Sertéstartás GMO nélkül
Állattenyésztés - 2019.03.28
A fő gond, hogy a „mentes” magyar szója drágább, mint az import
Egyre növekvő hazai piaca van a GMO-mentes élelmiszereknek, köztük például a sertéshúsnak, amelynek előállítása azonban számos nehézséggel jár. A megfelelő takarmány-alapanyag beszerzésétől a húsfeldolgozásig több buktatóval is találkozhatnak a gazdák, és egyáltalán nem biztos, hogy kisüzemi körülmények között kifizetődő lesz számukra a speciális termékek létrehozása.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
A genetikailag módosított élőlényektől mentes hazai mezőgazdaság megteremtése 2012 óta az Alaptörvényben is lefektetett irányelv, ugyanakkor a GMO-mentes sertéstartás megvalósítása nem számít egyszerű feladatnak. Az előírásokat a vetőmag-előállítástól a húsfeldolgozásig be kell tartani, amire a kisgazdaságok kevésbé lehetnek képesek, mint a növénytermesztés és állattenyésztés munkafolyamatait egy kézben tartó nagyüzemek. A genetikailag módosított szervezetekben (GMO-kban) a genetikai örökítőanyagot (vagyis a DNS-t) mesterségesen alakították át. Ezzel a technikával lehetőség nyílik az élő szervezet (állat és növény) kiválasztott génjeinek, génszakaszainak vagy mesterségesen kialakított szintetikus gének átültetésére bármely élő szervezetbe. A génátültetés lehetősége akár nem rokon fajok között is fennáll, így például bakteriális gének is átvihetők egy növénybe. Az eljárás egészségkárosító hatására mindmáig nincs egyértelmű bizonyíték, a hazai közvélemény számottevő része azonban idegenkedik a génmódosított alapanyagokból készült élelmiszerektől.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: GMO, sertés, sertéstenyésztés, sertartás
A ló egészsége a szénával kezdődik – szakmai összefogás indult a ...
A csodasövény „ára”: Miért veszélyes a szibériai szil, és mivel ...
Mennyit számít a bálatömörség?
Hatékony tarlókezelés száraz nyárban – A talajnedvesség ...
Myxomatózis – élvonalban a Soproni Egyetem kutatócsoportja
HORSCH Terrano, Tiger és Fortis gépcsaládok
12 százalékkal csökkent a takarmánykukorica ára
A hulladéktól az erőforrásig
A végéhez közelít az őszi búza betakarítása
44 százalékkal csökkent a nyerstej kiviteli ára egy év alatt
