Talajművelés és növényvédelem kéz a kézben – A talajélet serkentése, költségtakarékos megoldások a HORSCH gépeivel

A tavasz nagyon kedvezett a kalászosoknak, bombasztikus termés nézett ki, de az aratásban csalódás ért mindenkit. A megfelelő csapadék hatására ugyanis, kevésbé redukálták oldalhajtásaikat az állományok, így amikor megjött a meleg, majd az aszály, már csak a kalászban, a magokban tudtak visszavenni – ez eredményezte a nagyon sok az apró szemet! Hasonlót láttunk nagyon sok helyen a szójában is.

A kukoricára is rájárt a rúd: őszi aszály, hosszantartó meleg, és berobbant a gombafertőzés. A jövőre nézve feltehetjük a kérdést, hogy mit tudunk tenni, mert az éghajlatváltozás okozta tendencia az, hogy száraz és nagyon meleg nyarak jönnek ránk. Vegyszeres megoldás kell, vagy ha a talaj „egészségesebb” lenne, az hozzásegítene bennünket ahhoz, hogy a növényeink ellenálló képessége jobb legyen?

Amit már egyértelműen látunk, hogy vízben kevésbé dúskálunk, az ország jelentős részén csapadékból deficittel rendelkezünk. Ez azt vetíti előre, hogy a kapáskultúrák esetében nem szabad rekordterméssel számolnunk, sőt azokban a régiókban, ahol nyáron kevés a csapadék, nagyon át kell gondolni, hogy például kukoricát egyáltalán el szabad-e vetni (a jó tervezés fél sikert hoz!).

Hirdetés

Az utóbbi években egyértelművé vált, hogyha a talaj egészségesebb, akkor nagyon sok minden történhet és történik másképp a talajban.

Szármaradvány-kezelés, mechanikai gyomirtás

Zsákutca az intenzív talajművelés? Első ránézésre, amikor leforgatjuk például a gombás kukoricaszárat, akkor megoldottuk a kérdést. Ez nagyjából olyan, mint amikor otthon takarítunk, és azon mélázunk, hogy a szemetet beseperjük a szőnyeg alá vagy sem. A kultivátor használatakor a szármaradványt először is olyan apróra kell szecskázni amilyenre csak lehet, az asztalt a lehető legalacsonyabbra kell állítanunk: szinte „leborotváljuk” a földet azért, mert ellenkező esetben egy mulcsozóval kell pluszban lejárnunk a területet; majd egy jó mulcskultivátorral egyenletesen bedolgozzuk a talajba a szármaradványt. Végül a talajélet elvégzi a többi feladatot! (1. kép)

1. kép: HORSCH Tiger 6 MT kultivátor − kukorica-szárbedolgozás

A nyereségesség, a tervezésnél kezdődik – a növényvédelem esetében is. A tervezésen felül legyünk mindenre nyitottak, mert például a különböző biológiai növényvédő szerek kombinálása a kémiával sokszor ugyanolyan eredményes, mintha csak a kémiát használnánk, ezen felül kevésbé stresszeli a kultúrnövényt, valamint vegyszermaradék-mentesebben tudunk terményt előállítani (2. kép).

2. kép: HORSCH LEEB 8 GS vontatott permetező − őszi alapgyomirtás

A növényvédelemben a vegyszeres gyomirtás mellett egyre többen használnak mechanikus gyomirtó eszközöket is. Az őszi alap gyomirtást elvégezve, tavasszal egy gyomfésű segítségével a kelésben levő gyomokat eltávolítjuk, a lekeményedett felszínt fellazítjuk és a kiszórt műtrágyát bedolgozzuk. A tavaszi műveletet egy menetben is el lehet végezni, méghozzá úgy, hogy egy fronttartályból adagoljuk ki a műtrágyát vagy a gyomfésű elé kiszórjuk, és ezzel azonnal be is dolgozzuk az anyagot. Így időt és energiát spórolunk, veszteséget csökkentünk, illetve a kereszt- és hosszirányú szórás egyenletességét is növeljük (3. kép).

3. kép HORSCH Cura ST gyomfésű − tavaszi első menet gabonában

A kapásnövények esetében is nagyon nagy hatásfokkal tudunk dolgozni egy gyomfésűvel. Vetés előtt az éppen csírázásban levő gyomokat ki lehet szedni, vetés után pedig – a kelés előtt − lehet újra használni a gyomfésűt, akár a teljes felületű kémiai kezelés bedolgozására (4. kép). A kelést követően − amikor a növényeket már nem bántjuk – újra elővehetjük a gyomfésűt egészen addig használjuk, amíg el nem kezdődik a sorközművelés.

4. kép: Cura ST fals vetőmagágy-készítés

---

Növényvédelem és ami mögötte van – A HORSCH fejlett talajművelő és gyomirtó technológiái, megoldásai

TOVÁBB OLVASOM

---

Új korszak: sávos permetezés

A mechanikai gyomirtás a vegyszeressel kombinálva, tetemes költségmegtakarítást biztosít úgy, hogy a termés nem csökken! Lassan már mindenki GPS-vezérelt, kormányzott traktorokkal dolgozik, innen már csak egy kis lépés vezet odáig, hogy a munkagépekre, a vetőgépekre is felkerüljön egy antenna: a művelet irányítottá válik, a csatlakozó sorok pontosak lesznek (5. kép). Attól kezdve, hogy a csatlakozó sorok hajszálpontosakká váltak, lehetőség nyílik a vontatott permetezővel végzett sávos permetezésre. A sávos permetezés új lehetőségeket nyit meg előttünk: az egyik a gyomirtás, másik a növényvédelem és a speciális, mikrotápanyagok növényekre való juttatása.

5. kép: Sávpermetezés − kamera által kormányzott LEEB 5 LT vontatott permetező

A permetezőt kétféle rendszerrel lehet felszerelni, GPS-antenna / RTK-rendszerrel vagy kamerával. Az RTK-rendszerrel már a vetés előtt, meghatározott nyomvonalakban tudunk közlekedni, így például a cukorrépánál már a vetés előtt a sorközöket kezelhetjük olyan gyomirtóval, amit a növény nem bírna ki, míg egy másik menetben már a sort kezeljük. Ezzel az ún. megosztott kezeléssel nagyban növelhető a hatásfok! Az állományban történő sávos permetezésnél használhatjuk az RTK-rendszert vagy egy kamerát, ami felismeri a sort – hasonló eszközről van szó, mint, amilyet a sorközművelőkön lehet látni. Fontos megemlítenünk, hogy a permetező ilyen jellegű használatakor szükség van a tökéletes szórókeret-vezérlésre, illetve a sűrűbb fúvókaosztásra (6. kép).

6. kép: LT − Az eredeti LEEB 25 cm fúvókaosztással

A HORSCH LEEB permetezők egyedi szórókeret-vezérlése lehetővé teszi a pontos kijuttatást oda, ahova kell. A precíz keretvezérlés azt jelenti, hogy a keret stabilan halad az állomány felett, nem billeg, így a tökéletes szóráskép eléréséhez a pontos távolságot is be lehet állítani.

Talajélet no-till-ben

A növényvédelem és a talajművelés kéz a kézben járnak. A közelmúltig inkább azzal foglalkoztunk, hogy a nagy mennyiségű szármaradványt beforgassuk a talajba, mert akkor elkerüljük a gombabetegségeket. Az utóbbi években egyértelművé vált, hogyha a talaj egészségesebb, akkor nagyon sok minden történhet és történik másképp a talajban. A túl intenzív talajművelés és az extrém nagy mennyiségű műtrágya hatására a talajélet drasztikusan lecsökkent a termőföldekben, így a szármaradvány lebomlása is lassabban megy végbe. A talajművelés intenzitásának csökkentésével − mulcsos technológiában a takarónövények használatával karöltve − 2-3 év alatt a talajéletet (mikrobiomot) helyre lehet állítani. Ezután a növényeink is egészségesebbek lesznek és jobb lesz az „immunrendszerük”. (Amikor ez a szöveg készül, még előttünk a január közepén megrendezendő TMG – REAG VII. Talajélet Konferencia és Szakkiállítás [2025. január 15−18., Jakabszállás] ahol a „merre és hogyan tovább?”-ról biztosan kapunk információkat. [A szervezők idővel közzéteszik a YouTube-on a konferencia előadásairól készült videókat – a szerk.])

Egy újabb lépés a mulcsos talajművelés után a rotációs no-till. Ez úgy írható le, hogy amikor extrém körülmények (száraz vagy nedves) vannak, akkor direktvetést végezünk, és amikor a talaj állapota megengedi a művelést, akkor a szármaradvány-mennyiség függvényében mulcskultivátorral egyenletesen bedolgozzuk azt a talajba. Az egészséges talajban az egyenletesen bedolgozott szármaradvány nagyon gyorsan lebomlik. Sőt, a több éve no-till-ben művelt talajokban olyan a talajélet, hogy már a felszínen elbomlik a szármaradvány (7. kép)!

7. kép: Avatar 12.25 SD direktvető no-till kukoricatarlón

Már most, 2025 elején látjuk, hogy vízhiány van, és nagyon kevesen gondolják azt, hogy a tavaszi szezon kezdetéig ez pótlásra kerülhet. Mit jelent ez? Természetesen aszályt. Nagyon sokat beszélünk (és kell beszélnünk) a mulcsos és no-till technológiákról, mert a klímaváltozásra való alkalmazkodásban valóban meg lehet menteni ezekkel a módszerekkel sok helyen a talajt, a termést, a termelőket. Azonban az ország aszályra hajlamos vagy éppen elsivatagosodott régióiban lehet, hogy csak a talajművelés megváltoztatása nem lesz elég, sokkal több kell. És a plusz változtatások valószínű, hogy nem csak egyetlen ország problémái lesznek, mert a problémák nagyobb, ország- és politikai határokon átívelő megoldásokat igényelnek.

Ami biztos, hogy a növénytermesztés és a technológiák a közeljövőben változni fognak, mert alkalmazkodnunk kell a változó klímához. De már az − „kicsiben” − is sokat jelentene, ha minden termelő, minden parcellája mellé legalább egy csemetét ültetne évente.

A több éve no-till-ben művelt talajokban olyan a talajélet, hogy már a felszínen elbomlik a szármaradvány.

Szász Zoltán
06-30 / 743-0302