A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Pioneer 15 éves nyeremény

Változó világunk kihívásai

Agrárgazdaság - 2020.03.30

Kiállítás és konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Szélsőségessé váló időjárás, szárazság vagy éppen villámárvíz. Harlekinkatica, burgonyabogár, bálványfa és selyemkóró. Ezekre reflektálva nyílt kiállítás február közepén Budapesten, ahol 
a megnyitóval egybekötve konferenciát is tartottak.

Változó világunk kihívásai


A klímaváltozással, az élelmiszer-biztonsággal és az idegenhonos inváziós fajok terjedésével kapcsolatos veszélyforrásokra és kihívásokra fókuszál a Herman Ottó Intézet (HOI), a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (MMGM), a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) és 
az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) együttműködésében létrejött ki­­­­állítás. A Vajdahunyad-várban megtekinthető rendhagyó tárlaton megtudhatjuk, milyen hőmérsékletre, mennyi csapadékra számíthatunk a jövőben, hogy valóban eltűnnek-e az évszakok, milyen új kórokozók jelenhetnek meg, meddig hatnak még a jelenleg ismert antibiotikumok, honnan és hogyan érkeznek hozzánk 
az inváziós idegenhonos fajok, illetve pon­­­­­tosan mi is a „baj” velük.


Komplex megoldások szükségesek

A téma fontosságát jelzi, hogy az Agrárminisztérium első embere nyitotta meg a kiállítást. Nagy István miniszter arról beszélt, hogy a klímaváltozás okai és következményei, a szélsőséges időjárás kedvezőtlen hatásai komplex válaszokat igényelnek, amihez több szakterület összefogására van szükség. Ezt felismerte a magyar kormány, és megalkotta a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyben kiemelt helyet kap az erdőtelepítés. 2030-ra szeretnék elérni, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen. A hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, a fatermékek használata további 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátást előz meg. Az erdőgazdálkodás feladata ennek a szénmegkötő kapacitásnak a fenntartása és növelése. A másik fontos intézkedés az öntözésfejlesztés: tíz éven keresztül 17 milliárd forintot biztosít a kormány az öntözési infrastruktúra kialakítására. 
A miniszter reményei szerint ezzel 2022-re megduplázódhat az öntözött terület nagysága.

A kiállításmegnyitót követő szakmai kon­­­ferencián az OMSZ elnöke, Radics Kor­­­­nélia arról beszélt, hogy történelmi csú­­­­­­­cson van a globális szén-dioxid-koncentráció, és a globális modelleredmények egyértelműen az átlaghőmérséklet további emelkedését valószínűsítik. Nem túl jó hír, hogy rajtunk, embereken múlik minden, hiszen a változás mértékét az emberi tevékenység alakulása döntően befolyásolja. A szakember felhívta 
a figyelmet arra is, hogy Európában már 
a jelenben is közepes kockázatú a vízhiány, és a fokozott hőmérséklet-emelkedés és a jelenlegi alkalmazkodási stratégiák mellett az évszázad végére nagyon magas lehet a kockázat. A hazai agrárium számára cseppet sem biztató, hogy az el­­­­­­következő évtizedekben a mérsékelt öv­­­­ben főként nyáron várható további csapadékcsökkenés.

A klímaváltozás, a globálissá váló mezőgazdaság egyre több, egyre nagyobb kihívásokat és a kockázatokat jelent élelmiszer-biztonsági szempontból is – erről már Oravecz Márton, a Nébih elnöke beszélt, aki szerint emiatt újabb ás újabb technológiai fejlesztésekre és ellenőrzési metódusokra van szükség.
Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója a hazánkban 1885 és 1895 között tomboló filoxérajárvány következményeit idézte fel a konferencián, és mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a károsító megfékezésében kulcs­szerepet játszott a társadalmi, valamint 
a tudományos összefogás, ez utóbbi nemzetközi szinten is.


Program az inváziós fajok megfékezésére

A konferencián terítékre kerültek az idegenhonos inváziós fajok is. Béres András, a HOI ügyvezetője előadásából megtudhattuk, miért problémás, ha ezek hódításba kezdenek a termőföldjeinken. Idegenhonos fajok alatt azokat az ember által betelepített vagy behurcolt állat- vagy növényfajokat értjük, amelyek a természetes előfordulási területükön kívülre kerülnek. Egy részük nem éli túl a környezetváltozást, más részük azonban igen, és ezek az inváziós jellegükből fakadóan jelentős ökológiai és gazdasági kárt okoznak. Az Európában előforduló mintegy 12 ezer idegen honos fajnak csak a 10-15 százaléka tekinthető inváziósnak. Ezek megtelepedését segítheti a klímaváltozás azzal, hogy gyengíti a természetes élőhelyek ellenálló képességét. A megelőzés fontos eleme a természetes élőhelyek állapotának fenntartása, ezért igen fontos lépés, hogy a Herman Ottó Intézet koordinálásával országos program indult közel ötmilliárd forint értékben a füves élőhelyek és az ott élő fajok természetvédelmi helyzetének javítása, hosszú távú megőrzése érdekében. A program része az idegenhonos, invazív fajok elleni fellépés is. Országos adatbázis készül 
az ilyen fajokkal fertőzött területekről, valamint olyan módszereket fejlesztenek ki, melyekkel a fertőzöttséget korai fázisban észlelni lehet és megakadályozható az elterjedésük.

 




Szerző: AgrárUnió


Címkék: kiállítás, öntözés, konferencia, szárazság, élelmiszer-biztonság, időjárás, klímaváltozás

LEGOLVASOTTABB HÍREK

2023.01.28

Ukrán gabona, uniós fejfájás

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.27

Nemcsak olcsó gabona, hanem silány liszt is érkezik Ukrajnából

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.25

Videón, ahogy az autó felborít egy pótkocsis traktort

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.24

Páratlan technológiai újítás a Huntractornál

TOVÁBB OLVASOM...
TOVÁBB A HÍREK OLDALRA...