Több mint ezer őshonos juhot legeltetnek Kardoskúton
Állattenyésztés - 2025.07.25
Egy nagy és két kisebb nyájban legelnek az őshonos racka és cigája juhok a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. A fiatal bárányok is köztük vannak már – adta hírül honlapján július 24-én a KMNP Igazgatóság.
Közel háromszáz cigája- és több mint száz rackabárány jött világra
Az idei ellések során közel háromszáz cigája- és több mint száz rackabárány jött világra az igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Leválasztásuk már megtörtént, mostanra pedig ezek is bekerültek az idősebb állatok nyájaiba. A nagy nyájban az anyák, a tenyész jerkék és a növendék jerkék, azaz a nőivarú rackák és cigáják együtt legelnek.
Egyenként megvizsgálták a fiatal állatokat
A bárányok leválasztásakor a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség instruktorának közreműködésével egyenként megvizsgálták a nemzeti park szakemberei a fiatal állatokat. Megmérték a tömegüket, megvizsgálták a küllemüket. A hímivarú egyedek közül ekkor választották ki a növendékkos-jelölteket. A kiválasztás elsősorban szemrevételezés alapján történt, vizsgálták a fejlettséget, a színezetet, a gyapjúréteget, a lábvégeket, a herék meglétét, illetve a rackáknál a szarvak alakulását is.
A bárányok megkapták az egyedi jelölést
A leválasztás után néhány nappal a bárányok és az anyák is megnyugodtak, ekkor – még külön nyájban –, megkezdődött a bárányok szoktató legeltetése. Ehhez néhány olyan anyajuh segítségét is igénybe vették, melyeknek idén nem volt bárányuk. Ezek tanították a fiatalokat legelni, megmutatták nekik, merre vannak a jobb gyepek, hol található az itató, s miként kell reagálni a juhászok hívó szavára.
A szoktató legeltetés után a bárányok megkapták az egyedi jelölést, ezután a fiatal állatokat ivaronként szétválasztották, azaz a jerkék mentek a legnépesebb, nőivarú nyájba, az ürük az ürünyájba, a tenyészkos-jelöltek pedig a koskertbe.
Forrás: kmnp.hu, Fotó: Vizi Éva Rozália
Címkék: juh, Körös-Maros Nemzeti Park
A hulladéktól az erőforrásig
A ló egészsége a szénával kezdődik – szakmai összefogás indult a ...
Myxomatózis – élvonalban a Soproni Egyetem kutatócsoportja
A csodasövény „ára”: Miért veszélyes a szibériai szil, és mivel ...
A csalánlé ereje a biokertben: Készítsünk ingyen csodaszert a ...
A málna metszése szüret után: Így készítsd fel a bokrokat a jövő ...
Az EU agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlete nőtt 2026 ...
Hatékony tarlókezelés száraz nyárban – A talajnedvesség ...
Mennyit számít a bálatömörség?
Klímabarát kertek: Új irányvonalak és módszerek a melegedő ...
