DélKerTÉSZ: Árrésstop ki, kedvezményes áfa be – így erősödhetnek meg a termelők

Kedvezően alakult az idei szezon a 450 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ-nél: a szövetkezet az első nyolc hónapban 16,2 milliárd forintos árbevételt ért el, ami mintegy 2 milliárd forintos növekedés jelent éves szinten. Az első 8 hónapban a parikaféléknél átlagosan 10 százalékkal, a paradicsomféléknél átlagosan 22 százalékkal emelkedtek a termelői átlagárak - utóbbiak még így sem érték el a 2022-es szintet-, annak ellenére, hogy júliusban és augusztusban több zöldségfajtánál kedvezőtlenebbül alakultak – 9%-kal csökkent a termelői ára-, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az exportpiacokon az euróban számított egységárak szintén kedvezően alakultak, az árfolyam változása ugyanakkor ennek előnyeit jelentősen mérsékelte. A DélKerTÉSZ legfontosabb exportpiacai továbbra is Csehország és Szlovákia, amelyek együttesen a kivitt mennyiség mintegy 80 százalékát adják, miközben a német értékesítés is jelentősen erősödött.

Fejlesztések segítenek kivédeni a szélsőséges időjárás hatásait

Az extrém meleg időjárás és az aszály ellenére a friss piaci termékek mennyisége éves szinten 309 tonnával nőtt az első 8 hónapban, sőt emelkedett a jobb minőségi besorolású paprikák aránya, és csökkent a lecsó osztályú termékeké.

„Egyértelműen a fejlesztéseknek köszönhető, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben kerülhetettek magyar zöldségek a boltok polcaira. A 2024-es hőhullámok még komoly károkat okoztak a növényállományokban, azonban a termelők gyorsan alkalmazkodtak, és többek között párásító berendezéseket új szellőző berendezéseket, tápoldatozó berendezéseket építettek be és fóliakorszerűsítéseket hajtottak végre. Ennek köszönhetően az idei aszály és hőség már kevésbé vetette vissza a növényházi termelést. Ez is jól mutatja, hogy a szélsőségessé váló időjárás hatásait csak technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

A DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem csak szabadföldön történik, hanem jelentős mértékben növényházakban, ahol szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett tudnak a zöldségek fejlődni, azonban az időjárás hatásai alól így sem tudják teljesen kivonni magukat a termelők. Szentesen ezért idén és jövőre is több, az energiafüggetlenség elérését célzó beruházás történik, a cél az, hogy ahol tudják 70 százalékban ki tudják váltani a fosszilis energiát.

Problémát jelent az Árfigyelő és az árrésstop

A szélsőséges időjárás mellett a termelők helyzetét továbbra is nehezíti az Árfigyelő, és az árrésstop, amelynek kivezetése miniszterelnöki szinten napirendre került. Nagypéter Sándor szerint a normál kereskedelmi folyamatokba való beavatkozás közép- és hosszú távon jelentős piaci torzulást és piaci zavarokat okozhat, és ennek a vesztesei a termelők. A piacon így is éles a verseny, éppen ezért semmi nem indokolja már az árrésstopot. A szakember szerint az Árfigyelő szintén a beszállítókat hozza nehéz helyzetbe, ugyanis arra kényszeríti őket, hogy minden áruházláncba ugyanazon az áron szállítsák be a termékeket, eltérő költségviszonyoktól függetlenül. Más a logisztika, más csomagolást kérhetnek, és még az összecsukható műanyag rekeszek bérleti díja is eltérhet cégenként. Így pedig szinte biztos, hogy valamelyik kiskereskedelmi lánca történő beszállítás estében veszteségessé válik a tevekénység.

Jöhet a kedvezményes áfa, láthatóbbá válhatnának a magyar termelők

„Kérdés, hogy az árrésstop mikor és milyen feltételekkel szűnhet meg. Illetve ezzel együtt a zöldség-és gyümölcs áfájának 5 százalékra csökkentésére lenne szükség a jövő év első negyedévéig. Az áfacsökkentésnek ráadásul egy másik nagyon fontos hatása is van, mégpedig a gazdaság fehéredése. Ha tisztul a piac, akkor a kis és közepes gazdaságok könnyebben fennmaradnak, fejleszteni tudnak, így pedig nőhet a hazai termelés, és végső soron több magyar áru kerülhet a boltokba” – tette hozzá Nagypéter Sándor.

A kedvezményes áfa hosszabb távon a szántóföldi zöldségtermelés és egyes zöldségkultúrák hazai termelésének erősödéséhez is hozzájárulhatna. Különösen fontos lenne azoknak a kultúráknak, például a káposztának vagy a brokkolinak a támogatása és fejlesztése, amelyeknél a hazai termelési adottságok és a rendelkezésre álló vízkészletek mellett reálisan növelhető az önellátás, sőt az élelmiszeripar és a közétkeztetés számára is bővülő hazai alapanyagszortimentet jelentene.

A DélKerTÉSZ szerint fontos lenne az is, hogy a magyar zöldségek a közétkeztetésben is nagyobb szerepet kapjanak, illetve, hogy az üzletekben is kiemelten jelenhessenek meg. Ezért érdemes lenne olyan külön pultokat kialakítani, ahol a magyar termékek egyértelműen megkülönböztethetők, és ahol a termelők saját csomagolással is megjelenhetnek. Ez azért is fontos, mert miközben a kiskereskedelmi láncok jellemzően egységes beszállítói csomagolást kérnek, a termelők számára a megkülönböztethetőség egyre fontosabb versenyelőnyt jelenthet.

Forrás: DélKerTÉSZ