
Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise
Állattenyésztés - 2025.01.30
Kiskérődzők pestise vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Zala vármegyében. Az állatokat egy romániai gyűjtőállomásról szállították Magyarországra. Az érintett állomány felszámolása folyamatban van. További intézkedésig nem érkezhetnek Romániából kiskérődző szállítmányok hazánkba – adta hírül honlapján a hivatal.
Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség
A kiskérődzők pestise (peste des petits ruminants, PPR) a juhok és a kecskék vírusos megbetegedése, mely heveny, lázas általános tünetekkel, a száj és az emésztőcsatorna nyálkahártyájának gyulladásával járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Mindemellett jelentős gazdasági károkat okozhat. A betegség Magyarországon ezt az esetet megelőzően még nem fordult elő.
A Zala vármegyei Szentgyörgyvölgy településen lévő állattartó telepen vett mintákból mutatta ki a vírust a Nébih laboratóriuma. Az állatokat egy romániai gyűjtőállomásról szállították Magyarországra 2025. január 15-én. Keleti szomszédunknál ebben az évben még nem jelentették a betegség előfordulását, azonban 2024-ben számos kitörést regisztráltak.
Az érintett körzetekben megkezdődtek a juhok és a kecskék szűrővizsgálatai
Az érintett állomány felszámolása folyamatban van, valamint a gazdaság körül az állategészségügyi hatóság kijelölte a
Az eset kapcsán további intézkedésig Romániából nem érkezhetnek kiskérődző – juh és kecske – szállítmányok Magyarországra.
A Nébih arra kéri a juh- és kecsketartókat, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus állományukba való bekerülését. Kiemelt jelentőséggel bír a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása és az előírt vizsgálatok elvégeztetése!
Bővebben a kiskérődzők pestiséről
Amint a Nébih tematikus cikkében (https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-a-kiskerodzok-pestiserol) kifejti, a kiskérődzők pestise betegség jelentős gazdasági károkkal jár. A PPR megbetegíti a juhokat és a kecskéket, és esetenként a vadon élő kiskérődzők is érintettek lehetnek. Tekintettel arra, hogy PPR megbetegedést néhány alkalommal tevékben, szarvasmarhában és bivalyokban is kimutattak, ezek az állatfajok is fogékonynak tekinthetőek, bár a vírus terjesztésében játszott lehetséges szerepük még nem tisztázott.
A PPR a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége
A fertőzés általában a fertőzött állatok váladékaival történő közvetlen érintkezés útján terjed. A fertőzés korai szakaszában, a lázas időszak idején, minden váladékban nagy számban van jelen a vírus. Az állatok köhögése és a tüsszögése révén az állományon belül, az egymáshoz közel lévő állatok között levegő útján gyorsan terjed a vírus. A vírusürítés a gyógyulást követően akár több mint 2 hónapig is eltarthat.
Az állatok fertőzött takarmány vagy víz fogyasztásával is megfertőződhetnek. Az etetők és itatók, valamint a szennyezett alom is közvetett fertőzési forrás lehet, de csak rövid ideig, mert a PPR vírusa nem képes sokáig túlélni a környezetben.
A vírus érzékeny a hőre, az ultraibolya sugárzásra és a kiszáradásra, ezért a környezetében hosszabb ideig nem képes túlélni. Azonban árnyékos részeken és normál környezeti hőmérsékleten akár 72 óráig is fertőzőképes marad. A vírus a legtöbb fertőtlenítőszerre érzékeny. Hűtött és fagyasztott húsban hosszú ideig túlél.
A betegség tünetei
A lappangási idő általában 4-6 nap, de 3 és 10 nap között változhat. A leggyakrabban előforduló heveny forma mellett a PPR előfordulhat perakut, félheveny és szubklinikai formában is, függően a faj, a fajta és a fertőzött állat fogékonyságától. Heveny formában jellemző rá a láz, savós szem- és orrfolyás, hasmenés és tüdőgyulladás, valamint kimaródások a különböző nyálkahártyákon, különösen a szájban. A láz akár 41°C-os is lehet és 3-5 napig is eltarthat, az állatok levertek, étvágytalanok, a szutyakjuk kiszárad. Amennyiben az állat nem hullik el, a kezdetben savós szem- és orrfolyás fokozatosan nyákos-gennyessé válik és kb. 14 napon keresztül fennmarad. A láz kialakulásától számított 4 napon belül az íny bővérűvé válik, és a szájüregben elhalások, kimaródások alakulnak ki, ami fokozott nyálelválasztással jár. A kimaródásokat elhalt, fehéres, pépes szövet borítja, ami émelyítő szagot áraszt, amikor az állat kinyitja a száját.
Későbbi stádiumban gyakori a vízszerű, véres hasmenés. Tüdőgyulladás, köhögés, légzési zörej és felerősödött hasi légzés is előfordul.
Ha a betegségtől korábban mentes területen jelenik meg a PPR, akkor a betegség klinikai megjelenése leggyakrabban heveny. Ilyen esetben a megbetegedési és az elhullási arány a faj és fajta függvényében alakul, de elérheti akár a 90-100%-ot!
A félheveny forma a szövődmények gyakori előfordulása ellenére, a betegség legkevésbé súlyos formája, nem jár az állat elhullásával. 5 nap lappangási idő után a betegség egy-két napig tartó, mérsékelt lázat (39-
A PPR szubklinikai formában is előfordulhat, ami tünetmentes. A tünetek hiányában csak vérvizsgálatokkal derülhet rá fény.
Amennyiben egy állomány több juhában vagy kecskéjében hirtelen jelentkezik szem- és orrfolyással kísért láz, akkor merüljön fel a PPR gyanúja és azonnal értesíteni kell az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! – hívja fel a figyelmet a hivatal honlapján közzétett tájékoztató.
Címkék: kiskérődző, kiskérődzők pestise, juh, kecske

Hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását ...

Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban

Junkkari direktvetőgépek – Bővítés a precizitás, pontosság és a ...

Korai Pioneer® kukorica hibridek nagy termésátlaggal

Ahol hisznek az ésszel végzett forgatásos talajművelésben, ott ...

Vessen napraforgót, a klímaváltozás nyertesét!

Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise

Mi történik télen a repcetáblákon?

Pöttinger Plano VT 6060 – A teljes keresztmetszetű ...