Aszálystressz a gyümölcsösben

A szárazság hatásai a látható tünetektől a sejteken belüli molekuláris szintig terjednek, és a növény növekedésének minden szakaszában megfigyelhetők. A szárazság korlátozza a vízellátást, ami csökkenti a szövetek víztartalmát, a gázcserenyílások vezetőképességét, limitálja az anyagcsere-folyamatokat és a növekedést, fejlődést. Az aszály okozta vízhiány termesztett növényeinkben közvetve vagy közvetlenül szinte minden fiziológiai folyamatra hatással van.

A nagy melegben a növények fokozott vízfelvétellel és megnövekedett légzéssel (transzspiráció) igyekeznek hűteni magukat. A folyamat motorja a növényt körbe vevő légtömeg vízhiánya. Ameddig a talajból kellő mennyiségű és megfelelő ütemű a vízfelvétel, a hőség nem gátolja a növényi produkciót. Akkor lép fel zavar, amikor a talajból a növény nem képes adott idő alatt az elpárologtatott és felhasznált víznek megfelelő nedvesség felvételére. Minden növény akut vízhiányra adott első reakciója a gázcserenyílások (sztómák) bezárása, ami megakadályozza a további vízvesztést. Ez azonban csökkenti a levelekbe áramló szén-dioxid (CO₂) mennyiségét, amit a növény a fotoszintézis során épít be. A légzés csökkenésével nő az elvezethető hőmennyiség, vagyis megemelkedik a növényi szövetek hőmérséklete. Ez adott esetben látható vagy a későbbi érési folyamatok során napégési tünetekhez vezethet. Különösen nagy károk léphetnek fel, ha a magas, akár 50 °C feletti hőmérséklet erőteljes UV-B sugárzással társul.

Folyamatok legbelül

Az aszály hatására a fotoszintézis csökken. A növekedési hormonok, azaz az auxinok, a gibberellinek és a citokinin szintje a növényben általában csökken, míg stressz- és öregedési hormonoké, vagyis az abszciszinsav és az etilén szintje emelkedik. A levelek növekedése lassul, a fotoszintézis összetett folyamataiban zavarok lépnek fel, a levelek korán elöregednek és a növényi produkció visszaesik. Aszálystressz hatására a növények nagy mennyiségben termelnek abszciszinsavat (ABA), ami az egyik öregedésért felelős hormon. Ez váltja ki a gázcserenyílások bezáródását, valamint különböző géneket aktivál.

Hirdetés

A növények környezeti stresszhatásoknak való kitettsége gyakran reaktív oxigénformák keletkezéséhez vezet, ideértve a szuperoxid-gyököket (O₂•^-), a hidroxil-gyököket (OH), a hidrogén-peroxidot, és a szinglet oxigént. Ezek a formák a növényi szöveteket roncsolják, kárt tehetnek a fehérjékben, aminosavakban és DNS-molekulákban, ami rontja a sejtek normális működési folyamatait. A növények e keletkezett oxigén-szabadgyököket antioxidáns rendszerük segítségével képesek bizonyos mértékig semlegesíteni.

A lombkorona metszésekor a levélfelület csökken, ez csökkenti a fa vízszükségletét (Fotó: Pexels)

MÓDSZEREK AZ ASZÁLYSTRESSZ CSÖKKENTÉSÉRE

Új gyümölcsösök telepítésekor figyelembe kell venni az adott gyümölcsfajta termesztési igényeit és a termőhelyi adottságokat.

1, Alany- és fajtaválasztás

Mind az alany, mind a fajta kiválasztásakor érdemes a szárazságtűrést az egyik fő szempontként kezelni. A gyümölcsfajok vadon élő, nagyobb szárazságtűrésű rokonai a jövőbeli növényfajták nemesítéséhez szolgálhatnak alapanyagul. Számos vizsgálat folyik jelenleg is annak vizsgálatára, hogy az adott alany-fajta kombináció képes-e jobb teljesítményre, a víz hatékonyabb hasznosítására, illetve a növényi produkció fenntartására a gyümölcsméret jelentős csökkenése nélkül.

Az aszálystressz korai figyelmeztető jelei a fakoronában (Forrás: Goran Češljar et.al: Early Warning Signs…/MDPI)

2, Koronaforma

A lombkorona felépítése kulcsfontosságú szerepet játszhat a fák stressztűrésében. A kompakt, kisebb lombkoronát nevelő fajták jobban tűrik a szárazságot, mint a széles lombkoronájúak. Az ilyen lombkoronában a levelek mérete kisebb, ami a légcsere csökkenéséhez és hatékonyabb energiafelhasználáshoz vezet. A sűrű lombkorona emellett megvédi a belső leveleket a napsugárzástól, és javítja a fa lombkoronájának mikroklímáját. Mindazonáltal mérlegelnünk kell a zártabb korona hatását a növény kórokozókkal szembeni ellenállóképességére, különösen azokban az években, amelyek kevésbé aszályosak. A lombkorona metszésekor a levélfelület csökken, ami csökkenti a fa vízszükségletét, és végső soron javítja a fa vízháztartását. Az intenzív nyári metszés azonban csak jó kondíciójú állományban javasolt, legyengült fák esetében a metszés okozta stressz tovább ronthatja a következő évi rügyberakódási folyamatokat.

3, Megfelelő termésterhelés

A szárazság okozta stressz káros hatásainak enyhítésére alkalmazható egy másik módszer a virágok vagy a fiatal gyümölcsök ritkítása, a megfelelő egyensúly fenntartása a hajtásnövekedés és a termésképzés között. A gyümölcsritkítás eredményeként a megmaradt gyümölcsök növekedési üteme felgyorsul, nő a piacos gyümölcsök mérete, és javul a gyümölcs minősége.

A lombkorona felépítése kulcsfontosságú szerepet játszhat a fák stressztűrésében.

Az árnyékoló hálók kihelyezésével a beérkező sugárzás, ezzel a lombkorona hőmérséklete is csökken (Fotó: Pexels)

4, Árnyékolás

A hálós árnyékolás szintén hozzájárulhat a gyümölcsfák vízszükségletének csökkentéséhez. A fák fölé árnyékoló hálók kihelyezésével a beérkező sugárzás, ezzel a lombkorona hőmérséklete, és a vízfelhasználás csökken. A talajtakarókkal szintén csökkenthetjük a talajfelszínről történő vízpárolgás mértékét. A növényi maradványok (pl. fű és szalma), a kavics-homok, a szerves trágya, a papírpelletek, és egyéb anyagok (pld. műanyag fólia) is felhasználhatók talajtakaróként. A bioszén egy stabil, ellenálló szerves szénvegyület, amelyet biomassza oxigénszegény környezetben, jellemzően 300 és 1000 °C közötti hőmérsékleten történő hevítésével állítanak elő. Javítja a talaj vízmegtartó képességét és termékenységét, ezért rendkívül értékes a száraz területeken található gyümölcsösök talajgazdálkodása szempontjából. Fontos azonban a talaj optimális tápelem-arányának fenntartása, különös tekintettel a szén (C) és a nitrogén (N) arányára.

A hálós árnyékolás szintén hozzájárulhat a gyümölcsfák vízszükségletének csökkentéséhez (Fotó: Depositphotos)

A növényi ellenállóképesség fokozható kedvező hatású molekulák, szerves hatóanyagok, biostimulánsok és termésnövelő anyagok alkalmazásával is. Ezen hatóanyagokról és néhány eddigi tapasztalatról egy későbbi cikkünkben készítünk összefoglalást.

Gyümölcsfáink szárazságtűrése összetett folyamat. A megfelelő biológiai alapokkal, a termőhelyi adottságokhoz igazított agrotechnikával nagymértékben csökkenthetjük az aszálystressz okozta károkat, és javíthatjuk a termesztés sikerét. 

Szerző: AgrárUnió