Almapiaci helyzetkép – Almageddon…: gyenge termés, lehangoló árak

Az árak ennek ellenére „megmagyarázhatatlanul” nyomottak, a piaci helyzet lehangoló, a termelők elkeseredettek, illetve a sorozatban rossz évjáratok miatt anyagilag és pszichésen is kimerültek. A kialakult piaci viszonyok hátterében nem látunk versenyjogi aggályokat. A nyomott árak okait az ágazati, piaci és szabályozó környezetben kell keresni, élen az árréstoppal, a szervezetlenségünkkel, a lengyelek árromboló és manipulatív viselkedésével, az áruházláncok magatartásával és a folyamatosan csökkenő terméspotenciálunkkal, ami lassan a kritikus méretünk elvesztéséhez és ezzel visszafordíthatatlan folyamatok bekövetkezéséhez vezet.

Az idei hazai almatermés kifejezetten gyengének ígérkezett: a szezon kezdete előtt, július végén készített felmérésünk alapján mindössze 130-140 ezer tonnára prognosztizáltuk a szüretelhető termést (lásd 1. táblázat), melyből mintegy 50-60 ezer tonna lehet étkezési alma, 70-80 ezer tonna pedig ipari alma. Ez az elmúlt fél évszázad leggyengébb magyar almatermése, ami még alulmúlja a tavalyi – anno ugyanezen jelzővel illetett – 170 ezer tonnás termést is. A jelenlegi – bár sajnos évről-évre rohamosan csökkenő – terméspotenciálunk mellett egy jó évjáratban még tudnunk kellene 400-500 ezer tonna termést betakarítani, vagyis egy normál évjárathoz viszonyítva az idei terméskiesés mértéke 70%-ra tehető. A jelentős veszteség hátterében az áprilisi és májusi fagykárok állnak (kapcsolódó részletes írásunkat lásd: https://fruitveb.hu/a-2026-evi-tavaszi-fagykarok-elozetes-jelentes-es-figyelemfelhivas/), mely önmagában is legalább 60%-os terméscsökkenést eredményezett volna, de további mennyiségi és minőségi kárt okozott a tavasz óta tartó aszály és a nyári hő-, illetve sugárzási stressz. A kilátások augusztus folyamán sem javultak, sőt a fojtogató aszály és hőség miatt tovább „olvadt” ez a szerény mennyiség is.

A várt termés azt jelenti, hogy a mintegy 350 ezer tonnányi hazai feldolgozó kapacitás (melynek 85-90%-a a sűrítmény célú léüzemi kapacitás) mindössze 20-25%-ára lesz elegendő alapanyag, míg a 100-110 ezer tonnára becsülhető étkezési alma piacot (melyből 70-80 ezer tonnát az áruházláncok tesznek ki) 50-60%-ban tudjuk kiszolgálni. Szomorú és „siralmas” folyamat a hazai alma folyamatos térvesztése a belföldi piacon, ami együtt jár az import drasztikus térhódításával. Ez a jelenség elsősorban az étkezési alma piacán jelentkezik, mert az pótolható importból, míg több százezer tonna ipari alma behozatala teljesen gazdaságtalan lenne, így a feldolgozók nyersanyag nélkül maradnak, ami egyenes út a kapacitások leépülése felé.

Az Európai Unióban is gyengébb a termés az átlagosnál (1. táblázat): a megelőző öt év (2021-2025) 11,4 millió tonnás átlagtermésével, illetve a piaci egyensúlyi mennyiségnek tekinthető 10,5-11,0 millió tonna terméssel szemben mindössze 9,5 millió tonna az európai uniós prognózis. Ez azt jelenti, hogy 1,0-1,5 millió tonnával kisebb a várt termés, mint amennyit a piac fel tud venni. Mint minden évben, idén is jelentős bizonytalanság van az EU termését és piaci árait meghatározó lengyel termésben (tavaly augusztus elején is 3,3 millió tonnát prognosztizáltak a végleges 3,8 millió tonna helyett), jóllehet egy 500 ezer tonnás becslési hiba számottevő hatással tud lenni az árakra. Ez a több éve gyűrűző bizonytalanság most már egyre inkább kedvezőtlen módon manipulálja a piacot.

Mindezek azt jelentik, hogy Magyarországon szinte minden idők egyik leggyengébb termését fogjuk betakarítani, de az EU-ban is az elmúlt tíz év második legalacsonyabb termésével állunk szemben.

1. táblázat: A WAPA alma termésbecslése az EU meghatározó termelő országai körében

Forrás: WAPA (Alma és Körte Világszövetség), Prognosfruit konferencia

Hazánkban az étkezési alma betakarítási szezonja augusztus 15-20. között a Gála fajta szüretével kezdődött meg. Az ipari alma léüzemi felvásárlása egy cég által augusztus 24-én indult el, a másik két vállalat szeptember 1-én kezdi a gyártást.

Az ipari alma ára lehangolóan alacsony: az alapár mindössze nettó 50-52 Ft/kg (a léüzembe beszállítva), ami mintegy 15 Ft-tal marad el a tavalyi és közel 30 Ft-tal a 2024-es léalma árak mögött. A léalma ára jelenleg Lengyelországban is 55-58 Ft/kg magasságában mozog (lásd: https://fruitveb.hu/lengyelorszag-elenkulo-kereslet-emeli-az-ipari-alma-arat/).

Az étkezési alma piacán is rendkívül nyomott árszínvonal alakult ki. A 65+ méretű, I. osztályú Gála termelői ára („kerti ár”, vagyis tartályládába szüretelt, lédig, I. osztályú alma, posztharveszt költségek nélkül) az elmúlt egy hétben nettó 150-180 Ft/kg szinten alakult, értve alatta a – nagyobbrészt nagybani piacra szállító – közvetítő kereskedők (nepperek) által adott prompt árat. A tartós, 5-10 hónapos betárolásra vásárló TÉSZ-ek és kereskedők azonban jellemzően mindössze 110-130 Ft/kg nettó árat kínálnak a 65+ Gáláért, de szembesültünk olyan ajánlattal is, melyben a 60-70-es kaliber nettó 80-100 Ft/kg, a 70+ méret pedig 130-150 Ft/kg. Megjegyzendő, hogy a közvetítő kereskedők rövid időszakra, jellemzően max. egy hétre vásárolnak, így jóval kisebb az ár- és tárolási kockázatuk, ebből eredően magasabb „heti árat” tudnak kínálni. Ezzel ellentétben a tartós, akár 10 hónapos tárolásra és értékesítésre berendezkedő kereskedő vállalkozások jelentős tárolási kockázatokkal számolnak (a tavaszi hideghatások, illetve a nyári és betakarításkori aszály és hőség miatt rossz lehet az alma tárolhatósága, így előfordulhatnak komoly tárolási problémák és veszteségek), ami a kínálható árak tekintetében is óvatosságra int. Ugyanilyen hatással bír a lengyel alma árától való félelem: a tavaly szeptemberi, nettó 200 Ft/kg körüli termelői árakat a szeptember utolsó dekádjában megjelenő lengyel alma 40-50 Ft-tal, vagyis 20-25%-kal törte le. A hosszú távra vásárló kereskedő vállalkozások idén is hasonló hatásokkal terveznek, de a szeptember közepén induló lengyel szezon még legalább két hétig (a Gala és Golden szüretére) bizonytalanságban tartja a piacot.

Összességében megállapítható, hogy a jelenlegi termelői árszintek mintegy 30-40%-kal alacsonyabbak, mint a tavalyi szezonnyitó árak, de még a tavalyi szezonátlagárakat is 10-20%-kal múlják alul, jóllehet a termés mind EU-s, mind hazai szinten alacsonyabb, mint az elmúlt évben.

A nyomott árak a hazai és európai terméskilátások tükrében szinte megmagyarázhatatlanok, így csak megpróbálunk indokokat találni az idei szezonban tapasztalható piaci folyamatokra:

·         Jelenleg a tavalyról áthúzódó hazai és európai készletek kisöprése zajlik alacsony áron, ami nyomja a piacot. Idén június 1-én mintegy 300 ezer tonnával több alma volt az EU tárolóiban, mint az előző év azonos időszakában: 1,0 millió tonna az előző évi 677 ezer tonnával szemben (lásd: https://fruitveb.hu/wapa-joval-tobb-alma-van-a-tarolokban-a-tavalyi-mennyisegnel/). Látszólag megmagyarázhatatlan az is, hogy a tavalyi gyenge termésünk után még jelenleg is van magyar alma a hazai tárolókban. Ennek az oka azonban az, hogy az áruházláncok tavaly olyan mértékben fordultak az import (elsősorban lengyel) alma irányába, hogy még a szerény hazai mennyiség sem fogyott el 12 hónap alatt.

·         A tavalyi tapasztalatok után jelentős a félelem a lengyel alma áraival szemben (lásd fentebb), így a hazai vevők – a tavalyi veszteségek után – óvatosak, a túlzott óvatosság pedig az árakban is visszaüt.

·         A szervezetlenségünk, ami kiütközik az áruházlánci beszállítók relatíve nagy számában is, árromboló versenyt eredményez. Magyarországon ugyanis a 70-80 ezer tonna étkezési almát mintegy 15 beszállító szállítja be a hazai áruházláncoknak, akik kiélezett versenyt folytatnak egymással a heti beszállításokért, így folyamatosan „egymás elől” is letörik az árakat. (Pl. Dél-Tirolban a kb. 1,0 millió tonna étkezési alma jó része két termelői szervezeten keresztül jut piacra, ami teljesen más alkupozíciót eredményez.)

·         A szezon első felében szüretelt Gála és Golden esetében – a helyzethez mérten – jó a termés, így a piaci szereplők (a tavalyról bent ragadt készletekkel együtt) nem tartanak áruhiánytól a szeptember-októberi időszakban.

·         A jó Gála-termés ellenére sok az apró és/vagy rosszul színeződött alma (a fagyhatás, fagy miatti késői ritkítás, valamint az aszály és a hőség miatt), ami rontja az „összminőség” megítélését.

·         A tavalyi év végén bevezetett és azóta is fenntartott, a piacgazdaság törvényszerűségeivel ellentétes és rendkívül káros árrésstop rendszere az elmúlt egy évben – becsülhetően 30-40%-kal – csökkentette a hazai alma iránti áruházlánci keresletet (egyes, hazai áruházlánci beszállítók forgalma 25%-kal, másoké akár 50-60%-kal esett vissza az előző évekhez képest). A keresletcsökkenés két ágon is bekövetkezett: (1) az árrésstop egy veszteséges, „futottak még” kategóriájú termékké tette az almát, így elmaradnak a promóciók, mely a fogyasztás csökkenésében ölt testet (ezzel ellentétben a zuhanó árak nem növelték a fogyasztást). (2) Az áruházláncok az árréstop által gerjesztett, feszült helyzetben – e helyütt nem részletezendő okok miatt – szívesebben mozdulnak az import (lengyel) alma irányába.

·         Az elmúlt néhány évben tapasztalható, sorozatos fagykárok miatti bizonytalan és szűkös magyar árualap okán megbízhatatlan beszállítókká váltunk a hazai áruházláncok számára. Hozzá kell tenni azt az eleve nehezen áthidalható versenyhátrányt, hogy a tavalyi vagy idei összes étkezési alma termésünk nem elegendő a belföldi áruházláncok kiszolgálására, míg a lengyelek az étkezési alma termésük 5%-ával beterítik ezt a piaci szegmenst. Egy jó évjáratban képesek vagyunk hazai terméssel kiszolgálni a belföldi étkezési alma piacot, de több éve nincs jó évjárat.

·         A rendezettebb piaci viszonyok megteremtésében nem segít a továbbra is rendkívül magas, 27%-os ÁFA-kulcs, és ennek a szürkezónát erősítő hatása.

Megítélésünk szerint a következő néhány hétben (szeptember folyamán) érdemi változás nem várható az étkezési alma piacán. Ezt követően az ármozgások döntő részben attól függnek, hogy a lengyelek milyen áron jelennek meg az „új almával”. Az ipari alma esetében sok múlik azon, hogy a továbbra is kedvezőtlen időjárás (hőség és aszály) miatt mennyi alma vándorol át – nem csak hazai, hanem európai szinten – az étkezési szegmensből a feldolgozóiparba. Meleg, száraz ősz esetén ugyanis valószínűsíthető, hogy – a 2024. évihez hasonlóan – a még étkezési almának tervezett tételek is a feldolgozóiparban végzik a minőségi veszteségek miatt (apró marad a méret, rossz lesz a színeződés, fedőszín nélkül érik be vagy érik túl a termés, felgyorsul a szüret előtti gyümölcshullás, stb.). Ez utóbbi folyamatok nyilvánvalóan az étkezési árualapot csökkenthetik, ami majd hosszabb távon (inkább a szezon második felében, vagyis tavasztól) tükröződhet vissza áremelkedésben, mint ahogyan hasonló hatása lehet a – kedvezőtlen időjárás miatti – esetlegesen rossz tárolhatóságnak is. Bátrabb prognózisokba bocsátkozni azonban nem lehet, mert nagyon nagy a bizonytalanság a lengyel termésben és az időjárás őszi alakulásában, melyek döntő hatással lesznek mind az ipari alma, mind az étkezési alma piacára és áraira is.

Forrás: FruitVeb