Hírek, információk a szántóföldről - Vírusvektorok a gabonavetésekben

Az őszi kalászosok esetében ez a munka a vírusvektor kártevők elleni védelemre kell koncentráljon, amellyel megakadályozhatjuk az állomány gabonavírusokkal történő fertőződését. De, ugyancsak van tennivaló az állományok gyomirtása terén, a kelésnek induló, vagy fejlődésük kezdetén lévő búzaállományok korai posztemergens kezelése sok későbbi bajtól óvhat meg minket egyes egyszikű gyomnövények, vagy kétszikű „szőnyeggyomok” jelenléte esetén.

Sokszor és sok helyen kerül mostanában szóba a mezei pocok elleni védekezés fontossága. Valóban nem lehet ezt elégszer hangsúlyozni, különösen annak fényében, hogy míg korábban inkább az ország déli megyéiben beszélhettünk a rágcsáló gradációs szintű felszaporodásáról, ez mára már országos méretűvé vált. A nagy mértékű és gyors felszaporodás ugyan előbb-vagy utóbb, mintegy „magától” is megállhat, mivel a populációban a nagy egyedszám miatt szabályzó mechanizmusok lépnek életbe, vagy az az őszi, hideg esők hatására is összeomolhat, azonban ezt nem célszerű megvárnunk, ha szükségesnek látjuk, be kell avatkoznunk. Sajnos ennek során jelenleg kizárólag a járatok kezelésére van lehetőségünk. Bár voltak arra próbálkozások, hogy hivatalosan is alkalmazható legyen a véralvadásgátló hatóanyagot tartalmazó készítmény teljes felületre történő kiszórásra, azonban ez az engedély végül nem született meg. Azt nem lehet elvitatni, hogy egy ilyen beavatkozás kockázatot jelent a vadon élő állatokra, azonban azt sem szabad elhallgatni, hogy a járatkezelés igen alacsony területteljesítménye nagyban hátráltatja a védekezést. Nagyon sok helyen egyszerűen már nem áll rendelkezésre olyan számú -és minőségű- munkaerő, amely lehetővé tenné nagyobb területek rövid idő alatt történő kezelését. Így viszont a mezei pocok kártétele országos szinten csupán mérsékelt ütemben csökken.

Ez történt a szántókon egy évvel ezelőtt

NapiKép 2022.10.17.

A repce kártevői közül kevés figyelem esik a gyepi hangyára, pedig egyes évjáratokban az akár tetemes károkat is okozhat. Ilyen ez a jelenlegi év is, ugyanis a kártétel miatt már több helyen is szükség volt egyes táblarészek újravetésére. Érdemes figyelemmel kísérnünk a gyepi hangya károsításának alakulását, mivel annak nyomán olyan mértékű tőpusztulás is bekövetkezhet, amely már hatással lehet a majdani termés mennyiségére is.

NapiKép 2022.10.20.

Minden túlzás nélkül állítható, hogy a tavalyi évben az utóbbi tíz év legerősebb lisztharmatfertőzése alakult ki az őszi árpa állományaiban. Már nagyon korán találkozhattunk a megbetegedés első tüneteivel, amely aztán sok területen vált tömegessé. Az ilyen táblákon a növények szürkültek, sárgultak, majd barnultak is, ugyanis a fertőzés már az ősz során levélszáradást okozott, ami akár jelentős mértékű is lehetett.

NapiKép 2022.10.21.

Az előző év őszi időjárása a kezdetekben kifejezetten kedvezett az őszi gabonák fejlődésének. Ez különösen szembeötlő volt az őszi árpákban, amelyek nagy levéltömeget, robusztus állományt is nevelhettek. A későbbiekben azonban a szárazabbá váló körülmények, valamint a zöldtömeghez képest fejletlen gyökérzet miatt megjelentek a sárgulásos tünetek. Ezek kórokozók fertőzésétől függetlenül, pusztán élettani okok miatt alakultak ki. A tünetek a teljes téli időszakban láthatóak voltak, sőt, a kitavaszodáskor még intenzívebbé is válhattak.

Mit találunk most a földeken

NapiKép 2023.10.17.

A mezei pocok kártételéről már sok szántóföldi kultúrából hoztunk felvételeket. Ezúttal a cukorrépán okozott károsítását szemléltetnénk, amely egyaránt okozhat mennyiségi és minőségi kárt. A répatestek megrágása tetemes, akár tonnákat jelentő terméskiesést is okozhat hektáronként, miközben a rágások felületén a szövetek kórokozókkal, gombákkal és baktériumokkal is fertőződhetnek. Az ennek következtében esetleg beinduló rothadásos folyamatok az egész répatest elvesztését is jelenthetik, de kisebb mértékű fertőzés esetén is ronthatják cukortartalmat, vagy a feldolgozás során kinyerhető cukor mennyiségét.

NapiKép 2023.10.18.

A vörösrozsda tünetei az idei évben gyakran jelentek meg a búzatáblákon, sőt, az is előfordulhatott, hogy a megbetegedés megjelent az árpaállományokban is. De, a kora őszi időszakban a tünetekre a tarlók árvakelésén is rábukkanhattunk.

NapiKép 2023.10.19.

Az őszi gabonaállományokat fenyegető gabonavírusokról, az azokat terjesztő vírusvektorokról már szót ejtettünk hírlevelünkben. A szóba jöhető vírusvektorok, a levéltetvek és kabócák közül egyelőre inkább az utóbbiakkal találkozhatunk. A felugró egyedeken kívül érdemes figyelmet szentelnünk a növényeken kártételük nyomán kialakuló tünetekre is. Ezek az apró, kivilágosodó, gyakran összeolvadó, vagy füzérszerű mintázatot mutató foltok a kabócák táplálkozásának nyomai, amelyek ebben az állapotukban még nem utalnak automatikusan a vírusos fertőzés átadására. Ellenben, ha nagy számban látunk e tünetekből a lombozaton, érdemes egy rovarölő szeres beavatkozással gyéríteni a kártevő állományát.

A szántóföldi növénytermesztési és növényvédelmi szezon során igyekszünk minden nap friss, aktuális, szakmai tartalmú képeket mutatni az érdeklődők számára az ott történtekről. Kérjük, ezekért látogasson el a www.agrarunió.hu weboldalra és keresse őket a NapiKép menüpont alatt.

A szántóföldi növénytermesztésben és növényvédelemben történtekről, érdekességekről, tanulságokról rendszeresen jelennek meg bejegyzéseink Facebook- és Instagram-fiókjainkban is. Csatlakozzon a KárKép követőihez ezeken a felületeken is!