradványok, „cellulózcsövecskék” jó szolgálatot tesznek, hatékonyan védenek a talajerózióval szemben, segítik a csapadék talajba történő vezetését, ezáltal megszüntetik a lecserepesedés veszélyét, egyúttal lazítják, „levegőztetik” a talajt. Nem utolsósorban pedig táplálékot biztosítanak a talajélet fontos alkotóinak, a baktériumoknak és gombáknak, amelyek a növények számára felvehető tápanyagokká bontják a szármaradványokat. Bár a kultivátoros művelési mód esetében tömörödött „eke- vagy tárcsatalp” nem, „művelőtalp” azonban kialakulhat a 30−40 centiméteres mélységben, amit középmélylazítással 2−3 évente meg kell törni. Ez lehetővé teszi, hogy a növények ne csupán a művelt rétegben található, hanem akár a mélyebben lévő vizet is hasznosíthassák; ez a beavatkozás mérsékli csapadékos évjáratokban a belvíz kialakulásának esélyét. A művelés során kiemelten fontos szempont, hogy megőrizzék a talaj nedvességtartalmát, egyúttal kellő időt biztosítsanak a talaj vetés előtti ülepedésére.

Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban

Emeljük ki példaként a korábban említett növénypárok közül az őszi búza és repce párosát! Az őszi búza betakarításakor fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy a lehető legkisebb mértékben tapossák a talajt. A búzaszalma teljes mennyisége a kombájn által felaprítva kerül terítésre a táblán, amelyet egy tárcsás talajművelő eszközzel, tarlóhántással azonnal bedolgoznak a talajba. Rövid idővel ezt követően egy nagy teljesítményű szántóföldi kultivátorral történő művelés következik, amelynek tárcsás elemei megvágják a felső talajréteget, a lándzsás kapái 25 cm mélységig lazítják a talajt, elvégezve ezzel a szármaradványok bekeverését is, tárcsás rögrendezői, valamint hengersora pedig gondoskodik a talajfelszín egyengetéséről, valamint lezárásáról. Az ezt követő egy-másfél hónapban a talaj ülepedik, a területen a vetésig újabb munkaművelet nem történik. Amennyiben a talaj a gyomok kelése miatt „kizöldülne”, azt a nedvességmegőrzés érdekében nem újabb talajmunka-művelettel, hanem egy glifozát-tartalmú gyomirtó szer kijuttatásával kezelik. A vetés egy direktvetésre alkalmas vetőgéppel történik, amely képes a leírt módon előkészített talajba a kellő mélységbe helyezni a vetőmagot. Mivel a repce igényli a mélyművelést, a terület előkészítéséből nem maradhat el a középmély lazítás sem. Az azonban nem a repce vetésének évében, hanem az előző év nyarán, az őszi búza előtt történik meg, pozitív hatásai viszont a következő évi repceállomány esetében is érvényre jutnak. A műveleti sorban ez a beavatkozás a tarlóhántás, valamint a szántóföldi kultivátorral történő talajelőkészítés után történik meg, ami garanciát nyújt arra, hogy a lazító nem szaggatja meg a talajfelszínt, nem hoz fel olyan rögöket, amelyek gondot okoznának a vetés során.

Gazdálkodás nehéz talajon, forgatás nélkül

A forgatás nélküli talajművelés alapeszköze a szántóföldi kultivátor

A talajművelés nagy odafigyelést igénylő tevékenység, amelyet kizárólag a kellő információk birtokában, a hosszú távú célok szem előtt tartásával és precíz munkavégzéssel lehet megfelelően végezni.

A forgatás nélküli talajművelés előnyei a nehezen művelhető, kötött talajokon

A forgatás nélküli „mulcsos” technológia több, jól körülírható előnnyel is rendelkezik a szántásos talajműveléshez képest:

  • A forgatás nélküli talajművelés jól szolgálja a talaj nedvességtartalmának megőrzését
  • A mulcshagyó technológia a gabonaszalma bedolgozásával segíti a talajerózióval, valamint a talaj cserepedésével szembeni védekezést
  • A növényi maradványok teljes művelt rétegben történő egyenletes elkeverése kedvezőbb a talajélet alakulása és a tápanyag-feltáródás szempontjából
  • A más típusú művelés miatt itt nem alakul ki eke- vagy tárcsatalp
  • Kisebb műveletszámmal mélyebb talajréteget teszünk elérhetővé a növények gyökerei számára
  • A forgatás nélküli technológia összességében energia- és költségmegtakarítást eredményez
  • A kultivátoros művelés nagyobb területteljesítménye, talajnedvesség iránti kisebb érzékenysége segíti a rendelkezésre álló idő jobb kihasználását

Hogyan néz ki mindez az elvek mentén

A fenti gyakorlatot a talajművelés alapelvei szerint alakították ki, amelyek röviden így foglalhatók össze:

  • Ne taposd a talajt feleslegesen!
  • Ne „gyurmázd” a talajt, túlzottan nedves talajt nem művelünk!
  • Ne porosítsd a talajt, túlzottan száraz talajt nem művelünk!
  • Ne „üsd” a talajt, a művelés során ne szaggassuk fel, ne hozzuk fel az altalajt!
  • A talajművelésnek összhangban kell lennie a hosszú távú érdekekkel, annak nem kizárólag a soron következő kultúra igényeit kell kiszolgálnia!

A talajművelés nagy odafigyelést igénylő tevékenység, amelyet kizárólag a kellő információk birtokában, a hosszú távú célok szem előtt tartásával és precíz munkavégzéssel lehet megfelelően végezni. Ne feledjük, legfontosabb termelőeszközünk a talaj, ha nem gondoskodunk róla megfelelően, minden munkánk, minden befektetésünk kárba veszhet! 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: talajművelés
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A hagyományos húsipar fenntarthatóságát kell támogatni

A laboratóriumi hús előállítása és forgalomba hozatala számos kérdést és aggályt vet fel, melyek többségére még nem ...