TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.763,44 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.804,19 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 59.727,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 50.752,07 Ft (tonna)
Repcemag: 162.670,79 Ft (tonna)
Full-fat szója: 213.334,71 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 661 Ft
Benzin ára: 614 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 389,04
USD: 360,29
CHF: 408,58
GBP: 454,11
Hirdetés
Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

Gépesítés - 2024.02.02

A német gazdák „megint fellázadtak” – vajon máshol minden rendben van? Néhány héttel ezelőtt még azt hallottuk, hogy betiltják a totális gyomirtót, a vegyszerek mennyiségét a felére kell csökkenteni. Ezt a tervet november közepén egyelőre leseperték az asztalról, és a gyomirtó kapott még 10 évet. Hogy miért? Mert valószínűleg még többet és még olcsóbban kell termelni.

Hirdetés

Másik oldalon meg azt halljuk, hogy az iparszerű mezőgazdaság túlhasználja, elhasználja a termőföldet, és kutatások szerint néhány tíz évre van még belőle elegendő (hogy ez mennyit jelent, 30, 40, 60 évet, nem lehet tudni).

Az ökör és ló vontatta mezőgazdaság idejében jóval kevesebben éltek a Földön, az igények is alacsonyabbak voltak, így kevesebbel is beérték. Aztán egyre többen lettünk, elkezdődött az iparosodás, elődjeink többet tudtak termelni, ugyanis erre tanították őket. Egyre több szájat lehetett etetni, és a Föld lakosságának száma is robbanásszerűen emelkedett.

A régi iskolában megtanították az embereket a modern eszközökkel (gép, vegyszerek) sokat termelni, így elhasználtuk a termőtalaj nagy részét. Az egyre nagyobb termés elérése óriási siker volt, és még manapság is az, mert így tudunk gazdaságosak lenni és esetleg a szomszéd földjét megszerezni. Azonban ki gondol arra, hogy mi lesz 30-40 év múlva a gyerekeinkkel vagy unokáinkkal? Ugyanakkora föld lesz, kérdés, fog-e teremni. Mekkora intenzitást bír még el az, amiből ma élünk? Lassítható, megállítható vagy éppen visszafordítható-e a föld elvesztésének folyamata, és ha igen, akkor ez mivel jár? Azt is hallani, hogy jelenleg egyedül a gazdálkodó tud földet csinálni (1. kép).

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

1. kép: Talajreform takarónövény-keverékkel

A nem invazív gazdálkodás tanulható

A világon nagyon nagy területen gazdálkodnak minimális talajműveléssel vagy éppen no-till-ben. Az év elején lesz néhány kiállítás, ahol lehet, hogy a nagyérdemű találkozni is fog ezekkel a hazánkban új trendet képviselő gépekkel.

Azt látni, hogy az éghajlat változik. Majdnem mindegy is, hogy mit csinálunk, ez a folyamat nélkülünk is zajlana, csak kisebb sebességgel. Az intenzív talajművelésről az átállást a kevésbé intenzívre vagy éppen a no-till-re ugyanúgy meg kell tanulni, mint ahogy a régi iskolában megtanították az intenzív technológiát. Néhány mankót a gépgyártók is a termelők kezébe tudnak adni, Első és legfontosabb, hogy észnél legyünk, nem kell egyből fejest ugrani a kiszáradt kútba. A talajnak együtt kell érnie a tudásunkkal. Próbáljuk ki a mulcsos technológiát, utána a minimális talajművelést. A talajban azoknak az élőlényeknek is fel kell szaporodniuk, amelyek a nagyobb mennyiségű szármaradványt le tudják bontani.

A felszínt egyengetni kell. Az nem megoldás, hogy nem csinálunk a földdel semmit, aztán olyan lesz, mintha vaddisznó túrta volna fel. Így nem tudunk pontosan vetni, és ennek borítékolható következménye, hogy kisebb lesz a termés.

A talajnak együtt kell érnie a tudásunkkal: próbáljuk ki a mulcsos technológiát, utána a minimális talajművelést.

Tarlóhántás mulcskultivátorral, szármaradványhoz elég az LD kapa

Nagyon sokan a tarlóhántásra a rövid tárcsát használják. Igaz, olcsó a vontatása, és a hosszú szálú tarlót, megdőlt állományt feldarabolja (2. kép).

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

2.kép: Joker 6 RT – takarónövény-terminálás

Azonban ha váltani szeretnénk, érdemes egyből olyan alacsony tarlót hagyni, amilyet csak lehet, és sekély mulcskultivátorral végezni a tarlóhántást, ugyanis egy sokgerendelyes kultivátor óriási mennyiségű földet visz magával, és egyengeti is a föld felszínét. Ezt a Horsch Cruiserrel tökéletesen el lehet végezni, megszüntetjük a kapillaritást, elterítjük a szalmát, és le is lesz zárva a felszín. A Cruiserrel a tarlóhántás költségesebb, mint egy rövidtárcsával, de ezt a felszínegyengetést ekkor a legolcsóbb elvégezni (3. kép).

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

3.kép: Cruiser 6 XL – sekély tarlóhántás, talajfelszín-egyengetés

A követkető munkamenetben, amikor a mélyítést végezzük, a Tigeren vagy Terranón csak akkor használunk MulchMix kapákat, ha nagy mennyiségű szármaradványt kell bedolgozni, ellenben elégséges az LD (LowDisturbance) kapákat használni. Jóval könnyebb lesz vontatni a munkagépeket, így a művelet végével több gázolaj marad meg, mint amennyivel többet használtunk a tarlóhántás idején (4. kép).

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

4. kép: Tiger/Terrano, MulchMix – intenzív keverés

A takarónövények, zöldtrágya használata kihagyhatatlan elem a technológiából, de ezt is észszerűen kell termeszteni. A takarónövénnyel próbáljunk meg úgy bánni, mintha főnövény lenne. A nyári nagy melegben elvetve, ha ki is kel, biztos kapufa, mert a júliusi–augusztusi hőségben óriási mennyiségű vizet párologtat el. Nagyon sokszor ebbe a hibába esünk a tarlóhántás után is, amikor hagyjuk az árvakelést túlnőni. Amikor az árvakelés elérte a 10 cm magasságot, ki kell ütni. Azt, hogy mivel, el lehet akkor dönteni annak alapján, hogy kell-e még talajfelszínt egyengetni, vagy hogy milyen közel van a mélyművelés ideje. Így lehet tárcsa, sekély mulcskultivátor vagy mélyművelő kultivátor (5. kép).

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

5. kép: LD kapa – minimális intenzitás, maximális mélység mellett  

Nagy pontosságot igényel a vetés

Amikor arról beszélünk, hogy szeretnénk spórolni, de a termésszintet megtartani, akkor az őszi vetésidő pontosságára is hasonlóan oda kell figyelni, mint ha kukoricát vagy napraforgót vetnénk. A mulcsos vetéstechnikában az aprómagvetés egyik vezér alakja a HORSCH Pronto vetőgép. A több mint húsz éve megalkotott Pronto-elv – talajművelés, hengerezés, vetés – tette ennyire sikeressé (6. kép).

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

6. kép: Több mint húsz éve bizonyít a Pronto-elv

A rövidtárcsa magágyat nyit, összekeveri a felszínen maradt mulcsot a földdel, a gumikerekes henger egyengeti ezt, „autópályát” készít a vetőcsoroszlyák számára. A TurboDisc vetőcsoroszlyák a mélységtartóval, ami egyben le is zárja a vetést, precízen követik a talajegyenlőtlenségeket és pontos vetést biztosítanak (7. kép).

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

7. kép: Pronto 7 DC – tele a legújabb fejlesztésekkel

Az időjárás extremitások válaszút elé állítják a termelőket, egy évre előre el kell dönteni, hogy mit fogunk termeszteni úgy, hogy nem tudjuk, mikor mennyi lesz a csapadék. Régebben „menetrend szerint” jött a csapadék, egyenletesebb volt az eloszlása, így könnyebb volt a tervezés. Az utóbbi időben egy keveset csökkent az éves mennyiség, viszont megnőtt az extremitások száma és az éven belüli egyre egyenlőtlenebb eloszlások.

Ezt a környezetváltozást a hagyományos technológiával nehezebb lekövetni, így változtatni kell. A minél több szármaradvány és a takarónövények esetleges felszínen maradása megnehezíti mind az ősziek, mind a tavasziak vetését. A mulcsos technológiáról min-tillre vagy no-tillre váltóknak már nagyon sok tapasztalatuk van a növényvédelem oldaláról is, így csak újabb olyan technikára van szükség, ami ezt lehetővé teszi. Az egyik legköltséghatékonyabb rendszer, ha átmenetet képezünk a technikák között, ilyen lehet a már meglévő Pronto vetőgépben a csipkés tárcsamező lecserélése hullámos tárcsákra, amelyek a vetőtárcsa vonalában végeznek minimális talajművelést (8. kép).

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

8.kép: Az átállás egyik költséghatékony megoldása: Pronto hullámos tárcsák a sávos művelésért

A sok szármaradvánnyal borított felületek speciális vetőgépeket igényelnek. Itt a szármaradvány milyensége határozza meg, hogy kapás vagy tárcsás gépről beszélünk-e. Azon a területeken, ahol rövid a szármaradvány vagy inkább aszályos, száraz az éghajlat vagy kötött, kemény a talaj, nagyon jól működik a kapás csoroszlya (9. kép), ellenben ahol hosszú a szármaradvány, vagy álló takarónövénybe is kell vetni, ott csakis a tárcsás csoroszlyás vetőgép jön számításba.

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

9. kép: Sprinter 12.25 SC – kapás csoroszlyás no-till vetés 

A legpontosabb mélységtartás akkor lehetséges, ha a mélységtartó kerék a vetőtárcsa mellett van. Ilyen a kukorica-vetőgép is. Az aprómag-vetésnél hasonló az Avatar. Itt a vetőcsoroszlya gumibakon keresztül csatlakozik a vetőgéphez, ezen keresztül kapja a csoroszlyanyomást is, és a vetőtárcsa mellett egy mélységtartó kereket találunk (10. kép). (Olyan, mintha a szemenkénti vetőgép felét látnánk.)

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

10. kép: Avatar csoroszlya a maximális precizitásért

A pontos mélységtartás mellett a vetősor elől a nagy mennyiségű szármaradványt egy terelő félretolja, így biztosított, hogy a vetőbarázdába ne kerüljön növényi maradvány, amire ha a vetőmag rákerül, akkor nehezebben csírázik (11. kép).

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

11. kép: Különböző előveteményhez különböző sortisztítók az Avataron

A mélységtartó kerék rézsút tömöríti a talajt (betömörít a vetőmag alá), visszaáll a kapillaritás, a nedvesség feljön a vetőbarázda aljára. A vetőmag jó beágyazásáról a magfogó kerék vagy a nedves talajokon a guminyelv gondoskodik, és a vetőbarázda bezárását a ferdén futó tömörítőkerék végzi. A pontos mélységnek, a vetőbarázda alján létrehozott kapillaritásnak és a tökéletes magároklezárásnak az eredménye az egyöntetű kelés.

A búza bokrosodási csomópontja 2,5-3 cm körül van. Nagyon sokszor szárazabb időben azért, hogy biztonságosabb legyen a kelés, nagyon mélyre, 5-6 cm-re vetik. Emiatt nagyon hosszú, vékony hajtás jön felfelé és körülbelül 3 cm mélyen találunk egy görbületet, hurkot, ahol a növény a bokrosodási pontot fejleszti, ha egyáltalán sarjazni tud. Minél hosszabb a hipokotil, annál hajlamosabb a betegségekre, így feleslegesen mélyre vetni nem szabad. Az Avatar csoroszlyával azáltal, hogy betömörít a vetőbarázda alá, és felhozza a nedvességet, szárazabb időszakban is sekélyebben tudunk vetni, és így is biztonságosabb a kelés (12. kép). Az egyöntetű kelés eredménye, hogy egyenletesebb az állomány és így az állományvezetés is egyszerűbb.

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till felé fokozatosan vezet az út

12. kép: No-till direkt vetés egyöntetű kelése 

A talajművelés intenzitásának csökkentésével, a no-till vetőgépek használatával még a mulcsos technológiában is kevesebb inputtal ugyanakkora hasznot tudunk elérni. A takarónövények termesztésénél no-till vetőgéppel talajművelést, magágykészítést tudunk spórolni, ezek után majd a növények gyökerei is lazítják a talajt, plusz életet adnak, és jobb esetben még a talaj humusztartalmát is tudjuk növelni.

A talajművelés intenzitásának csökkentésével, a no-till vetőgépek használatával még a mulcsos technológiában is kevesebb inputtal ugyanakkora hasznot tudunk elérni.

Az a véleményem, hogy a mezőgazdászoknak mindamellett, hogy megtermelik a mindennapi betevő falatunkat, természetalakító szerepük is van, így szép lenne, ha minden termelő minden évben minden parcellája mellé fát, cserjét ültetne, ezzel is hozzájárulna a sokszínűséghez, mert a természet a sokszínűséget szereti!

Szász Zoltán

+36 30 743 0302

Címkék: horsch, no-till, vetés, vetőgép
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Gazdálkodási Napló – meghosszabbított feltöltési határidő

Két héttel, 2024. február 15-ig meghosszabbította a Gazdálkodási Naplók elektronikus feltöltésének határidejét ...