Marha jó! – Mi a helyzet a húsmarhaszektorban?
Állattenyésztés - 2018.04.26
Egyedszámot tekintve a hazai állattenyésztés egyik sikerágazata lett az elmúlt évtizedben a húsmarhaszektor, hiszen a viszonylag stabil piacnak és a támogatásoknak köszönhetően az állatlétszám itt emelkedett a legnagyobb mértékben.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Az ágazat a sertéshez hasonlóan támogatás nélkül jelenleg nem életképes, ezért a mennyiségi után minőségi fejlődésnek kell megtörténnie. A húsmarhaállomány bővülése nem jár együtt a belföldi fogyasztás növekedésével, ezért az agrárkamara márciusban kampányt indított a marhahúsfogyasztás növeléséért.
Minden adott
Földrajzi adottságainkat és az Európai Unió gazdasági környezetét figyelembe véve Magyarországnak rendkívül jók a lehetőségei a tájmegőrző, vidékfejlesztési, foglalkoztatottsági érdekeket szem előtt tartva a versenyképes húsmarhatenyésztésre, -tartásra, vágómarha-előállításra, marhahústermelésre. Ennek ellenére sokan nem képesek a termelést hatékonyan megszervezni, a hazai termelők jó része csak átlag alatti hatékonyságra képes annak ellenére, hogy az ágazatba évente 70 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezik. A 30 évvel ezelőtt alapított Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesület tevékenységének fő célja éppen ezért az, hogy az általuk javasolt fajtákkal és technológiával jövedelmező, versenyképes legyen tagjaik húsmarhatartása. Márton István ügyvezető szerint a jövő szempontjából aggályos, hogy a gazdák – különösen igaz ez az átlag alatt teljesítő tagokra – ahelyett, hogy fejlesztésre vagy beruházásra költötték volna ezeket a pénzeket, felélték azt. Amennyiben ezek az uniós kiegészítő jövedelmek csökkennek 2020 után, azok a gazdaságok, amelyekben nem fő szempont a hatékonyság, el fognak tűnni a palettáról. Márton István szerint az uniós támogatás akkor hasznosult volna igazán, ha például a pénzeket technikai fejlesztésre, legelőfelújításra, 21. századi, korszerű karámok létesítésére vagy földterület (legelő) vásárlására használták volna az állattartók.
Szerző: Tóth Krisztina AgrárUnió
Címkék: marhahús, szarvasmarha, húsmarhaszektor, húsmarha, marha
Költségkímélő napi rutin – Energiahatékonyság az állattartó ...
Európai szinten is kiemelkedő öntözési projekt valósult meg ...
Növeljük a folyamatos erdőborítással kezelt állami erdők ...
Új szakmai kézikönyv segíti a szőlő aranyszínű sárgaságának ...
Károsítók a szántóföldön – Március vége-április eleje
Az unióban és itthon is emelkedett a bárány ára
Komplex gyomhelyzetekre komplex válasz: így működik a PIRATES ...
Tiszta tábla, biztos alapok: kalászos gyomirtás a gyakorlatban
Fontos határidő: március 31-ig teljesítendő az éves nitrát ...
Paci® a gyompusztító
