A méhészek nem örülnek a zöldítésnek
Állattenyésztés - 2019.02.28
Itthon alig veszik, külföldön viszont a nevét veszti a magyar méz
Magyarországon 7–8 ezer tonnát tesz ki az éves mézfogyasztás, 15–20 ezer tonna termék pedig exportra kerül. Elvileg mindez virágzó ágazatot sejtetne, valójában azonban a méhészeknek szinte folyamatosan újabb problémákkal kell szembesülniük és megküzdeniük.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Mindenféle tiltás és szigorítás ellenére a méhészetnek hosszú idő után a 2019-es lesz az első neonikotinoid-mentes éve, és – bármilyen különösen hangzik – az elvileg a beporzók életterét bővítő kötelező zöldítés is csak a termelők gondját szaporítja. A mára rendszeressé vált rovarpusztulások egyelőre nem fenyegetik a beporzást, ám az ágazat jövője szinte kizárólag attól függ, hogy a magyar méhészek meddig hajlandók finanszírozni a méhcsaládok eltűnését. Bross Péterrel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökével beszélgettünk.
A méhek élete a tét
– Számos nehézséggel kellett megküzdenie az ágazatnak az utóbbi években, hol a vegyszeres eredetű méhpusztulás, hol az atkainvázió, hol pedig a mézhamisítás állította kihívások elé a termelőket. Jelenleg mi a méhésztársadalom legnagyobb gondja-baja?
– Legfőképpen az, hogyan tartsuk életben a méheinket. Annyira összetett, multifaktoriális problémák sújtják ezeket az érzékeny élőlényeket, hogy csak kapkodjuk a fejünket. A pusztulások révén a termelési szezonban soha sincs 70-80 ezer egyed a kaptárban, ami a normális lenne, vagyis a szükségesnél sokkal kevesebben vannak, így nem tudunk elegendő mézet termelni. A méhcsalád egy szuperorganizmus, magas fokú társas szerveződéssel és munkamegosztással, s ha nincs meg a megfelelő létszám, akkor csak szenved. Ma már gyakorlatilag április közepétől tart mindez egész éven át. Régen úgy termeltünk mézet, hogy közben egy méhcsaládból szaporítottunk még egyet az esztendő során, most viszont két kitelelt méhcsaláddal tudunk talán úgy termelni, mint korábban.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: zöldítés, méh, méhészet, méz
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
Direktvetés Horsch gépekkel
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
Permetezőgépek finomhangolása – Hatékony permetezés a ...
A hortenzia gondozásának titkai - Hogyan varázsoljunk dús ...
Így indítsd a júniusi másodvetést a rekordtermésért
Lemondott a NAK elnöki tisztségéről Papp Zsolt György
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...