Élelmiszerár-változás 2010 óta
Agrárgazdaság - 2020.03.31
A hazai termelés támogatásával megelőzhető lenne a drágulás
Milyen trendek várhatóak a következő években az élelmiszerárak alakulásában, és mik azok a főbb faktorok, amelyek alapvetően befolyásolják az árakat? Milyen hatásai lehetnek az Európai Unió szabadkereskedelmi egyezményeinek? Miért lenne érdemes a rugalmasan reagáló magyar gazdaságokat erősíteni?
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Egyértelmű trend 2010 óta, hogy több más termék mellett az élelmiszerek egy része is jelentős dráguláson esett át az elmúlt évtizedben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a listavezető a pontyfilé, amelynek kilogrammja 2010-ben még valamivel 1000 forint alatt volt, 2019 novemberére viszont már 2200 forint fölé emelkedett, vagyis bőven a duplájára drágult. Ugyancsak jelentősen nőtt a burgonya kilónkénti ára, 2010-ben ez még mindössze 140 forint volt, 2019 novemberére viszont már 238 forint fölé drágult. A narancs pedig a 2010-es kilónkénti 348 forintról 2019 végére 573 forint lett.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: élelmiszer, élelmiszerár, élelmiszerár-változás
Változások következnek az antibiotikumok felírásában és az ...
Ez már nem csak az agrárszereplők küzdelme: több tényezős ...
Mi jön az átvilágítás után? Jelentősen átalakulhat az ...
Mégis megmaradnak a helyi földbizottságok!
Trófeacentrikusság és túlszaporodás – A vadgazdálkodás ...
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
Általános aszály vis maior mentességet vezet be a kormány minden ...
Magosz: a magyar gazdák egyelőre hiába várnak az uniós ...
Feszültség az agráriumban: itt a vagyonadó-tervezet!
Történelmi mélyponton a hazai kukoricatermés – Szerkezeti ...
