Pannon pisztácia

A mediterrán országokban régóta termesztik, fogyasztják termését, nincs is olyan Földközi-tenger menti ország, ahol ne lelnénk fel a hagyományos ételreceptek között egy/pár pisztáciaalapú ételt. Magyarországon is nagy keletje van a pisztáciának, ami jó minőségben feldolgozva (krém, darálék, liszt stb.) se olcsó termék, hát még a magas beltartalmi értékkel bíró, olajokban különösen gazdag, sótlan termés!

Hazai viszonyok

Egyelőre kevés hazai kísérletezője, termesztője van a pisztáciának, a legismertebb Badics László, aki a Veszprém vármegyei Köveskálon összesen úgy 30 fát nevel, néhányukról már szüretelt is az elmúlt években.

Lombhullató fa akár 10 méter magasra is megnőhet

Vajon miért érdemes/érdemes-e kísérletezni a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó pisztáciafával (Pistacia)? Az egyre forróbb, gyakran aszályos nyarakat elkönyvelő, hektikus csapadék-ellátottságú Magyarországon érdemes lehet, mert ez a növény igen szereti a száraz meleget: a melegebb talajú és fekvésű területeken sikerrel termeszthető.

Napsütötte, széljárta, déli domboldalak növénye a pisztácia.

Hirdetés

Fajták, környezeti igények

A nemzetség legismertebb fajtája a Pistacia vera, ez az ehető termésű, termesztett pisztácia. További fajták például a híoszi pisztácia (Pistacia lentiscus), amit értékes gyantájáért termesztenek ősidők óta: füstölők, ragasztóanyag előállítására használták, és az eredetvédett, görög Híoszi mastika likőr alapanyagát is ez a növény adja. Továbbá két terpentinfa is a nemzetség tagja: a ciprusi (Pistacia terebinthus) és a palesztinai (Pistacia palaestina) terpentinfa gyantájából terpentint készítenek.

Távoli rokonságban áll a kesudióval, a mangóval

A lombhullató fa akár 10 méter magasra is megnőhet, szárnyas (a cserszömörcére emlékeztető formájú), enyhén gyantás levelei 10–20 cm hosszúak. Itthon nemes oltványokkal érdemes próbálkozni, a legismertebbek:

• Pistacia vera „Peters”: korai érésű, jól ellenáll a különféle betegségeknek,

• Pistacia vera „Kerman”: nagyon jó termésmennyiséget biztosít, termései nagyok, zöldek,
• Pistacia vera „Uzun”: hosszúkás, édeskés termésű,

A pisztácia kifejezetten napfénykedvelő (legalább 6-8 órán át érje a közvetlen napsütés). Számára jó vízelvezető-képességű, laza, sziklás talaj a megfelelő, a pangó víz ellensége, így a nálunk ma már nem ritka zivatarok idején eső elleni védelem javasolt. Továbbá figyelni kell a páratartalomra is: a magas páratartalmat megsínyli a növény. Nagy szárazságban heti egyszeri öntözés elegendő számára – összességében a napsütötte, széljárta, déli domboldalak növénye a pisztácia. 

Ami a termésérlelést illeti, a pisztáciára jellemző az alternancia

A hirtelen nagy vízhozamú zivatarok mellett a tavaszi fagyok is problémát jelenthetnek.  A pisztácia számára a téli fagy szükséges ahhoz, hogy mély nyugalomba vonuljon, sőt az idősebb fák akár a mínusz 10-15 fokot is kibírják, de a csemeték egy erősebb télen kifagyhatnak. A tavaszi fagyok viszont az idősebb, termő fáknál is problémát jelenthetnek, mivel a kajszihoz hasonlóan a termőrügyeket elpusztíthatják, ezért a tavaszi fagyvédelemre gondolni kell, ha pisztáciát ültetünk. 

Kétlaki növény, a tapasztaltabbak szerint a 6-8 : 1 arány (termő : porzó) megfelelő a termesztéshez. A porzós levelei hosszúkásabbak, a termőé kerekdedebbek; a szélbeporzás működik ennél a növénynél. A fürtökben álló sárgás virágok április közepe-végén virágoznak el, ha nem fagyott el a virágzat, akkor érintésre a bugák nem esnek le, nem esnek szét, megkötött, termőre fordult a növény. Ha vörösesre vált a gyümölcs húsos burka, majd felnyílik: beérett a gyümölcs. Egyébként a fa általában 5-6 éves korában fordul termőre, de terméscsúcsra úgy 15 éves korától számíthatunk. Ami a termésérlelést illeti, a pisztáciára jellemző az alternancia.

Kétlaki növény, a tapasztaltabbak szerint a 6-8 : 1 arány (termő : porzó) megfelelő a termesztéshez.

Tápanyag-utánpótlás, növényvédelem

A fa fejlődéséhez, a termésképződéshez, a bő termés eléréséhez fontos a szervestrágyázás (például pelletált marhatrágya) a gyökérzónába juttatva. A fiatal növényeknél évente két alkalommal ajánlott: virágzás előtt (kora tavaszi) és ősszel; idősebb növényeknél ezt kiegészítendő, akár nyáron is. 

Hirdetés

A pisztácia esetében gyökérbetegségekkel (Verticillium), illetve esős, párás években, periódusokban a lombozat és a termés gombás megbetegedésével (Alternaria, Monilinia, fenésedés) kell számolni.

Keresletrobbanás

A legfrissebb, idén év elején publikált 2024-es összesítő adatok alapján (DG AGRI TAXUD Customs Surveillance System), a világ három legnagyobb pisztáciatermesztője: az USA, Irán és őket követi harmadikként Törökország. Mindhárom vezető termesztő esetében jellemző adat, hogy jelentősen nőtt az Európába irányuló exportjuk: az USA 56,4, Irán 20,7, Törökország pedig 110,1 (!) százalékkal több gyümölcsöt szállított Európába 2024-ben az előző évhez képest. Vagyis úgy tűnik, az európai piacokon igen keresett gyümölcs lett a pisztácia, és a prognózis alapján további növekedés várható. 

Az európai piacon általánosságban megnőtt a kereslet a 2024-es vonatkozó adatai alapján a pisztácia iránt

Főszerepben az olajfa

TOVÁBB OLVASOM

Szerző: AgrárUnió