Fertőzött tojások
Állattenyésztés - 2015.09.30
A baromfiágazat az elmúlt húsz évben átment egy tisztulási folyamaton – fogalmazott Bárány László. A Baromfi Terméktanács elnöke kiemelte, ez idő alatt több olyan cég tűnt el a termékpályáról, amelyik tisztességesnek egyáltalán nem nevezhető piaci magatartásával rengeteg kárt okozott.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
„Világosan látszott annak idején, hogy ha versenypiaci környezetet szeretnénk megteremteni, akkor elsőként ki kell
a sorainkból pöckölni a nem oda valókat, magyarul a csalókat – magyarázta Bárány László. – Persze ez nem ment egyik napról a másikra, de a helyzet nagyon sokat javult a két évtizeddel ezelőttihez képest. A terméktanácsban idővel kidolgoztunk egy olyan szakmai elszámoltatási rendszert, amely mind a mai napig az ágazat fehérítését szolgálja. Ez alapján gyorsan és egyszerűen ki lehet szűrni a kétes szereplőket, akik a forgalmuk egy jelentős részét áfa, illetve számla nélkül bonyolítják. Legyen szó akár vágóüzemről, hizlalóról vagy feldolgozóról.”
Sok kicsi sokra megy
Bárány László meggyőződése, hogy az összes közül a baromfiágazat a legtisztább, a legkevésbé fertőzött a feketegazdasággal. Ennek alátámasztására megemlíti, hogy az áfacsalások mértéke a teljes ágazatban 10-12 milliárd forint, miközben egykoron az ügyeskedők becslések szerint 30 milliárdos kárt is okoztak a központi költségvetésnek. A terméktanács elnöke elmondta: a baromfiágazat teljesítménye, éves árbevétele 450-480 milliárd forint között van, ehhez képest a 10 milliárdos áfacsalás tulajdonképpen kifejezetten kevésnek mondható, de persze azért erre sem büszkék.
A leginkább fertőzött területe az ágazatnak az étkezési- és az árutojás-termelés, és az áfacsalás jelentős része az importhoz köthető. „Magyarország lett az Európai Unió legnagyobb aprótojás-felvevőhelye – mondja Bárány László. – Az apró tojás kategóriájába a tyúkok első két-három tojását soroljuk. Ezek itthon S jelöléssel kerülnek a boltokba, súlyuk alig éri el az 50 grammot, míg egy normál tojás
56–65 gramm. A lengyelek, spanyolok, olaszok rájöttek, hogy itt egy ország az unióban, ahol ezt a kisméretű tojást jó pénzért el lehet adni, ellentétben a többi uniós országgal, ahol szintén el lehetne adni, viszont ott működik az az íratlan szabály, hogy a vevőt nem szabad becsapni. Inkább elhozzák ide, és sokkal kevesebb pénzért értékesítik, mint hogy a hazájukban lényegesen nagyobb költségen megsemmisítenék. Hazánkat tulajdonképpen ellepte ez a kisméretű tojás, de legalább az évek során annyit sikerült elérnünk, hogy most már ki kell írni a polcokra, hogy hány darab ad ki egy kilót, ez valamiféle jelzés a fogyasztónak, hogy mivel is találja magát szemben.”
Szerző: AgrárUnió ©
Címkék:
A KWS tovább erősíti ügyfélközpontú működését Magyarországon
Az európai parlamenti képviselők új uniós intézkedéseket ...
Gyomirtási tapasztalatok egy változó technológiai ...
Az unióban és itthon is emelkedett a bárány ára
Európai szinten is kiemelkedő öntözési projekt valósult meg ...
Ősszel elvetni, tavasszal (nem) elrontani – Néhány gondolat a ...
Költségkímélő napi rutin – Energiahatékonyság az állattartó ...
Új szakmai kézikönyv segíti a szőlő aranyszínű sárgaságának ...
Újdonságok Szlovéniából. Egyszerűen a legjobb…
Növeljük a folyamatos erdőborítással kezelt állami erdők ...
