Vízmegtartás, talajélet – HORSCH termékek az észszerű talajművelés szolgálatában

Az óriási aszály után megjött az évszázad második legnagyobb árvize is. Sajnos az ország kisebbik része kapott kiadós esőket, másutt viszont elkelne még csapadék. Jól látható, hogy a vizek országából néhány helyen a sivatagok országa leszünk, ha nem teszünk ellene. Ebbe a helyzetbe saját magunkat húztuk bele − elődjeinkkel együtt −, és nehezünkre esik kikecmeregni belőle. Az is nagyon jól látszik, hogy az ország területének nagy részére jóval kevesebb csapadék hullik, mint ami elpárolog (1. kép). Kisebb a bevétel, mint a kiadás, itt annyi a különbség, hogy a bank nem ad hitelbe esőt – lehet öntözni, mélyből kipumpálni a vizet, csak akkor a mi lesz a következő generációkkal? Éhen halnak vagy elköltöznek! Szibériában van terület.

1. kép: Lehetünk struccok − az utánunk jövők pedig éhen halnak

Mit lehet tenni ez ellen? El kell kezdeni a vizet megtartani. Ez nehéz feladat, mert eddig csak azt tanultuk, miként lehet a termőföldet kiszárítani! A víz visszatartása, helyben megtartása a mezőgazdasági termelésben kétféleképpen valósulhat meg. A lehullott esővíz helyben tartásával, és olyan termesztési technológiával, minek a következtében kevesebb nedvesség párolog el.

Mulcskultivátort a csapadékvíz megtartásáért!

A talajművelés milyenségével tudjuk a lehulló csapadékot is helyben tartani (2. kép). A felszín borítottsága tartja vissza vagy vezeti el az esőt. Azt is érdemes megemlíteni, hogy egyre többen térkövezünk, majdnem minden udvar beborított valamilyen kemény burkolattal.

2. kép: Enyhe lejtőn a szántás után elfolyik a víz

A mezőt pedig még mindig nagy arányban túlműveljük, sokkal nagyobb az intenzitás mint amit valóban megkívánna a növénytermesztés. A csapadék megőrzése, a talajban tartása indította el a különböző mulcskultivátort gyártók sikertörténetét. A nyolcvanas évek folyamán kezdték felismerni, hogy jön a klímaváltozás, és az azzal érkező problémák elébe kellene menni (3. kép).

3. kép: Cruiser 6 XL − sekély tarlóhántás, talajfelszín-egyengetés

A kétezres évek elején, amikor elért hozzánk is a „minél kevesebbet szánts”-szemlélet, nagyon sokan egyszerűen elhagyták az őszi szántást, helyette a régi tárcsával lejárták a területeket egyszer-kétszer, majd ebbe a felületbe került a vetés. Jött a csapadék − akkor még rendeltetésszerűen (ősszel amúgyis van) −, majdnem mindenütt víz állt, utána gyenge volt a termés, és bebizonyosodott, hogy a mulcsos technológia nem működik. Sajnos ez a helyzet nagyon sok időre visszavetette a technológia fejlődését, mert általánossá vált, hogy a mulcsos technológia nem működik. Az egykori mulcsos tényleg nem működik, ugyanis a tárcsával is ki tudjuk alakítani a művelési talpat, csak mivel ez sekélyen van, sokkal rosszabb, mint az eketalp. Szerencsére sok nyugat-európai gyártó új termékekből szeretett volna megélni, így elkezdődött a termékek, a mulcsos technológiák bemutatása, majd az országunk mezőgazdászainak meggyőzése (4. kép). Mostanra eljutottunk odáig, hogy bebizonyosodott, az ország bármelyik területén működik a mulcsos technológia, felesleges minden évben szántani. Természetesen még mindig vannak, akik nem hisznek benne, de a változtatás csak idő kérdése…

4. kép: Joker 6 RT − takarónövény őszi terminálása

A csapadék megőrzése, a talajban tartása indította el a különböző mulcskultivátort gyártók sikertörténetét.

5. kép: Tiger 5 AS − Intenzív talajművelés, szármaradvány-bedolgozás

Most itt a következő technológiai váltás, mert ma éves szinten még kevesebb a csapadék − és 20 év alatt sokat változott a klíma is −, a talajból sokkal hamarabb kifogy a víz, ezért változtatni kell, még észszerűbbé kell tenni a talajművelést és annak intenzitását (6. kép).

6. kép: MulchMix kapa − intenzív keverés

A talajművelés intenzitásának csökkentése? De hogyan? Nagyon sok termelőnek van mulcskultivátora. Ezeken az eszközökön általában széles lemezeket találunk a minél jobb bekeverés végett. A nagy mennyiségű szármaradványt ugyan bekeverjük a talajba, de ami a kisebbek esetében − például repce, napraforgó, szója − marad, ott elégséges csak a lazítás, ha egyáltalán kell. Ennek érdekében a széles lemezeket le lehet/kell cserélni keskeny (LD) művelő elemekre (7. kép)! 

7. kép: Terrano MT LD kapával

Újra a szalmamenedzsmentről

A számlamenedzsment azt jelenti, hogy a szármaradványra még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk: aki még talajt művel, ott a tarló is és a szecskázott szármaradvány is a lehető legapróbb legyen. Továbbá a szalmát minél jobban, egyenletesebben terítsük szét − ez csak akkor lehetséges, ha élesek a kések és jól dolgoznak. A nagyobb mennyiségű szármaradvány rövidre szecskázva hamarabb lebomlik, és a következő évben kevesebb gondot fog okozni a növényvédelemben.

A csökkentett intenzitású talajművelés elősegíti a baktériumok, gombák felszaporodását, ezek pedig hamarabb lebontják a szármaradványokat. Aki most kezdi ezt a módszert, és meg szeretné támogatni a talajt, nyugodtan használjon szárbontó termékeket is (8. kép).

8. kép: Avatar – no-till vetés kukoricatarlóba, ősszel

Amikor a talajok jó állapotban vannak −, egy olyan évben például, mint az idei, amikor a hosszú szárazság után nagyon nagy mennyiségű csapadék jött le rövid idő alatt (például a Nyugat-Dunántúlon) −, nagyon nehéz talajt készíteni. Aki most belenyúl a talajba, ott biztos, hogy nagy mértékben szerkezetrombolás történik. Ezzel szemben, ahol a talajok jó állapotban vannak, gond nélkül lehet vetni no-till-ben.

A csökkentett intenzitású talajművelés elősegíti a baktériumok, gombák felszaporodását, ezek pedig hamarabb lebontják a szármaradványokat.

Átállítások, átalakítások

A hazai körülmények között elképzelhető, hogy a rotációs direktvetés lesz az egyik megoldás. Az egyik ilyen gép, például az Avatar képes a mulcsba történő vetésre és a no-till direktvetésre is. Ezzel a vetőgéppel nagyfokú flexibitást tudunk elérni, továbbá biztonságot nyújt a termesztéstechnológiához (9. kép)!

9. kép: Avatar 12.25 SD – direktvetés kukoricatarlóba

Egyébként több, a piacon elérhető gépet át lehet állítani, át lehet alakítani min-till, no-till vetőgéppé, illetve ez lehetőséget biztosít a kísérletezésre azért, hogy a lehető legköltséghatékonyabb legyen a termesztés. A Pronto DC vetőgépek rövid tárcsáját például át lehet cserélni vágótárcsára, amivel egy keskeny árkot képezhetünk, átvágva a növényi maradványokat, így/ezzel könnyebben tud a vetőcsoroszlya a talajba hatolni. A Sprinter vetőgép Duett csoroszlyáit is le lehet cserélni keskeny ThinEdge csoroszlyákra, amelyek pedig alkalmasak a no-till-re (10. kép).

10. kép: Sprinter 12.25 SC kapás-csoroszlyás direktvetőgép

Egy dologra nagyon oda kell figyelni: a talajok tömörödnek, hiszen tapossuk és néha még csapadék is hullik, így kérdés, hogy a műveletek elhagyásával mitől fognak visszalazulni? A min-till-ben, no-till-ben mint tudjuk, kötelező a talajtakaró növények termesztése. A rotációs no-till-nél néha − amikor a talaj állapota megengedi a „jó minőségű” művelést és nagy szármaradvány-mennyiséget keverünk a talajba, ott − megtörténik a lazítás, de még ebben az esetben is látni fogjuk, hogy a talajtakarók vagy a köztes növények termesztése jó hatással van a talajra.

Végül, de nem utolsósorban: a mezőgazdász feladata lenne még az előbbieken túl, hogy minden évben, minden parcellája mellé legalább egy csemetét ültessen!

Szász Zoltán

06-30 / 743-0302 

Hirdetés