A HORSCH javaslatai a talaj- és növényvédelemre – Tarlóhántás, alapművelés és innováció a permetezésben

Akár hisszük akár nem a klíma változik. Mindenki tapasztalja, hogy egyre enyhébbek a telek és nyáron egyre hosszabbak a kánikulai napok. A nyári csapadék is kevesebbnek tűnik, ezenfelül közel monszunintenzitású az égi áldás amikor megérkezik: rövid idő alatt, óriási mennyiségű csapadék jön, és lemos mindent. A borítatlan talajok elfolynak, összefolynak, a felszín eliszaposodik, tömörödik, levegőtlen lesz! Ez egyetlen növénynek sem kedvez.

Jó lenne, ha minél több gyökér lenne a talajban és a felszínt minél nagyobb arányban borítaná növényi maradvány. Pluszgyökér-tömeget takarónövények segítségével tudunk a talajban varázsolni, a felszíni borítását pedig mulcshagyó talajművelési technológiával érjük el. A nyári aratást követően, azonnal végezzük el − és olyan sekélyen, amennyire csak lehet − a tarlóhántást, így a kihullott magokat és gyommagokat a földdel hozzuk kontaktusba, továbbá a felszínen hagyjuk a szalmatakarót, mint egy szalmakalapot (1. kép).

1. kép: Cruiser XL. Sekély, teljes átfedésű tarlóhántás – szalmaterítés – talajfelszín-egyengetés

Az árvakelés így tud a legjobban kikelni. Fontos tudni, hogy az árvakelés gyökérzete is pluszgyökér a talajban, azonban egy korán előbújt árvakelés a nagy melegek hatására óriási mennyiségű vizet tud felszívni a talajból, és ezt nem szabad megengedni! Az árvakelést amikor nagyjából 10 cm magasra nő, el kell tüntetni (2. kép).

2. kép: Cruiser 7 XL. Tarlóápolás − felszínegyengetés, szármaradvány-terítés

Ezt végezhetjük mechanikailag vagy kémiailag is. Az agresszív gyomok esetén általában totális gyomirtóval lefújják azokat a gazdák, de érdemes elgondolkodni, hogy nem célszerűbb-e egy sekély mulcskultivátoros művelet a gyomirtó helyett, ami kivágja a gyomokat, ráadásul más növényeket stimulál is, majd ami ennek ellenére kibújik a földből, azt lehetne kezelni kémiailag (természetesen ez mind attól is függ, hogy milyen lesz a következő kultúrnövény).

Takarónövények vetése, terminálása

A takarónövények vetése körül továbbra is nagyon sok még a dilemma. Mikor vessük? Érdemes augusztus végén–szeptemberben vetni, így biztonságosabb a kelés és azután, hogy kikelnek a növények, a késő őszön már kevesebb nedvességet párologtatnak ki. Az napi hőmérséklet-különbségek következtében a takarónövényeken kicsapódott pára lejutva a talajba, az év végére szaldó pozitívba is fordíthatja a talaj vízháztartását.

A takarónövények terminálása is nagyon fontos, ugyanis az enyhe telek hatására a kifagyó növények zöme már nem mindig fagy ki. A terminálást végezhetjük mechanikusan vagy kémiailag, aszerint, hogy mikor lett elvetve és ki mennyire hagyja megnőni, késő őszön már egy mulcskultivátorral be lehet dolgozni a takarónövényt (3. kép).

3. kép: Tiger 4 AS őszi alapművelés, takarónövény-bedolgozás

A másik lehetőségünk, hogy amennyiben a vetés előtt már megtörtént a mélyművelés, akkor ősszel és tavasszal akár egy késhengerrel vagy rövid tárcsával végezhetjük a terminálást (4. kép).

4. kép: Cultro 5 TC + Joker 5 CT. Takarónövény-terminálás és -bedolgozás

Aki sokáig fent hagyja a zöldítést, és ez nem fagy ki, annak érdemes totális gyomirtó szerrel lefújni, hisz’ ez elvisz mindent, így szépen ki lehet perzselni a nehezen kezelhető, igen agresszív gyomokat is (5. kép).  

5. kép: Joker 6 RT. Tavaszi takarónövény-bedolgozás – magágykészítés

A klíma változás, az enyhébb telek és a melegebb nyarak hatására a rovarok elleni védekezés is egyre fontosabb. Egyre több olyan rovar jelentkezik, ami eddig még ismeretlen volt! Nagyon fontos az időzítés és tudni azt, hogy mikor és hány gradációja lesz néhány rovarnak. A gyomírtás és a gombák elleni kezelések sem maradnak el a sorban. (6. kép) 

6. kép:  Transformer 12 VF. Búza sorközművelése

A növényvédelem sikeressége nagyon függ a körülményektől. Mennyire fúj a szél, mekkora a hőmérséklet és a páratartalom?

A hőmérséklet és a páratartalom határozza meg, hogy mennyit él egy csepp. Egy gombaölős kezelésnél, amikor nagyon sok apró cseppre van szükségünk a tökéletes borítás érdekében, előfordulhat, hogy a fúvókát elhagyó lé nagy százaléka meg sem érkezik a cél felületre, elpárolog.

Minél közelebb vagyunk a célfelülethez annál nagyobb az esély arra, hogy a cseppek mind megérkezzenek a felszínre. Ezen már csak az tud rontani, ha a szél is fúj, és elviszi.

Ezt tudtuk mindig, de bizonyítva akkor lett, amikor szélcsatornában vizsgálták azt, hogy mi történik, ha a fúvókák különböző távolságra vannak a célfelülettől, és ezen felül változtatták a szélerősséget is.

A mellékelt ábrában (7. kép) látjuk, hogy minél közelebb vagyunk a célfelülethez annál nagyobb mennyiség érkezik a felületre, még úgy is, hogy a 25cm távolságnál, fele akkora a fúvóka mérete, mint az 50cm-nél!

7. kép: Elsodródás csökkentése − minél közelebb a célfelülethez!

Mi történikegy hagyományos rugó – lengéscsillapító által stabilizált szórókeretnél?

Ezt tudják a LEEBnél is, ugyanis eredetileg a permetezőiken ezt a rendszer használták. Azonban jött a felismerés a szélcsatornából és közelebb szerettek volna menni a növényekhez, csak nem működött. Amikor a rugót erősre állították akkor csapkodott a keret, amikor lazára akkor meg nagyon sok idő kellett amíg visszaállt nyugalmi helyzetbe.

Ez adta a löketet az aktív szórókeret fejlesztésére!

Mit jelent, hogy aktív vezérlés? – a hagyományos rugós – lengéscsillapítós megoldást lecserélték két munkahengerre. A szenzorok a jeleket tized másodperc alatt többször veszik és ki is adják az utasítást és a rendszer ezt végre is hajtja! A szórókeret közepe mindig párhuzamos a talajjal, és a munkahengerek a szárnyakat mozgatják fel-le. (8-9. kép)

8. kép:  Leeb 5 LT. Nagyon közel az állományhoz

9. kép: Leeb szórókeret közepe

Az által, hogy a keret stabil, nagyon közel lehet menni a célfelülethez, drasztikusan csökkenteni az elsodródást, veszteséget! A permetlé cseppek oda kerülnek ahová kell.

Az összes LEEB permetező szórókeret vezérlése ezzel a rendszerrel van ellátva. A LEEB AX a belépő modell, ahol a fúvókákat 50cm-es osztásban találjuk, ezen kívül az összes gépnél a legkisebb függesztetttől az önjárókig, a 25cm osztást is lehet konfigurálni.

A 25cm osztás csak akkor kell, ha a keret 50 cm alá jön (ezt itt meg is kell tartani), hogy meglegyen a tökéletes borítottság. (10. kép) 

10. kép:  Leeb. Az eredeti 25 cm fúvókaosztás

A növényvédelemnek meg van az időpontja, hogy mikor lehet optimálisan végezni. Itt a nedvességtartomány, a hőmérséklet és a szél együttes állása a szabályzó! Az optimális tartományon kívül nagy a veszteség. Ezt a veszteséget lehet drasztikusan csökkenteni, akkor, ha a keretet közelítjük a célfelülethez! Ez azt jelenti, hogy amikor megjelennek a kórokozók, akkor nagyobb hatásfokkal tudunk reagálni! Egy kevésbé jól megválasztott időben magas szórókeret állással a veszteség 20-25% felett is lehet. Ebből nagyon könnyen kiszámíthatjuk, hogy mit jelent ez! Költség van eredmény kevésbé! (11. kép)

11. kép: Leeb 5 LT. Sávpermetezés

A 25cm fúvóka osztásnak van még más előnye is! Kelés előtti gyomírtásnál a kérdés mindig az, hogy miként tudjuk a permetlét a rögárnyékba bejuttatni. A LEEB végzett egy kísérletet, lapos és dupla sugarú fúvókákkal. Az eredmény elgondolkodtató: a lapos sugarú után a dupla sugarúval azt hinnénk, hogy megváltottuk a világot, de hát éppen nem. Minimálisan sem jobb a rög árnyékba való behatolás. Ellenben a két fúvóka kombinációja óriási előrelépést hoz! A rög árnyékba való behatolás és az ott elbújt gyomok elérése a kísérlet szerint, óriási hatásfokkal a két fúvóka kombinálásával valósul meg.

A növényvédelemben egy kérdés van: Permetezel még vagy már LEEB-ezel?!

A mezőgazdásznak a termelésen kívül táj fenntartó alakító hatása is van. Ezért az a véleményem, hogy jó lenne, ha minden termelő minden évben minden parcellája mellé egy csemetét ültetne!

Szász Zoltán
06-30 / 743-0302