A mezőgépek veteránjai – A RÁBA-Steiger nagytraktor

Amikor magyar járműgyártásról van szó, sokan elfeledkeznek a mai napig nagyon aktívan exportáló Rába márkáról. MAN-motorlicenc alapján gyártott nagyteljesítményű teherautóik mellett a magyar nagytraktor, a RÁBA-Steiger emlékezetes, meghatározó termékük volt. Hazánkban a hetvenes évek elején, az „új gazdasági mechanizmus” friss szelet fújt a pállott szocialista rendszerbe, felismerték, hogy az erőszakkal létrehozott téeszek nem éppen a leghatékonyabb élelmiszertermelők.

Nagytraktor kellett

A politikai döntéshozói célul tűzték ki a termésátlagok megemelését, korszerű technológiával és technikával a nagy állami gazdaságok – amelyek közül kiemelkedett Bábolna, – amerikai mintára termelési rendszereket szerveztek, amelyek nyugati gépeket és input anyagokat tettek elérhetővé. Mindezt kis szépséghibával: keményvalutával kellett értük fizetni, ebben pedig állandó hiányt szenvedett a KGST-re ráállt országunk. Ugyan a Szovjetunióban gyártottak nehéz talajművelő traktorokat, de azok mezőgazdasági felhasználása korlátozott volt. Egyetlen megoldás kínálkozott: idehaza kellett előállítani nagy teljesítményű erőgépeket.

Bábolna az ún. Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer (IKR) keretében, 1973-ban több komoly erőgépet is kipróbált, köztük a Steiger Cougar derékcsuklós kormányzású, amerikai nehéztraktorokat. A próba nyomán megszületett a döntés, hogy a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár (továbbiakban Rába MVG) szerezze meg Steiger Cougar II. licencét, és a traktorokat gyártsa sorozatban.

A 245 lóerős traktor, négy egyforma méretű kerekével 2,7 – 25,4 km/óra sebességgel tudott dolgozni, közlekedni

Kooperáció

A RÁBA-MAN-motorlicenc értelmében a traktor erőforrásául RÁBA-M.A.N. D2156 MT6 – 245 LE teljesítményű – dízelmotort építettek be. A Rába erős volt futóművek fejlesztésében és gyártásában, így saját kézbe vette a traktorok járószerkezetének és vázszerkezetének az előállítását; a Rába MVG-ben korábban is gyártottak futómű és híd szerkezeteket, sőt fejlesztettek a Steiger cégnek is. 1974. október 15-én írták alá a kooperációs gyártási szerződést, majd az eredeti Steiger Cougar II traktor átépítésével létrejött a prototípus: a Rába Steiger Cougar II. 245 lóerő teljesítményű erőgép. Az első próbák a 1974 őszén kezdődtek meg, és a nullszériás első öt Rába Steiger 245 traktort 1974. december 18-án mutattak be a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban.

A több mint 12 tonnás erőgép nagyon megfelelt nehéz talajmunkákra, de nem annyi funkciója volt, mint a maiaknak

A győri üzem szerelőszalagján egyszerre 19 traktoron tudtak dolgozni, 1975 április végéig összesen 50 darab jármű készült el, ugyanezen év augusztusára pedig már 170 traktor állt munkába a földeken. Utóbb a gyártást áthelyezték a két évvel korábban a Rába MVG-hez csatolt kispesti Vörös Csillag Traktorgyárba, és ott már naponta 3 új traktor készült el. Mivel a tervszerű gyártást akadályozta az import alkatrészek akadozó beérkezése, egyre több szerkezeti elemet váltottak ki hazai termékkel. A vezetőfülke például Szentgotthárdról érkezett, az amerikai vezetőülést NDK-s MÖVE típusúra cserélték, az osztóművet pedig az eredetivel azonos Rába gyártmányúval váltották ki. A sebességváltó viszont továbbra is a tolófogaskerekes Dana Spicer SST 1010 2A import amerikai típus maradt.

Akkoriban még nem volt képernyő, de a nyolc analóg műszerről minden lényeges adatot le lehetett olvasni

Fénykor

1976-ban igény lett nagyobb motorteljesítményre, ezért a Rába az Autóipari Kutató Intézettel közösen kifejlesztette a kombinált turbófeltöltésű, 275 lóerős változatot. Ez előhírnöke volt a RÁBA-Steiger 250-es típusnak, amely 1979-ben, a Bábolnai Napokon mutatkozott be a nagyközönség előtt. Ezzel a típussal egy időben fejlesztettek ki egy 360 lóerős változatot: Cummins 14,01 literes dízelmotorral és módosított Dana Spicer sebességváltóval. 1983-ban új futóművet kapott a gép, majd 1984-ben mutatkoztak be a két évvel korábban az osztrák LIST Intézettel közösen kifejlesztett RÁBA-Steiger 280 traktorok, 280 lóerős motorral. A nyolcvanas évek második felében nem volt jelentős szerkezeti fejlesztés, de a felszereltséget növelték.

A hathengeres soros, gépkocsikban is alkalmazott feltöltött motor több változatban készült, 245 és 380 lóerőközött

Eljárt az idő…

Lassan kezdett bealkonyulni a RÁBA-Steiger traktornak. 1991 és 1992 között szünetelt a gyártás, de egy évvel később csupán 3 darabbal mégis újraindították a termelést, amit a következő években éves 20-30 darabra futtattak fel – jóval elmaradva a csúcsévek kétezres sorozatától.

Később kiküszöbölték a típus egyik hibáját: differenciálzár hiányában, ha egyetlen kerék kipörgött, a gép elásta magát, és 1998 tavaszától a 320 lóerős RÁBA-320 alapkivitelben is kapott differenciálzárat. Az ezredfordulóra már csak évenként 5-10 darab traktor hagyta el az üzemet, majd 2001-ben végleg befejeződött a RÁBA-Steiger gyártása.

Ekkor már megjelentek hazánkban, a még nagyobb teljesítményű és univerzálisan használható, sokoldalú erőgépek. A RÁBA-Steigert nehéz talajmunkákra tervezték, erre be is vált, de nagy súlya és széles gumiabroncsai miatt nem volt alkalmas sorközművelésre, mert letaposta volna a növényeket. Ez az impozáns, a maga idejében nagy előrelépést jelentő traktor fölött eljárt az idő, mégis hazai iparunk egyik büszkeségére emlékezhetünk rá.

A RÁBA-Steigert nehéz talajmunkákra tervezték, erre be is vált, de nagy súlya és széles gumiabroncsai miatt nem volt alkalmas sorközművelésre, mert letaposta volna a növényeket.

Szerző: Karlovitz Kristóf