Horsch Pronto – Aprómagvetés

Közel 10 év fejlesztésének eredményeként a Pronto vetőgépben elért oda, hogy a 2018-as évtől az árlistában megtaláljuk 
a szemenkénti Funck adagolót is.

Miért fejlesztette ki a Horsch a szemenkénti adagolót?

A búzát általában 3–5 millió mag/ha dózissal vetjük. A 15 cm-es sorban 4 millió mag/ha dózisnál a magvak elméleti távolsága 
a sorban 1,6 cm, 5 milliónál 1,3 cm. Azonban a vetőmag-előállítóknál sem állt le a fejlesztés, újabb és jobb fajtákat nemesítettek ki. Mit tudnak ezek a fajták? Jobban bokrosodnak. Ebben az esetben egyből csökken a vetőmagnorma, és ha megnézzük Angliát, Észak-Németországot, akkor azt tapasztaljuk, hogy 1–1,2 millió mag/ha a vetési norma, Dél-Németországban 1,5–2 millió, és ahogy haladunk keleti irányba, egyre nő. Magyarországon nagyon sokan kukorica után vetik a búzát, így automatikusan nagyobb csíraszámmal, de már itthon is aki korán vet, már csökkentett csíraszámmal dolgozik.

Az alacsony, 70–150 mag/m2 dózisnál (1 millió mag/ha – a búzamagvak elméletileg 6,5 cm-re vannak egymástól a sorban) azt látja a termelő, hogy a magvak nem egyenletesen oszlanak el a vetőbarázdában, hanem van olyan rész, ahol sok áll egymáshoz nagyon közel, másutt hézagos (ritkás) a vetés, megint másutt meg éppen optimális. A szemenkénti adagoló a két szélső értéket hozza az optimális közelébe, vagyis a csokros vetést széthúzza, a ritkásat besűríti. Az alacsony csíraszámú vetésnél az egyik feltétel a nagy termés eléréséhez, hogy az összes mag kikeljen, ezért a jó magágy mellett oda kell figyelni a vetőmagvak egymás közötti távolságára is, hogy csírázáskor az összes mag számára megfelelő mennyiségű nedvesség álljon a rendelkezésre.

Szemenkénti borsóvetés 2018. április

Amikor a növényeknek megvan az optimális egymás közötti távolságuk, akkor intenzíven is tudnak bokrosodni, de ami majdnem ennél is fontosabb, hogy ősszel nem versengenek egymással a fényért, nem nyurgulnak meg, és az energiájukat az intenzív gyökérfejlesztésre használják. Nagyon intenzív és erőteljes a gyökérképződés, nagy gyökértömeg jellemzi ezeket a növényeket, aminek később látjuk a hasznát, ugyanis a stresszfázisokat jobban átvészelik. Az elmúlt években nagyon sok kísérletet végeztek a szemenkénti aprómagvetővel, búza, árpa, rozs, repce, szója, borsó vetésénél. Természetesen a legérdekesebb a búza, mert ezt termesztjük a legnagyobb területen. Ezért ez is érdekli a legjobban a termelőket. Azonfelül, hogy kevesebb vetőmagot vetünk, mi 
a helyzet a terméssel? Mert ez érdekli a legjobban a termelőket.

A termésátlagok érdekesen alakulnak. Volt olyan terület, ahol nulla volt a terméskülönbség a szemenként vetett és a normál vetés között. Volt olyan, ahol 3%, másutt 5%, a legnagyobb terméskülönbség, amit mértek, 10% volt a szemenként vetett javára. Azokon a területeken nem lehetett különbséget mérni, ahol minden optimálisan összeállt, volt csapadék, volt elég fény, nem kapott a növény hőgutát, vagyis az északi államokban. Ahogy viszont közelítettünk a szárazabb éghajlati régiók felé, úgy nőtt a különbség, és ez természetes is. Az ősszel jól megerősödött állomány a tavaszi vagy nyár eleji szárazságot jobban átvészeli, 
a növények tovább élnek, így nagyobb termést is hoznak.

Milyen kihívásokkal áll szemben a termelő, ha szemenként szeretné vetni például a búzáját? Az első és egyben a legfontosabb, hogy kalibrált vetőmagra van szükség. Ezt honnan lehet beszerezni? Már Magyarországon is vannak vetőmag-forgalmazó cégek, amelyek képesek kalibrált vetőmagot előállítani, vagy otthon is el lehet készíteni. Az a vetőmag, amely nem jó 
a szemenkénti adagolóhoz, normál vetésben gond nélkül vethető. A vetőmagon kívül egy picit jobban oda kell figyelni a magágy minőségére, mivel azt szeretnénk, hogy az összes elvetett mag kikeljen.

A tapasztalat az elmúlt évekből a nagyobb termés mellett, hogy egészségesebb az állomány (ez is lehet egy plusz 
a nagyobb termés elérésében), könnyebb az állomány kezelése.

Mi történik akkor, ha megcsúsztunk a vetéssel, és nagyobb a vetőmagnorma, mint amennyit a gép ki tud vetni? Érdemes még szemenként vetni (250 mag/m2)? A fejlesztésnél igen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a Pronto vetőgép ne térjen el 
a szériakiviteltől, így nagy dózisú vetésnél elég csak a szemenkénti adagolókat levenni a csoroszlyáról, és máris mehet tovább 
a normál vetés.

Gazdaságilag már a 3% termésnövekedésnél megéri a vetőgép-beruházásnál a szemenkénti felárat megfizetni. Ugyanis mit jelent 3%? 1000 ha vetés esetén plusz 30 ha termést.

Hogyan alakul a búza tápanyagigénye (N), és mi történik 
a növényvédelemmel? Ezt és hasonló kérdéseket feszegetünk 
a búza szemenkénti vetésével kapcsolatos tanácskozáson! Azon termelők részére, akik érdeklődnek a búza szemenkénti vetése iránt, május végén információs napot tartunk. Az információs napról érdeklődni lehet az Axiál Kft. értékesítőinél vagy a Horsch-gyár képviselőinél.

Szász Zoltán
06 30 7430 302