Változó világunk kihívásai

A klímaváltozással, az élelmiszer-biztonsággal és az idegenhonos inváziós fajok terjedésével kapcsolatos veszélyforrásokra és kihívásokra fókuszál a Herman Ottó Intézet (HOI), a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (MMGM), a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) és 
az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) együttműködésében létrejött ki­­­­állítás. A Vajdahunyad-várban megtekinthető rendhagyó tárlaton megtudhatjuk, milyen hőmérsékletre, mennyi csapadékra számíthatunk a jövőben, hogy valóban eltűnnek-e az évszakok, milyen új kórokozók jelenhetnek meg, meddig hatnak még a jelenleg ismert antibiotikumok, honnan és hogyan érkeznek hozzánk 
az inváziós idegenhonos fajok, illetve pon­­­­­tosan mi is a „baj” velük.


Komplex megoldások szükségesek

A téma fontosságát jelzi, hogy az Agrárminisztérium első embere nyitotta meg a kiállítást. Nagy István miniszter arról beszélt, hogy a klímaváltozás okai és következményei, a szélsőséges időjárás kedvezőtlen hatásai komplex válaszokat igényelnek, amihez több szakterület összefogására van szükség. Ezt felismerte a magyar kormány, és megalkotta a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyben kiemelt helyet kap az erdőtelepítés. 2030-ra szeretnék elérni, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen. A hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, a fatermékek használata további 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátást előz meg. Az erdőgazdálkodás feladata ennek a szénmegkötő kapacitásnak a fenntartása és növelése. A másik fontos intézkedés az öntözésfejlesztés: tíz éven keresztül 17 milliárd forintot biztosít a kormány az öntözési infrastruktúra kialakítására. 
A miniszter reményei szerint ezzel 2022-re megduplázódhat az öntözött terület nagysága.

A kiállításmegnyitót követő szakmai kon­­­ferencián az OMSZ elnöke, Radics Kor­­­­nélia arról beszélt, hogy történelmi csú­­­­­­­cson van a globális szén-dioxid-koncentráció, és a globális modelleredmények egyértelműen az átlaghőmérséklet további emelkedését valószínűsítik. Nem túl jó hír, hogy rajtunk, embereken múlik minden, hiszen a változás mértékét az emberi tevékenység alakulása döntően befolyásolja. A szakember felhívta 
a figyelmet arra is, hogy Európában már 
a jelenben is közepes kockázatú a vízhiány, és a fokozott hőmérséklet-emelkedés és a jelenlegi alkalmazkodási stratégiák mellett az évszázad végére nagyon magas lehet a kockázat. A hazai agrárium számára cseppet sem biztató, hogy az el­­­­­­következő évtizedekben a mérsékelt öv­­­­ben főként nyáron várható további csapadékcsökkenés.

A klímaváltozás, a globálissá váló mezőgazdaság egyre több, egyre nagyobb kihívásokat és a kockázatokat jelent élelmiszer-biztonsági szempontból is – erről már Oravecz Márton, a Nébih elnöke beszélt, aki szerint emiatt újabb ás újabb technológiai fejlesztésekre és ellenőrzési metódusokra van szükség.
Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója a hazánkban 1885 és 1895 között tomboló filoxérajárvány következményeit idézte fel a konferencián, és mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a károsító megfékezésében kulcs­szerepet játszott a társadalmi, valamint 
a tudományos összefogás, ez utóbbi nemzetközi szinten is.


Program az inváziós fajok megfékezésére

A konferencián terítékre kerültek az idegenhonos inváziós fajok is. Béres András, a HOI ügyvezetője előadásából megtudhattuk, miért problémás, ha ezek hódításba kezdenek a termőföldjeinken. Idegenhonos fajok alatt azokat az ember által betelepített vagy behurcolt állat- vagy növényfajokat értjük, amelyek a természetes előfordulási területükön kívülre kerülnek. Egy részük nem éli túl a környezetváltozást, más részük azonban igen, és ezek az inváziós jellegükből fakadóan jelentős ökológiai és gazdasági kárt okoznak. Az Európában előforduló mintegy 12 ezer idegen honos fajnak csak a 10-15 százaléka tekinthető inváziósnak. Ezek megtelepedését segítheti a klímaváltozás azzal, hogy gyengíti a természetes élőhelyek ellenálló képességét. A megelőzés fontos eleme a természetes élőhelyek állapotának fenntartása, ezért igen fontos lépés, hogy a Herman Ottó Intézet koordinálásával országos program indult közel ötmilliárd forint értékben a füves élőhelyek és az ott élő fajok természetvédelmi helyzetének javítása, hosszú távú megőrzése érdekében. A program része az idegenhonos, invazív fajok elleni fellépés is. Országos adatbázis készül 
az ilyen fajokkal fertőzött területekről, valamint olyan módszereket fejlesztenek ki, melyekkel a fertőzöttséget korai fázisban észlelni lehet és megakadályozható az elterjedésük.

Szerző: AgrárUnió