Mit tehetünk, ha fagy után elszabadul a növekedés?

A kora tavaszi, virágzásbeli fagyok – egyéb tényezők mellett – gyakran a gyümölcsfák szakaszos terméshozásához, vagy más néven alternancia kialakulásához vezethetnek. A fa a rendelkezésére álló vizet, tápanyagot, valamint asszimilátákat az adott évi termésképzés (generatív tevékenység), a növekedésért felelős és a termés ellátását biztosító vegetatív tevékenység, valamint a következő évi rügyek differenciálódása között osztja meg. Amikor e három tevékenység közül valamelyik kiesik (például a. tavaszi fagyok elviszik a termést), egy másik túlzottan megerősödhet. Ahhoz azonban, hogy hosszú távon folyamatosan fenntartsuk a kiegyenlített termést és az ehhez szükséges vegetatív egyensúlyt, a kihagyó évben érdemes fontolóra venni néhány lépést.

Mérjük fel, hogy mi okozta a kihagyó évet?

A fagyok mellett számos, egymással összefüggő tényező válthat ki szakaszos terméshozást, illetve túlságosan erőteljes vegetatív növekedést. Egy jó termékenységű és tápanyag-szolgáltató képességű talajon a növényi vízigény biztosítása eleve túlzott vegetatív teljesítményhez vezethet. Emellett olyan tényezőkre is visszavezethető a túlzott hajtásképzés, mint:

•  a nem megfelelően megválasztott alany, ami adott termőhelyen túlzott növekedést generál,
• a túl alacsonyan szemzett vagy túl mélyre ültetett oltvány, ami könnyen képez járulékos gyökereket, s ezáltal felborul a termőegyensúly,
• hibás termésszabályozás, amennyiben már a második évben túlterheljük a fát terméssel, ami akár a harmadik évben alternanciához vezet,
• túl erőteljes metszés, amikor az erős növekedést erőteljes metszéssel próbáljuk meg kordában tartani. Ennek hatására azonban még inkább vegetatívvá válik a fa és csökken a virágrügyek differenciálódása,
• elégtelen termésritkításból is következhet alternancia, amikor a felesleges terméseket óvatosságból nem távolítjuk el, vagy túl sokáig, akár a betakarításig a fán hagyjuk,
• a betakarítást követően elhagyott vagy elhanyagolt tápanyag-feltöltés.

A fagyok mellett számos, egymással összefüggő tényező válthat ki szakaszos terméshozást, illetve túlságosan erőteljes vegetatív növekedést.

Számos termesztéstechnológiai elem áll rendelkezésre, hogy a soktényezős egyenletben a hajtásnövekedést a generatív folyamatok javára mérsékeljük. Az alábbiakban néhány lehetőséget foglalunk össze – a teljesség igénye nélkül.

Növekedés-szabályozás metszéssel

A klasszikus téli metszés előnye, hogy a fa szerkezete könnyebben átlátható, a korona fenntartása könnyebben és gyorsabban megvalósítható. Azonban a téli metszés hatására mintegy 30 százalékkal erőteljesebb a növekedési reakció, mint a nyári metszésnél. Továbbá a virágkötődés mértéke kevésbé határozható meg télen, míg a hosszabb nedves időszakok növelik a rákos megbetegedések kockázatát.

Hirdetés

A nyári metszéssel fajtától függően 30-50 százalékkal csökkenthetjük a növekedési reakció mértékét. A nyári metszés legfőbb előnye, hogy a túlzott vegetatív növekedés miatt kialakuló sűrű koronarészekbe beengedjük a fényt. Ezáltal a jobb megvilágítottság hatására javul a termőrügyek indukciója, valamint a növényvédelem hatásosabban elvégezhető. A beteg, rákos növényi részeket ekkor (is) célszerű eltávolítani. Általában a nyári metszés képes új növekményt indukálni, különösen akkor, ha túl korán, vagy túlzott mértékben távolítunk el elágazásokat. Minél erőteljesebb tehát a növekedés, annál mértéktartóbban és annál később érdemes a metszést elvégezni. Elsődleges fontosságú, hogy várunk a csúcsrügyben záródást követően legalább 2-3 hetet, ami a kitolódott vegetatív fázisban akár nyár végéig is húzódhat.

Gyökérmetszés

A gyökérmetszés klasszikus időpontja február és március (néhány héttel a virágzás előtt), június és a betakarítás utáni időszak október és december között. A virágzási időszakot szigorúan kizárjuk a terméskötődésre gyakorolt lehetséges negatív hatás miatt. A márciusi és különösen a júniusi kezelésekhez általában feltétlenül szükséges a kiegészítő öntözés. Ugyanakkor a száraz fázisokban mérsékelt trágyázást ajánlott végezni komplex műtrágyákkal. A műveletet függőleges vagy ferde, esetleg hajlított pengével végezzük el, első alkalommal a törzstől számított 40-50 cm távolságra. Csak indokolt esetben metsszük a fa mindkét oldalát, inkább évente váltsunk oldalt! Főleg idős ültetvényekben megfontolhatjuk kiegészítésként a törzs részleges befűrészelését is, hogy csökkentsük a gyökérből a korona felé áramló tápanyagok mennyiségét, a szállítópályák keresztmetszetét. Azonban a sebzések miatt a növényvédelmet semmiképp se hanyagoljuk el!

Kémiai lehetőségek a növekedés szabályozására

A mechanikai szabályozás mellett kémiai szerek is rendelkezésünkre állnak, amelyek a terméskötődést fokozzák, a hajtásnövekedést befolyásolják. Mind a tápanyagellátás, mind a különböző termésszabályozó anyagok jó lehetőséget biztosítanak a termőegyensúly kialakítására.

A tápanyagok között a magas nitrogén-hatóanyagú termékekre érdemes figyelnünk, csak indokolt mennyiségben, a termőhelyi adottságokhoz mérten juttassuk ki ezeket! A nitrogén felelős elsősorban a vegetatív növekedésért. Túlsúly esetén fokozódik a húsos szövetek gyarapodása a rostos szövetekhez képest, fellazul a sejt, növekszik a növény fagyérzékenysége, a tenyészidőszak megnyúlik, végül a különböző betegségekkel szembeni ellenálló képesség szintén csökken.

A fa középső koronarészének megújítására fiatal ültetvényekben, 12 mm feletti törzsátmérőnél már eredményes próbálkozások voltak naftil-ecetsav (NAA) hatóanyaggal történő kezelésre. A kb. 5 cm-es hordozóanyagra almában 1,5-2,0 százalék NAA-t vittek fel május végén, ami a felső koronarészek növekedését mind a hajtások számát, mind a hosszát tekintve csökkentette. Az alsó harmadban erőteljesebb hajtásnövekedés volt megfigyelhető.

Hirdetés

Az etilén hatóanyagot jól ismerjük a kémiai termésritkításban. Inkább túlterhelt években rendszeresen alkalmazva segíthet az alternancia megtörésében és abban, hogy a kihagyó évekre egyre több virág differenciálódjon.

A prohexadion-Ca a hajtásnövekedést gátolja és segíthet a szekunder tűzelhalás megelőzésében is. A szer 2-3 alkalommal történő használatával fajtától függően 20-30 százalékkal csökkenthető a hajtáshossz. Azonban megfigyelhető az is, hogy e rövidebb hajtások az ősz folyamán hajlamosabbak újraindulni a növekedésben, ezért célzottan érdemes elvégeznünk a nyári metszést. Továbbá a prohexadion-Ca hatóanyag rendszeres alkalmazása hosszú távon csökkentheti a virágrügyek számát, azonban kihagyó években kifejezetten pozitív alternanciatörő hatással bír.

Amennyiben az idei év fagyos időjárására vezethető vissza a kihagyó év, a fent említett műveletek segíthetnek a túlzottan vegetatív növekedés mérséklésében, hogy jövőre ismét a startvonalról és ne hátrébbről kezdjük a szezont. 

Szerző: AgrárUnió