TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,06
USD: 371,09
CHF: 408,46
GBP: 461,67
Hirdetés
Új élet a borzderessel

Új élet a borzderessel

Állattenyésztés - 2022.11.27

Akiknek sikerült a váltás: városról vidékre, alkalmazotti létről az önellátásra, tanításról a gazdálkodásra

Nagy rizikót vállal, aki a biztosból ugrik fejest a bizonytalanba – márpedig így tett Goór Gábor és párja, Gyerák Petra, akik a városi helyett a vidéki létformát választották egy aprócska göcseji faluban, Gombosszegen. Mégsem lelki teherként élték meg e lépésüket, épp ellenkezőleg, úgy érzik, azóta fürdenek a szabadságban.

Új élet a borzderesselGoór Gábor és Gyerák Petra a falusi életben találták meg a boldogságot

A maguk urai, úgy osztják be napjukat, ahogy éppen kedvük tartja, s rengeteg időt töltenek kint az állatok, a kárpáti borzderes tehenek között, melyek kiváló tejéből sokféle finomságot készítenek. Úgy vélik: ez az a fajta, mely minden gazdának ajánlható, aki bármilyen ok miatt csak szerényebb körülményeket tud biztosítani a tehénállománynak, de a tejtermelésről sem akar lemondani.

„Tizenkét évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy magunk mögött hagyjuk a várost, Zalaegerszeget és falura költözünk – bocsátotta előre Goór Gábor. – Mindketten pedagógusnak készültünk, Petrának rajztanári diplomája van, én előbb angol, majd olasz-francia szakon tanultam, de egyiket sem fejeztem be. A döntésünket a gyermekünk, Zsombor nevelésével kapcsolatos álláspontunk alapozta meg: körülbelül egyéves volt, amikor elkezdett járni, és úgy gondoltuk, hogy a városi környezet nem a legoptimálisabb egy gyermek számára.”

„Meg voltam győződve arról, hogy városban gyereket – főleg ilyen kicsit – nem lehet nevelni – vette át a szót Gyerák Petra. – Féltettem, túl sok tiltást kellett volna megfogalmaznom számára, kisfiam, most ide nem mehetsz, oda nem mehetsz, ezt nem lehet, azt nem lehet, és én ezt nem akartam. Szabadságot akartam adni neki – és onnantól fogva magamnak is, erre pedig csak falusi környezetben van lehetőség.”

Gábor hozzátette: közben igyekeztek minél több információt magukba szívni az internet révén arról, hogyan lehetne, hogyan kellene valójában élni, miért szürreálisak és irreálisak egyszerre a mindennapjaink. A Youtube-on számos videót találni a témában, az előadók közül ő a leginkább követésre méltónak a nemrég elhunyt Géczy Gábor fizikust, egyetemi oktatót tartotta. A tudós a Pest megyei Monor és Gomba között hozta létre Magfalvát, ahol a gyakorlatban is bebizonyította, hogy lehetséges természetközeli, emberibb életet élni.

A MAG szó a Mintaként Alkalmazott Gondviselés elnevezést rövidíti, de ahogy Géczy Gábor fogalmazott, a névben benne van mindaz a stratégia, amit a természet használ a túléléshez. Goór Gábor és Gyerák Petra ehhez, az emberhez méltó természetközeli élethez akart visszatérni.

„Géczy Gábor már évtizedekkel ezelőtt megjósolta azt, ami napjainkban történik a világgal – folytatta Goór Gábor. – A legfontosabb, hogy az ember, amennyire csak lehetséges, váljon önellátóvá, olyanná, amilyenek az ősei is voltak. Mi a gyermeknevelési kérdések mellett ezt is szerettük volna megvalósítani, amikor falura költöztünk. Először Egerszeg mellett, Szenterzsébethegyen vettünk egy vályogházat, de szűkös volt, ezért elkezdtünk messzebb tekingetni. Így került a látómezőnkbe Gombosszeg, ahol megvásároltuk mostani otthonunkat.”

Kérdésemre, nem érezték-e úgy, hogy ez a lépésük ugrás volt a semmibe, Petra a következőt válaszolta:

„Részben igen, de ez nem hatott ránk nyomasztóan, sőt, mi inkább az egészből az áhított szabadságot érzékeltük, ami boldoggá, felszabadulttá tett minket, Úgy éreztük, hogy megmenekültünk. Az volt a célunk, hogy akkor is tudjunk ételt tenni az asztalra és meleg otthont nyújtani, ha valamilyen oknál fogva nem lesz munkahelyünk. Ezt sikerült is megvalósítanunk.”

”Szabadságot akartam adni a kisfiamnak és magamnak is, erre pedig csak falusi környezetben van lehetőség.”

Gáborék tehát berendezkedtek az önellátásra, amit először kizárólag saját részre zöldség- és gyümölcstermesztéssel, baromfitartással képzeltek el. A házhoz félhektárnyi föld, illetve legelő tartozik, amit azóta a többszörösére bővítettek, közel 20 hektárnál járnak.

„A tehenek pedig úgy jöttek, hogy Zsombort érdekelték az állatok, könyvekben, Youtube-on nézegettük őket, és mondta, hogy ő szeretne tehenet – idézte fel a férfi. – Kapott egy ilyen kis műanyag tehénfigurát, de az nem nyerte el a tetszését, és azt mondta, hogy márpedig ő igazit akar. Rátaláltunk a világhálón egy zalai gazdára, Vörös Józsefre, aki Gyűrűsön, Nagykapornak mellett tart gidrán és hucul lovakat, illetve kárpáti borzderes teheneket. Elmentünk, megnéztük a bocikat, és nagyon megtetszettek mindannyiunknak. A fajta a Kárpátok karéjában alakult ki. Mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el. A Kárpátokban jelen lévő mokány, busa marhát svájci borzderes fajtájú szarvasmarhákkal keresztezték, az alapfajtán azonban ez nem sokat változtatott, megtartotta primitív ősi jellegét, talán csak a tejtermelése javult. Mint minden primitív fajta, ez is kettős hasznú (tejet és húst ad), valamint kiegészül egy harmadik haszonnal is, az igáztatással. Az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, ridegtartásra alkalmas. Primitívsége ellenére könnyen kezelhető szarvasmarha, mely alkalmassá teszi kevésbé hozzáértők számára is a fogatolásra, mezőgazdasági munkára. A családi gazdálkodásban sokkal használhatóbb bármelyik szarvasmarhafajtánál. Családi gazdaságokban és háztájiban biztos helye lehet, mert ahogy mondtam, nagyon könnyen kezelhető és igénytelen. Tej- és húshaszna segítséget nyújthatna a vidéken élők önellátásában. Egy állattal indultunk 2016-ban, most pedig már hét tehenünk és egy bikánk van, így már tudunk értékesíteni is a tejből és a belőle készült termékekből.”

Új élet a borzderessel

A kárpáti borzderes kisebb termetű, mint például a magyartarka

A borzderes kettős hasznú, ami kiegészül egy harmadik haszonnal is, az igáztatással. Az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, ridegtartásra alkalmas, ugyanakkor könnyen kezelhető fajta.

Új élet a borzderesselA tehenek tejéből különféle sajtok (natúr, paprikás, medvehagymás, köményes ízesítéssel) készülnek

A tehenek tejéből lágy és kemény sajtok (natúr, paprikás, medvehagymás, köményes ízesítéssel), krémsajt, füstölt sajt, túró, tejföl, joghurt és orda készül. A kárpáti borzderes teje szárazanyagban gazdag, zsíros, viszont fehérjeszegény, ami azt jelenti, hogy például a laktózérzékenyek is bátran fogyaszthatják.

Új élet a borzderessel Egy ritka színváltozat, amely lehet, hogy csak a gombosszegi portán van az egész országban

„Szóval azt a bizonyos lépést azóta se bántuk meg, akkor se, ha ketten vagyunk mindenre, és az a minden nagyon sok – szögezte le Goór Gábor. – Most már látszik: a világ abba az irányba halad, hogy az embereket ismét az önellátásra kényszeríti. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek falura kell költözni, azt azonban igen, hogy másképpen, kevésbé pazarlóan és sokkal beosztóbban kell élni. El kell kezdeni másképp gondolkodni, táplálkozni, felfelé, Istenre tekinteni, mert a jövő az Isten-hívő emberé, akár tetszik, akár nem.”

Gombosszeg

Gombosszeg apró, egyutcás település egy dombháton, a Göcsej szívében. Jelenleg 49-en lakják 28 lakóházban, a gyermekek aránya országosan is kimagasló, 10 fő. A falucska a becsvölgyei vagy a Nagylengyel–Petrikeresztúr út felől közelíthető meg.

Göcsej Zala megye legismertebb, legtöbbet emlegetett néprajzi tája. Külön megemlítendő a szegek vidéke, mely a ’szeg’ végződésű falvakról kapta nevét. A kiirtott erdők helyén létrejövő településeket legtöbbször az ott élő, fokozatosan népesedő családokról nevezték el, így született meg Pálfiszeg, Tubolyszeg, Vörösszeg, Paisszeg, Kustánszeg és Gombosszeg. Gombosszeg hajdani birtokosáról, a Gombos családról kapta a nevét. Lakói valaha nemesek és jobbágyok voltak, akik békeidőben mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

ÖNELLÁTÁS ÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS: EZ A MAG

„A MAG-ot barátaimmal hoztuk létre 1997-ben. Ekkorra már világosan látszott, hogy az a fajta fogyasztói civilizáció, amelyben élünk, még a mi életünkben összedől. Elsődleges célunk az volt, hogy a katasztrófa előtt minél több ember függetleníthesse magát a nagy ellátórendszerektől (gáz-, víz-, villanyhálózatok, nagyüzemi mezőgazdaság és élelmiszeripar, egészségügy stb.), esélyt adva magának és családjának a túlélésre. Erre a legkézenfekvőbb megoldást a hagyományos, önellátó paraszti gazdálkodás nyújtja, amely évezredeken keresztül bizonyított, amelyben még nagyszüleink is éltek. Ez az életmód nemcsak egészséges, tiszta élelmiszert, kényelmes, otthont adó házat és emberhez méltó életet jelentett, hanem – mivel a házépítéstől a mezőgazdasági munkákig mindent kalákában végeztek – közösséget is. Ez a közösségi lét és az általa nyújtott védelem és biztonság hiányzik ma mindnyájunknak. Ezt próbálja a MAG visszaadni az embereknek.”

Gévzy Gábor




Szerző: Horváth Attila

Címkék: borzderes, sajt, szarvasmarha
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Fertőzésveszély napraforgóban és szójában

A hosszan tartó aszályos időszakok kedveznek a trópusi-szubtrópusi gombakórokozók megjelenésének és ...