25 százalékkal nőtt a mezőgazdasági gépértékesítés az év első felében

A mezőgazdasági géppiacon jelentős átalakulás zajlik világszinten – és ez alól Magyarország sem kivétel –, amelyet a technológiai fejlődés, az időjárási szélsőségek, valamint a támogatási rendszerek alakulása is befolyásol – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb, szeptember 7-én megjelent „Mezőgazdasági gépek forgalma 2026. I. fél év” című kiadványa.

2025 második felében a gépforgalom újra növekedésnek indult

Amint a szerző, Boldog Valéria kifejti, az elmúlt időszakban – főként az alacsony felvásárlási terményárak hatására – Európa-szerte visszaesés jellemezte a mezőgép-kereskedelmet, különösen a traktorpiac mutatott negatív képet. Magyarországon a gépeladás 25 százalékkal csökkent 2023-ban, ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlás 6 százalékkal nagyobb forgalma. A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette. A mezőgazdasági géppiac 2024-ben tovább zsugorodott, 32 százalékkal esett vissza a mezőgazdasági gépértékesítés 2023-hoz képest.

A hektikus változások után 2025 második felében a gépforgalom újra növekedésnek indult. Az agrárium szereplői, a családi gazdaságok és az egyéni, illetve társas vállalkozások 221 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2025-ben, ami 12 százalékos növekedés a megelőző évi forgalomhoz képest, bár még mindig jóval alacsonyabb a 2022-es eredménynél. Az alkatrészeladás azonban folyamatosan tovább bővült, ami azt jelzi, hogy az új gépberuházások helyett a gazdák inkább a meglévő géppark fenntartására fókuszáltak. A gépek üzemeltetéséhez, javításához szükséges alkatrész-értékesítés 2025-ben már megközelítette a 100 milliárd forintot. A keresletet a szükség is diktálja, az elmúlt években elmaradó beruházások, meg nem valósított technológiai fejlesztések miatt frissíteni szükséges a gépparkot.

Alkatrész-értékesítés: 3 százalékos csökkenés

2026 első fél évében élénkült a mezőgazdasági gépek iránti kereslet. A 2025-ben kijött kertészeti, illetve az állattartó telepek korszerűsítését célzó (ÁTK) támogatási programok ösztönzést adtak a géppiacnak. Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 128,8 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2026. I. fél évben, ami 25 százalékos növekedés a 2025. I. fél évhez viszonyítva, de még mindig jelentősen elmarad a 2022. I. félévi eredménytől. A támogatási források rendelkezésre állásától függő új gépek értékesítése mellett az alkatrészeladás éveken át folyamatos emelkedést mutatott, 2026 második negyedévében viszont megtört ez a trend. A gazdálkodók 49,7 milliárd forintot fordítottak a gépek üzemeltetéséhez, javításához szükséges alkatrészek beszerzésére a 2026. január–júniusi időszakban, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi alkatrész-értékesítéshez képest.

A három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 49 százaléka

A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő importbeszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 67 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 49 százaléka. A 2026. január–júniusi időszakban az első tíz cég részesedése nem változott az egy évvel korábbihoz képest, a három legnagyobb vállalkozás részesedése ugyanakkor 1,5 százalékponttal nőtt 2026. első fél évben. Az első tíz forgalmazó az alkatrészek esetében még nagyobb arányban (83 százalék) vett részt a piaci igények kielégítésében.

Jelentősen nőtt a traktorok iránti kereslet

A mezőgazdasági termelők az erőgépek beszerzésére 70 milliárd forintot fordítottak a 2026. január–júniusi időszakban, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 54 százalékát tette ki. Az erőgép-beruházásokon belül a traktorok 59, a gabonakombájnok 20, míg a teljes értékesítésen belül a traktorok 32, a gabonakombájnok pedig 11 százalékos részarányt képviseltek.

Jelentősen nőtt a traktorok iránti kereslet, a magyar gazdák 2026. I. fél évben 1384 kerekes traktort vásároltak, ami 73 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi traktorbeszerzések mértékét. A nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból 2026 első hat hónapjában az egy évvel korábbi eladásokhoz képest 582-vel több új kerekes traktor frissítette a gépparkot 40,6 milliárd forint értékben. Az állattartó telepek, valamint a kertészeti fejlesztések pályázatai lökést adtak a traktorpiacnak.

Jelentős volt a növekedés valamennyi teljesítménykategóriában, az 50–100 LE traktorokból több mint két és félszer annyit értékesítettek, a 101–140 LE kategóriában megháromszorozódottak az eladások, de fokozott volt az érdeklődés a nagy teljesítményű traktorokra is. A Datahouse Kft. 2026. január–június időszakra vonatkozó első forgalomba helyezési kimutatása alapján – a márkák versenyében – az első negyedévhez hasonlóan az éllovas a John Deere, ezt követte a Claas, a New Holland és a Solis.

Az öntözőgépek forgalma 75 százalékkal esett vissza

Az önjáró rakodók értékesítése is számottevően növekedett a bázisidőszak eladásaihoz képest, ami 306 rakodógép eladását jelentette.

A gabonakombájn-piac a bázisidőszak szintjén alakult, összesen 87 új arató-cséplőgép (14 milliárd forint értékben) került a gazdaságokba 2026 első fél évében.

A mezőgazdasági munkagéppiacon növekedett a kereslet a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (1989 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 25 százaléka volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban.

Tápanyag-kijuttató gépekből (472 darab) idén június végéig 40 százalékkal többet, a növényvédő gépekből (630 darab) másfélszer annyit értékesítettek, mint egy évvel korábban.

A vetőgépek értékesítése 16 százalékkal nőtt, 2026. I. fél évben 311 vetőgép talált gazdára 6,2 milliárd forint értékben. A szemenkénti vetőgépekből adták el a legtöbbet (165 darab), ami 22 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki forgalmat. Jelentős érdeklődés mutatkozott a magágy-előkészítő vetőgépek iránt, amiből 50 darabra volt kereslet.

Az öntözőgépek forgalma 75 százalékkal esett vissza a 2025. I. félévihez képest, idén június végéig 3,9 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 15,6 milliárd forint értékben.