Szénapréstől a szenzorig – A bálázás története, hasznossága

A bálázás története a mezőgazdaságban egyet jelent a kézi boglyázástól a hatékony, gépesített bálakészítés és -kezelés felé. A technológiai fejlődés mozgatórugói: a sokszereplős kézimunka kiváltása, takarékosság az idővel, helytakarékosság (az istállóban). És a szállítás megkönnyítése, mert olyan országokban, ahol nagyobb távolságokra kellett utaztatni a szénát, szalmát, a vasúttársaságok gyakran visszautasítottak a szállítást, ha nem volt megfelelően tömörítve az áru.

Lovak, lóerők

Az első mechanikus szénaprések a mezőgazdaságilag fejlett országokban az 1850-es években jelentek meg, kalodaszerű, préses fakamrák („verőprések”) voltak ezek, amikbe villával rakodták be a szénát. Ezeket a kezdetleges préseket állati erővel működtették, egy menetes rúdon kialakított súly tömörítette a szálasanyagot, amit kézzel kötözték össze dróttal vagy zsineggel. Az első folyamatos működésű szénabálázót Peter K. Dederick fejlesztette ki 1872-ben, „Perpetual Hay Press” néven, az 1880-as évektől pedig már gőzgéppel működtették ezeket a kezdetleges bálázókat.

Luebben-féle bálázó egy régi képeslapon. 3–7 tonna/óra teljesítményű volt, bálahengereket lehetett készíteni vele

Az 1920-30-as évektől belső égésű motorok szorították ki a gőzgépeket. A bálázás technológiai fejlődésében újabb mérföldkövet jelentett 1936, George Innes gépész ekkor állt elő egy olyan automata bálázóval, amelyhez a John Deere természetes anyagú zsinegekkel működtetett gabonakötözőjéből származó, úgynevezett Appleby-típusú csomózórendszert használt a jobb és gyorsabb tömörítés érdekében. Ezt a kötözőrendszert (még szögletes bálákra) fejlesztette tovább 1939-re a szintén gépész Ed Nolt. Ez lett a nagysikerű Nolt Special, ezzel kezdődött az anyagtömörítés automatizálása.

Lóval vontatott szénabálázó az 1880-1890-es évekből

A bálák mozgatása, tárolása és szállítása során keletkező adatok digitális rögzítésére is lehetőség van ma már.

Körbálázók

Ugyancsak az 1930-as években jeletek meg az első, traktorra kapcsolható rendfelszedő bálázók. Ezek már közvetlenül a rendről vették fel a szénát, így nem kellett az anyagot külön a préshez szállítani.

A Vermeer 706-os A Vermeer–Mathis-féle első nagy körbálázó 1971–1973-ból

Az újabb áttörést a negyvenes évek végén megjelent körbálázók jelentették. A szögletes bálázókkal szemben a körbálázó előnye elsősorban a takarmány minőségének megőrzésében és a kezelhetőségében rejlik. A körbálázók:

• kíméletesebben kezelik a növényanyagot
• szerkezetük (különösen hálós kötözéssel kombinálva) jobb vízelvezető képességgel bír, így kevésbé érzékeny a csapadékra, ha kültéren tárolják a bálákat
• nagy tömörségű bálák készítésére képesek
• szerkezetileg gyakran kompaktabbak, mint a szögletes bálázók, ami könnyebb karbantartást jelenthet.
• alkalmasak zsineges és hálós kötözésre is, utóbbi gyorsabb és jobb bálaformát eredményez

Mascar Corsa 420 L Fix kamrás bálázó

Hirdetés

Noha az amerikai feltaláló és farmer, Ummo Luebben már 1910 körül kidolgozott egy körbálázó eszközt, a forradalmi lépést az Allis-Chalmers mezőgazdasági gépgyártó tette meg az 1949-ben bemutatott Allis-Chalmers Roto-Baler-rel. A gép a szénát hengeres bálákba tekerte, amelyeket spárgával kötöttek össze. Ez volt az első jelentős kereskedelmi sikerű körbálázó: 1947– 1960 között közel 70 000 darabot adtak el belőle. A modern, nagyméretű bálákkal dolgozó, egyetlen ember által működtethető körbálázóra (a mai fixkamrás, változó kamrás ősére) viszont az 1972-es piacra lepésig kellett várni, ez volt Gary Vermeer Vermeer 706 nagy körbálázója.

McHale F5-550 Fixkamrás körbálázó

Hirdetés

Napjainkban

Az 1980-as évektől felpörgött a tökéletesítés. Megjelentek a fejlett hidraulikus rendszerek. A mai bálázók már képesek többek között nagy sűrűségű tömörítésre, teljesen automatikus kötözésre zsineggel vagy hálóval, a magasabb nedvességtartalmú szálastakarmány bálázására (a nedvességet nedvességérzékelők figyelhetik). A bálák mozgatása, tárolása és szállítása során keletkező adatok digitális rögzítésére is lehetőség van a legnagyobb gyártók gépeinél. Az adatok feldolgozásában, az áru állapotának felmérésében, a szállítási logisztikában pedig egyre több gyártó vizsgálja az MI nyújtotta lehetőségeket. 

KRONE BiG Pack 1290 HDP Szögletes nagybálázó

Mint minden iparágban, itt is alapvető fontosságú kell, hogy legyen a környezetvédelem. Ez megjelenik többek között a gépek elektromos üzemeltetésre történő fejlesztésében vagy a logisztikában (rendkívül sok betakarított szálasanyagot képesek a mai gépek kis térfogatra tömöríteni, így kevesebb fordulóval oldható meg nagy mennyiségű takarmány szállítása, kevesebb a csomagoló- és kötözőanyag is). Valamint, mint arra a Magyar Madártani Egyesület közleménye hívta fel a figyelmet: „már kísérleteznek a bálakötözők természetes alapanyagú, gyorsan lebomló változatainak alkalmazásával, azonban a legolcsóbb és egyben leghatékonyabb megoldást még mindig a mezőgazdasági és háztartási hulladékok körültekintő elhelyezése és kezelése jelenti.” Mindez a környezeti veszélyek miatt fontos, ugyanis sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy „a szabadban hagyott bálakötöző zsinegek amellett, hogy szemétként csúfítják a környezetet, igen komoly természeti károkat is okozhatnak.” 

Szerző: AgrárUnió