Nemzetközi tapasztalatok a juhágazat fejlesztéséért
Állattenyésztés - 2023.07.01
A juhágazat állategészségügyi és takarmányozási nehézségeire keresték a megoldásokat a Debreceni Egyetem szakemberei abban a most záruló, több mint hároméves nemzetközi projektben, amelyben nyolc ország tíz egyeteme és kutatóintézete vett részt. Az EuroSheep-program hazai eredményeit csütörtökön mutatták be.
Az EuroSheep-program célja, hogy javítsa a juhágazat jövedelmezhetőségét azzal, hogy a gazdálkodókat érintő problémákra olyan tudományos és gyakorlati válaszokat ad, amelyek azonnal hasznosíthatók a gyakorlatban.
- Az európai juhtartók körében végzett felmérések 61 takarmányozási és egészségügyi pontot azonosítottak be. A legfontosabb területek az állatok takarmányozási szükségleteinek ismerete, a gyep- és legelőgazdálkodás, a tőgygyulladás, a sántaság és a belső paraziták elleni küzdelem volt. A Debreceni Egyetem (DE) Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI) a nemzetközi hálózat egyetlen magyar tagjaként egyebek mellett a sántaság témakörében, valamint a hodályok levegőminőségének javításával, a szálas takarmánynövények termesztésével és a legelők hasznosításával kapcsolatban tett javaslatokat, ajánlásokat – mondta a hirek.unideb.hu-nak Oláh János, a DE AKIT Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet tudományos főmunkatársa.
A projekt hazai vezetője hozzátette: a hálózat munkájában az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Spanyolország, Törökország gazdálkodói, ágazati dolgozói, tanácsadói és kutatói vettek részt és összesen 96 gyakorlati megoldást fogalmaztak meg. A javaslatokat a szakemberek nemzetközi workshopon osztották meg egymással.
- A visszajelzések szerint az ajánlások révén csökkent a gazdálkodók takarmányozási szükséglete és a gyógyszerhasználat, nőtt a végtermék, a hús- és tejkibocsátás, valamint a takarmányozás hatékonysága – tette hozzá Oláh János.
A nemzetközi projekt zárórendezvényén Jávor András, a DE rektori főtanácsadója, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ professor emeritusa A genotípus és a környezet interakciója a juhtenyészésben című előadásában ismertette, hogy a juhászatok eredményeit 30 százalékban a genetika, 50 százalékban a takarmányozás, 20 százalékban pedig egyéb környezeti faktorok határozzák meg.
A rendezvényen elhangzott: az EuroSheep program kiváló interaktív tudományos és nemzetközi kapcsolatokat alakított ki a részt vevő intézmények között, amelyek a következő években tovább segíthetik a hazai juhágazat fejlődését.
Az EuroSheep-program 863056 számú projektje a Debreceni Egyetem számára 110 612,50 € támogatói forrást nyújtott 2020 és 2023 között.
Forrás: DE. Sajtóközpont - ÉE
Címkék: juh, juhágazat
Élénkült a szarvasmarha külkereskedelme
Feszültség az agráriumban: itt a vagyonadó-tervezet!
Rosszul áll a szénánk: újra kell számolni a gyepek hozamát
Változások következnek az antibiotikumok felírásában és az ...
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
Magosz: a magyar gazdák egyelőre hiába várnak az uniós ...
Történelmi mélyponton a hazai kukoricatermés – Szerkezeti ...
Ez már nem csak az agrárszereplők küzdelme: több tényezős ...
A vetőgép műszaki szerepe a sikeres őszi vetésekben
Szabadgyökerű vagy konténeres fa ültetése? Útmutató a biztos ...