Felkavart por – A földadó jövőre akár már milliókat érinthet

Bár a Földművelésügyi Minisztérium nem tartja jogosnak a földadót, néhány rászoruló önkormányzat ez évtől mégis bevezette azt, és úgy tűnik, senki sem kötelezi őket a visszavonására. De mi lesz akkor, ha – mint sokan jósolják – jövőre minden második település ezzel sújtja majd az illetékességi területén gazdálkodókat?

Tüntetés Balmazújvároson (MTI-fotó / Czeglédi Zsolt)


A 2015-ös évet adósság nélkül kezdték meg a települési önkormányzatok, ám idén 25 milliárd forinttal kevesebb állami támogatásban részesülnek, mint tavaly. A feladatköreik viszont – például a szociális ellátásban – jelentősen bővülnek, ami arra kényszerít bizonyos falvakat és városokat, hogy új adókat bevezetve növeljék bevételeiket. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének tájékoztatása szerint Gyöngyösön az idegenforgalmi adót emelték a lehetséges maximumig (505 Ft/éj), a Csongrád megyei Zsombón a 20 méternél magasabb építmények – az átjátszótornyok – tulajdonosaitól (vagyis a telefontársaságoktól) tudnak néhány extra millióra szert tenni, egy tucatnyi településen pedig a régóta rebesgetett földadót vezették be, határozatlan időre szólóan.

Aranykoronánként 300
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter több alkalommal is jelezte, hogy nem támogatják a földművelőket sújtó intézkedéseket, ezért a kivetett helyi adók visszavonására kéri az érintett önkormányzatokat. A kérésnek azonban nincs jogi vonatkozása, s bár Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a megyei kormányhivataloknál már folyamatban van a rendeletek felülvizsgálata, mi semmi ilyesmit nem tapasztaltunk. Több helyről is olyan visszajelzést kaptunk ugyanis, hogy „a települési önkormányzatoknak nincs bejelentési kötelezettségük a kormányhivatalok részére a tervezett adónemek kivetésével kapcsolatban”.
A Földművelésügyi Minisztérium hozzánk is eljuttatott állásfoglalása egyértelműnek tűnik: „A jogszabály kimondja, hogy a települési adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó, csak magánszemély. Ha a magánszemély egyúttal vállalkozó is, akkor vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozói vagyonának körébe tartozó vagyontárgy után települési adó fizetésére nem kötelezhető. Vagyis annak ellenére, hogy a termőföld adóztatását a törvény nem zárja ki, a gyakorlatban sem a gazdasági társaságként működő mezőgazdasági vállalkozást, sem az egyéni vállalkozó gazdát, sem a 600 ezer forintnál nagyobb éves bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelőként működő gazdálkodót nem terhelheti, így őket nem is fenyegeti a földadó.” A Hajdú-Bihar megyei Balmazújvároson aligha így értelmezik a jogot, mert ott január 1-jétől (a 22/2014-es önkormányzati rendelet értelmében) mégis bevezették a földadót, sőt a helyi gazdálkodók január 22-én már félpályás útlezárással is tiltakoztak ellene. Adóköteles a szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet, mégpedig aranykoronánként 300 forintot kell értük befizetni a város kasszájába, két egyenlő részletben (március 15-ig, illetve szeptember 15-ig).

A földadót bevezető települések

Hajdú-Bihar megye: Hajdúnánás, Egyek, Balmazújváros / Komárom-Esztergom megye: Súr / Nógrád megye: Karancsalja, Nagykeresztúr (Galgaguta és Csécse mérlegeli) / Pest megye: Tóalmás / Tolna megye: két település tervezi / Vas megye: Rábapaty / Zala megye: Kisvásárhely, Szalapa

Értékes vagyontárgy

Szűcs Gergely őstermelőSzűcs Gergely
őstermelő

„A földadó bevezetését azzal indokolták, a mezőgazdasági vállalkozó vagy őstermelő magánszemélyként adózhat a földtulajdona után – tudtuk meg a helyi tüntetést szervező fiatal őstermelőtől, Szűcs Gergelytől. – Mivel a minisztérium mást mond, arra kértük a polgármester asszonyt és az agrárkamarát, hogy tegyék rendbe ezt a jogi értelmezést. Nem mondom, hogy az ő értelmezésük a hibás, de az egyszerű földtulajdonos így már nem tudja, kinek higgyen.” Balmazújváros 40-50 milliós bevételt remél az új adóból, s az összeg 80%-át a belterületi utak aszfaltozására, míg 20%-át a külterületi utak javítására, karbantartására akarják fordítani. 
A gazdák hiába kérték, hogy az adót szállítsák le a felére, és egyenlő mértékben részesüljenek belőle a bel- és külterületi fejlesztések, a javaslatukat elutasították egy személyeskedésektől sem mentes képviselő-testületi ülésen.
„Vannak itt általunk csak nemzeti parkosnak nevezett állami földek is, de utánuk nem fizet adót a tulajdonos – sorolja tovább Szűcs Gergely. – Aki viszont fizet, az elsősorban az összeget sokallja. A városban talán 2-3 ezer földtulajdonost érint a dolog. Akad köztük 3 aranykoronás kiskerttulajdonos, 20 aranykoronás bérbeadó, és több ezer aranykorona földet művelő gazdaság is. Természetesen mindenki arányosan fizet, ám a kisebbek jobban megérzik a terhet. Ahol a vállalkozási pénz összefolyik a konyhapénzzel, ott minden fillér számít. A föld értékes vagyontárgy, ezért a jövő szempontjából nem okos dolog, ha a kisebb gazdálkodókat arra kényszerítik az ilyen törvényekkel, hogy megváljanak tőle. Divatos minden ilyen mezőgazdasági teher kapcsán az uniós támogatásra is hivatkozni. De azokat nem adóterhekre, tagdíjakra adják, hanem azért, hogy az EU mezőgazdasági termelése működjön. Úgy érzem, a tüntetés kicsit felkavarta a port, bízom benne tehát, hogy történnek még kedvező lépések az ügyben.”

A bevezetés ellen
Valóban vannak biztató fejlemények, Abonyban például szavaztak a földadóról, ám a testület többsége a bevezetése ellen foglalt állást. Mindszenten előbb bevezették a föld- és traktoradót, február 13-án azonban hatályon kívül helyezték a rendeletet, mert a művelhető területek közel 20%-a belvíztől sújtott, ezért nem akarták a gazdák terheit tovább növelni. Hajdúnánáson a 39/2014-es önkormányzati rendelet értelmében pedig megszületett ugyan a földadó, de „csupán” 200 forint/aranykorona értékben, és 6000 forintos éves összeg alatt ezt sem kell befizetni. Az optimista várakozásoknak ellentmondó fejlemény viszont az, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága február 11-én tárgyalást folytatott a földadó kérdésében, és végül úgy döntött, nem támogatja, hogy a parlament elé kerüljön a visszavonásról szóló javaslat. Az RTL Klub híradójának kérdésére Font Sándor elnök így indokolta a határozatot: „Én az adókivetés szabadságával értek egyet. Minden önkormányzat legyen olyan felelős, hogy eldönti, milyen adófajtával próbálja meg az egyensúlyát megteremteni.”
Ha a jelenleg érintett, alig tucatnyi településen megmarad a földadó, nem nehéz megjósolni, hogy ettől a többi önkormányzat is vérszemet kaphat. Bizonyos számítások szerint 2016-tól akár 1500–1600 városban és faluban is kivethetik ezt az adónemet, de az is lehet, hogy már addig sem kell várni, hiszen új adók – 
a 30 napos bejelentési kötelezettség letelte után – év közben is bármikor bevezethetők. Akkor az ügy már legalább 1 millió földtulajdonost érint majd, akik nemcsak munkavállalók, de munkaadók is, hiszen vidéken sokszor a napszám jelenti 
az egyetlen lehetőséget annak, aki dolgozni akar.

Az 1200 lakosú Súr községben szintén gazdatiltakozást tartottak a földadó ellen február 11-én. A Komárom-Esztergom megyei településen február 1-jétől vezették be az új adóterhet, amelynek mértéke 300 forint aranykoronánként, de az 
50 aranykorona alatti területtel rendelkezők mentesülnek a befizetés alól. „Igazából azt sem tudjuk, mire akarja fordítani a falu a földadóból befolyó összeget, mert amikor a polgármesterrel beszéltünk, még tervezetben sem létezett a 
2015-ös költségvetés – mondta el lapunknak a demonstrációt szervező őstermelő, Baumann László. – Talán még ők sem tudják, bár azt elismerem, hogy egy önkormányzatnak mindig szüksége van a pénzre.” Szám szerint valóban keveseket érint a súri földadó, már csak azért is, mert akad néhány különös kedvezményezett. „Sért bennünket, hogy van egy 400 hektárnyi földön gazdálkodó betéti társaság, illetve egy több száz hektárt művelő osztrák tulajdonos, akiknek nem kell adót fizetniük. Az 50 aranykorona alattiak kivonása sem korrekt, erdőnél például ez akár 20 hektárt is jelenthet, ami nem csekélység. Ez egy lehetetlen helyzet, ráadásul Súr egyébként is hátrányos termőhelyű vidék, nem minden évben jövünk ki még nullára sem. Ha még jobban lehúzzák a gazdákat, az biztosan nem segít 
a helyzeten” – panaszolta Baumann László. Mindezzel kapcsolatban Sógorka Miklós polgármester az MTI-nek a következőket nyilatkozta: „A nagyobb birtokokra kivetett adót az önkormányzat igazságosnak tartja és a tiltakozás ellenére sem vonja vissza.”

Szerző: Zima Szabolcs AgrárUnió

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom