A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Genezis műtrágya
Corteva Verben Queen

Zártkert, kert, belterület, 
külterület? – Zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonása díjmentesen december 31-íg

Agrárgazdaság - 2016.03.22

Már az 1967. évi IV. törvény hatályba lépése előtt is ismerte 
a magyar ingatlan-nyilvántartás a zártkert fogalmát.

Zártkert, kert, belterület, 
külterület? – Zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonása díjmentesen december 31-íg


Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!


Az 1967-es törvény – a kor szocialista mezőgazdasági tulajdon személetét tükrözve – kimondta, hogy a zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része, amelynek rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon. 1987. szeptember 1. napjától ugyan hatályon kívül helyezték az 1967. évi IV. törvényt, azonban mind a mai napig sok tulajdoni lapon még mindig „zártkerti” vagy „zártkert” megjelöléssel szerepelnek az ingatlanok.

A zártkert fogalmában megőrizte a „háztáji”, mai kifejezést használva őstermelő jellegű mezőgazdasági műveléssel összefüggésben kialakított karakterét, elkülönülve a nagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezetek, mezőgazdasági nagyüzemek, mezőgazdasági nagybirtokok gazdálkodásától. A törvényalkotó 2007-ben is úgy ítélte meg, hogy a zártkertek mint a mezőgazdasági tevékenység „alapsejtjei” maradjanak a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szigorú szabályozása alatt.

Termőföld? Külterület? Zártkert? Kert? Művelés alatt álló belterület?

Termőföldnek minősül az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva.
A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. A termőföldre, a termőföld védelmére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is. Mielőtt visszatérnénk a zártkerthez, vessünk egy pillantást a kertre. Sokan keverik ugyanis a kertet a zártkerttel.
A kert egy művelési ág megjelölése, amely a zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel (fa, cserje, pázsit) beültetett, valamint gyümölcsfával (gyümölcstermő bokorral), szőlővel, zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel vegyesen hasznosított területet jelent. Ezeken túlmenően kert művelési ágban kell nyilvántartani még a komlóültetvényeket, a fóliasátrak, valamint a melegágyak és palántanevelő telepek területét, az Evt.-ben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül az erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területet és a csemetekertet.
Nem alaptalan a fogalomzavar. Az 1967-es törvény szövegezéséből kitűnik, hogy sok zártkertet mint a szocializmus alatt megtűrt „személyi földtulajdon” formát a tulajdonosok leginkább családi felhasználásra szánt gyümölcs-, zöldség- és dísznövénytermesztés céljára, néha háziállatok tenyésztésre (takarmánytermesztés), hobbikertészkedésre hasznosítottak. Gyakran építettek rájuk gazdasági épületeket, fóliasátrakat, szerszám- és ideiglenes terménytárolókat, de gyakori volt az olyan zártkerti épületek építése is, amelyeket hétvégi házakként használtak.

Szerző: Dr. Wesztergom-Sz. Viktória ügyvéd Wesztergom-Szabó Ügyvédi Iroda 1054 Budapest, Hold u. 29. fsz. 7. Tel: 06/30-222-3333

Címkék: