Hírek, információk a szántóföldről- A repce őszi gyomirtásáról

A repcetermesztők között sokan vannak, akik ragaszkodnak az augusztus 20-ka körüli vetési időponthoz, számítva az augusztus második felében rendszeresen megérkező, gyakran „évszakváltó” időjárási frontokra. Sokaknak talán korai ez a vetési idő, de egyáltalán nem ritka, hogy az ilyenkor földbe kerülő vetőmag még megkapja a csírázáshoz szükséges nedvességet és végül -sokszor szemben a szeptemberi vetésekkel- jó állomány alakul ki. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy megkezdődnek a repcetáblákon a növényvédelmi munkák. Ezek egyike az állományok őszi gyomirtása, ami alatt most nem a gabona árvakelés elleni, hanem az egyéb gyomnövények károsításával szembeni védekezést értjük. Heti cikkajánlónkban ezzel foglalkozó írást ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Ez történt a szántókon egy évvel ezelőtt

NapiKép 2022.08.14.

Az előző évi csapadékhiány hatására augusztusra már katasztrofális képet mutattak a kapás kultúráink. Általános volt a kukoricaállományok kényszersilózása, amellyel az állattartók legalább némi takarmányt igyekeztek betárolni a téli időszakra. Az ilyen állományokból azonban általában rossz minőségű, gyenge beltartalmi értékű, sőt, gyakran aflatoxinnal szennyezett takarmány volt csak előállítható.

NapiKép 2022.08.15.

Augusztusra a napraforgótáblák jelentős részén jelennek meg a rizópuszos tányérrothadás kissé bizarr, habos-váladékos tünetei. A megbetegedést több faj is okozhatja, de mindegyikre igaz, hogy a levélnyelek fertőzött szakaszaiból váladék szivárog, azokon habos „pamacsok” jelennek meg. Mivel ez a cukros, enyhén alkoholos nedv sok rovarnak igencsak kedvelt tápláléka, ezért a fertőzött állományokban sokszor erős rovarjárás alakul ki. Bár, a tünetek többnyire a felső levelek levélnyelén mutatkozik, az a tányérokon is megjelenhet, a szürkepenészhez hasonló tányérrothadást váltva ki, vagy száraz tányérkorhadást okozva. A kórokozók melegkedvelők, ezért sokszor csak az időjárás melegedésével, sőt, a hőhullámokat követően jelennek meg tüneteik. A károkozás mértéke változó, általában 5% alatt marad, kivéve az erős rovarrágást, esetleg jégverést követően, amikor a sebzéseken keresztül tömeges fertőzés következhet be.

NapiKép 2022.08.17.

A kukoricacsövek gombás eredetű megbetegedése az esetek igen nagy részében szoros összefüggést mutat a csöveken bekövetkező rovarkárral. A kukoricamoly, de főleg a gyapottok-bagolylepke lárvái által ejtett sérülések ugyanis jó lehetőséget biztosítanak a kórokozók számára a fertőzéshez. Ugyanakkor az is igaz, hogy a csövet fertőző fuzárium- és aszpergillusz-fajok a virágzás idején, a bibeszálakon keresztül is képesek megbetegíteni a csövet. Ezért nem szabad azon sem meglepődnünk, ha sérülésmentes csövön mutatkoznának a nyilvánvaló csőfertőzés tünetei.

Mit találunk most a földeken

NapiKép 2023.08.15.

Évek óta erősödő tendenciát mutat a golyvásüszög fertőzése. Ez a határozott növekedés elsősorban a csemegekukorica-táblákat érinti, amelyeken az idei évben is tömegesen jelenhettek meg a kórokozó semmi mással össze nem téveszthető tünetei. Az okok között valószínűleg előkelő helyen szerepel az intenzív termesztési körülményeket biztosító öntözött területeken beszűkülő vetésforgó, ahol a nagy árbevétel elérése érdekében gyakran kerül ez a kultúra termesztésre.

NapiKép 2023.08.16.

A tavalyi évjárat után alighanem sokan érzékenyek arra, ha csőfertőzés jeleit látják a kukoricacsövön. Az, ami ezen a téren pillanatnyilag látható, talán adhat némi megnyugvást, ugyanis a mérsékelt rovarkárral összefüggésben mintha a szokásosnál alacsonyabb lenne a csőfertőzések aránya. Ez természetesen még változhat, a betakarításig hátralévő időszak időjárása, az esetleg mégis felerősödő rovarkártétel együttesen a vetett hibrid tenyészidőszakának hosszával még ad alkalmat a gombás csőfertőzésekre.

NapiKép 2023.08.17.

Ebben a furcsa évjáratban, amikor a csapadékkal rosszabbul ellátott országrészekben már egy ideje erőteljes aszálytüneteket mutatnak egyes kukorica- sőt, napraforgóállományok, a gabonatarlókon olyan kórokozók tünetei mutatkoznak, amelyek nem kedvelik a száraz időjárási körülményeket. Ráadásul mindez akár az egymással szomszédos táblákon is megtörténhet. A kórokozó, amiről szó van, az árpa hálózatos levélfoltossága, amelynek tünetei helyenként tömegesen jelentek meg az árpa árvakeléseken. Az ilyen tarlók ápolása kiemelt fontosságú, ezekről ugyanis a környékbeli új vetésű árpaállományok könnyen megfertőzödhetnek az ősz és tél során.

A szántóföldi növénytermesztési és növényvédelmi szezon során igyekszünk minden nap friss, aktuális, szakmai tartalmú képeket mutatni az érdeklődők számára az ott történtekről. Kérjük, ezekért látogasson el a www.agrarunió.hu weboldalra és keresse őket a NapiKép menüpont alatt.

Az elmúlt hét legnépszerűbb Facebook-bejegyzése

A KárKép Facebook-fiókjának legnépszerűbb elmúlt heti bejegyzése a mezei pocok felszaporodásának egyre egyértelműbb jeleivel foglalkozott, némi kitekintéssel arra, vajon hogyan befolyásolja a rágcsáló egyedszámának alakulását a csökkentett talajművelési rendszerek terjedése. A bejegyzés IDE kattintva olvasható.

Heti cikk

Ezen a héten egy korábbi cikkünket ajánljuk olvasóink figyelmébe, melynek témája a repce őszi gyomirtása. Az írás IDE kattintva olvasható.

A szántóföldi növénytermesztésben és növényvédelemben történtekről, érdekességekről, tanulságokról rendszeresen jelennek meg bejegyzéseink Facebook- és Instagram-fiókjainkban is. Csatlakozzon a KárKép követőihez ezeken a felületeken is!