Választás 2018 – Pártok agrárprogramjait szemléztük

A 2010 óta kormányon lévő Fidesz–KDNP már az elmúlt ciklusban is választási program nélkül szerzett többséget, és ezt a hagyományt folytatja a 2018-as országgyűlési választás során is. A többi párt tételesen kidolgozott programokkal készült, amelyek a weboldalaikon bárki számára elérhetőek. A kormánypárt agrárszámvetéséhez program híján 
a „Szövetségben a magyar mezőgazdaságért” címmel megjelentetett kormányzati tájékoztató kiadványt használtuk.

„Nagy szavak”

Az elmúlt négy év történéseinek tükröt tartva az összes ellenzéki erő agrároligarchákról, illetve az elszámoltatásukról beszél, mert bár a kormány kommunikációs szinten azt hirdeti, hogy azé lett a föld, aki megműveli, az adatok (lásd például Ángyán József jelentéseit) sok esetben nincsenek ezzel összhangban. A Jobbik kormányra kerülésekor „véget vetne az agrároligarchák ámokfutásának és elszámoltatná őket a közpénzek és az állami földvagyon mozgásával és felhasználásával kapcsolatban”. Az LMP egyenesen „kifosztott és tönkretett, újraélesztésre szoruló magyar vidékről” beszél. 
A Szél Bernadett vezette párt szerint „fel kell szabadítani a vidéket az oligarchák uralma alól, és a helyi gazdatársadalomnak lehetőséget kell teremteni az újraszerveződéséhez”. A párt szerint a jövő a tájadottságokhoz alkalmazkodó, minőségi terméket és szolgáltatást nyújtó agrikultúra megteremtése, ami élhetőbb életet biztosít a megújuló falusi társadalomnak. Ehhez elengedhetetlen a fejlesztési források méltányos elosztása is. Égbekiáltó különbségek, súlyos regionális és társadalmi egyenlőtlenségek jellemzik az országot a Fidesz-kormány nyolc éve után az MSZP szerint, amihez a regnáló hatalom földpolitikája nagyban hozzájárult.

A jelenlegi döntéshozók nem érzik ezt az elégedetlenséget és reformhangulatot, kiadványukban ugyanis arról írnak, hogy a kormány és a gazdák közös erőfeszítéseként a magyar mezőgazdaságban kedvező folyamatok indultak el, és folyamatosan erősödik az ágazat, illetve sereghajtóból az unió éllovasai lettünk agrárfronton.

Azé a föld…

A termőföld, mint a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb eszköze, mindenkinél az első helyeken szerepel. A Fazekas Sándor miniszter által szignózott kormányzati prospektusban az olvasható, hogy sikeresen megakadályozták a külföldi spekulánsok földhöz jutását. A színes prospektus készítésekor viszont még nem tudhatták, hogy az Európai Bizottság március első napjaiban elkaszálja a kormány 2014-ben hatályba lépett magyar földtörvényi szabályozását, így ismét megnyílhat a lehetőség az uniós állampolgárok magyarországi földszerzése előtt.

Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje azt ígérte, ha kormányra kerülnek, az összes állami földbérleti szerződést felülvizsgálják, és visszaveszik a „spekulációs célból” megvásárolt állami területeket. A Jobbik ígéretei között is szerepel a magyar föld magyar kézben tartása, és megvalósítanák a Fidesz korábbi választási ígéretét, vagyis áthelyeznék a hangsúlyt a nagyüzemekről a családi kis- és közepes gazdaságok irányába.

Az LMP szerint is elkerülhetetlen az elő-ző korszak bűnös földbirtok-politikájának revíziója, ezért alaptörvényben rögzítenék a helyi társadalom elidegeníthetetlen rendelkezési jogát saját földterülete felett. Ezt a jogot a helyi földbizottságok gyakorolnák, amelyek az állami tartalék földek hasznosítását illetően is vétójogot kapnának. Elképzeléseik szerint a termőföld adásvétele csak szigorúan szabályozott, a társadalom és a természetvédelem érdekeit érvényesítő keretek közt folyhat európai szinten is. A milliárdos pártklientúrák kezén felhalmozódott óriásbirtokok felszámolását jogi és támogatáspolitikai eszközökkel kívánják elérni. Az LMP-hez hasonlóan a Demokratikus Koalíció (DK) is vissza kívánja venni a „jogszabályok kicsavarásával megszerzett földeket az új földesuraktól és strómanoktól”. A DK megsemmisítené a jelenlegi földforgalmi törvényt, és lecserélné egy korszerűre, amely nem a tulajdonszerzés korlátozását, hanem a földek észszerű, a társadalom érdekeit szolgáló használatának kereteit határozná meg. A DK szerint elfogadhatatlan, hogy a lakosság alig egy százaléka jogosult földvásárlásra, és fenntarthatatlannak tartja a jogi személyiségű agrárvállalkozások földtulajdonból való kizárását. Az észszerű birtokrendezést haladéktalanul végrehajtanák kormányra kerülve, amihez a Nemzeti Földalap kezelésében lévő állami tulajdonú földeket is felhasználnák.

A kritikák ellenére az agrártárca tájékoztató anyaga szerint a kormány új birtokpolitikájának középpontjában is 
a kis- és közepes gazdaságok állnak, az új földforgalmi törvény pedig azokat 
a földműveseket védi, akik helyben élnek és a földet ténylegesen meg is művelik. 
A „Földet a gazdáknak” program keretében 200 ezer hektár állami földet értékesítettek a magyar gazdák számára, amiből 74 ezer hektár fiatal gazdák kezébe került, és összesen 30 ezer magyar földműves szerzett tulajdont.

Kicsik és nagyok

A Jobbikhoz hasonlóan, amely a nagyüzemekről a családi kis- és közepes gazdaságokra helyezné a hangsúlyt, az LMP szintén a kisebb egységeket preferálná, a párt a fejlesztési forrásokat elsősorban a viszonylag kisebb üzemméretű, állandó alkalmazottakat foglalkoztató, a természeti forrásait fenntartható módon hasznosító gazdaságok számára tenné elérhetővé, rugalmas és könnyen elérhető támogatási formákat dolgozna ki a családi és háztáji gazdaságok számára.

A Demokratikus Koalíció a gazdaságok méretét tekintve más elvet vall. A párt versenyképes, árutermelő, egészséges élelmiszert előállító, a környezetet is ápoló mezőgazdaságot szeretne, amelyben egyaránt helye van a változatos szervezeti formában működő nagyüzemeknek, valamint a közepes és kisgazdaságoknak, továbbá a kisegítő, főleg önellátásra termelő mikrogazdaságoknak is. A DK szerint a kistulajdonosi és a nagyüzemi vállalkozások egymást feltételezve és kiegészítve lehetnek hatékonyak. A különböző típusú és méretű gazdaságok egyenrangú elismerése egyben ezek versenysemleges kezelését is jelenti.

Szövetkezésben az erő

Az ellenzéki programok egybehangzóan követelik a modern szövetkezeti forma mielőbbi bevezetését, elterjesztését a ha--zai agráriumban. Az MSZP választási programjában a versenyképes birtokstruktúra megteremtése mellett hangsúlyosan jelenik meg a szövetkezés témaköre. A szocialisták szerint a magántermelők érdekeiket csak szövetkezve tudják képviselni, ezt mutatja a fejlett országok példája is. 
A helyi gazdaság fejlesztésére koncentrálva alakítanák ki az új típusú szövetkezeti együttműködést, a háztáji jellegű termelés együttműködési formáit, és megszerveznék a szövetkezetek, a valódi őstermelők, a családi és kisgazdaságok, a vidéki kis- és mikrovállalkozások piaci hátterét.

A DK szerint is vissza kell adni a szövetkezés becsületét, rendezni kell a szövetkezeten belüli tulajdonviszonyokat, és lehetőséget kell adni a legfontosabb vagyoni kérdésekben az egy tag: egy szavazat elvétől való eltérésre. A globálissá váló piacon versenyképes méretű, a gazdálkodók ellenőrzése alatt működő szervezetekbe kell integrálni a magyar mezőgazdasági vállalkozások, a családi gazdaságok és egyéni termelők nagy részét, mert ez biztosíthatja azt is, hogy a kisebb termelők ne legyenek kiszolgáltatottjai a nagyobb kereskedelmi vállalkozásoknak.

Az LMP egyfajta „szolidáris gazdálkodást” szorgalmaz a választási programjában, ennek keretében ösztönzi a különféle szövetkezési formák és nonprofit fejlesztési együttműködések megerősödését. Fontos szerepet szánnak ezeknek 
a termelés, a termék-előállítás és a ráépülő szolgáltatások kínálatának bővítésében, a hátrányos helyzetűek bevonásában, 
a mikrohitelezés terén, valamint az értékesítést támogató, a város és falu közvetlen kapcsolatát erősítő kezdeményezések körül, mint amilyen a közösség által támogatott termelés.

Élelmiszer-biztonság

A Jobbik szerint a termőföld hazai kézben tartása szükséges, de nem elégséges lépés, ezért hatalomra kerülésekor megvalósítaná Magyarországon az élelmiszer-önrendelkezést. Véget vetnének a külföldi termékek dömpingjének, a multinacionális bevásárlóközpontok élelmiszer-kínálatán belül érvényt szereznének a „minimum 80% hazai, maximum 20% import” elvének.

Kiemelten foglalkozik programjában az élelmiszer-önrendelkezés megteremtésével az LMP is, a párt kiemelten kezelné az élelmiszer-biztonság javítását, a „minőségi éhezés” felszámolását, a vegyszerhasználat visszaszorítását, a talajforgás-mentes és talajszén-gyarapító földművelést, a vízvisszatartó gazdálkodást, a fajtagazdagság védelmét, valamint a megújuló, helyi energiaforrások szerepének növelését. Visszaszereznék továbbá az egészséges, jó minőségű magyar termékek számára a hazai piacot, feltétlen előnyt biztosítanának számukra a közbeszerzéseknél, és támogatnák a termelőket az európai piac meghódításában is. A kisebb gazdaságok és termék-előállítók számára komoly értékesítési előnyt jelenthetne a rövid értékesítési láncok kialakítása, a helyi önellátás erősítése a gazdapiacoktól a közétkeztetésig, ezért támogatják e rendszerek megerősödését.

A DK szerint az élelmiszer-biztonság nemcsak fogyasztóvédelmi, hanem versenyképességi kérdés is. Olyan, a termelői érdekcsoportoktól független rendszert kellene szerintük működtetni, amely megbízhatóan, gyorsan kiszűri a silány minőségű vagy egészségre ártalmas termékeket és termelőiket.

A kormányzat is elkötelezett amellett, hogy a fogyasztók asztalára minél több biztonságos, jó minőségű, hazai, egészséges élelmiszer kerüljön. Kiállnak amellett, hogy „megszűnjön a kettős mérce, és a multinacionális cégek ne forgalmazhassanak rosszabb minőségű élelmiszereket hazánkban, mint tőlünk nyugatra”. Adataik szerint a 2010 óta hozott intézkedések nyomán folyamatosan emelkedik a termelői piacok száma, az elmúlt négy évben megduplázódott a számuk.

GMO

A Fidesz–KDNP-kormány kiemelt stratégiai kérdésként kezeli a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és büszke arra is, hogy hazai kezdeményezésre állt fel a Szövetség a GMO-mentes Európáért mozgalom. Talán a GMO az egyetlen téma, amelyben a kormány és az ellenzéki pártok java része egyetért. A Jobbik és az LMP mellett a szocialisták is azt rögzítették választási programjukban, hogy a „továbbra is tiltani fogjuk a génmódosított növények termesztését”. Egyedül a DK képvisel más álláspontot. „Az új termesztési technológiák terjedése – köztük a génmódosított (GMO) növényeké – megállíthatatlannak látszó folyamat. Megfelelő ellenőrzési és jogi környezet mellett az új technológiák befogadására a magyar mezőgazdaságnak is fel kell készülnie” – olvasható a programjukban.

Oktatás, szakképzés

Egységes a felismerés a nagy ellenzéki pártok részéről, hogy a jelenlegi képzési, oktatási rendszer nem megfelelő, és nagyban hozzájárul az ágazatban tapasztalható egyre nagyobb munkaerőhiányhoz. A Jobbik a szakképzés és a felsőoktatás átalakításával lehetőséget kíván teremteni a fiatalok számára, hogy szélesítsék ökoszociális vidékgazdasági ismereteiket, és így biztosítanák a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek utánpótlását. 
A szocialisták a vidéki agráregyetemek megvédését ígérik, illetve az ország nagyobb agrárkutató intézményeit megerősítve regionális tudásbázisokat hoznának létre. A korszerű mezőgazdaság alapos, sokoldalú hozzáértést követel, ezért az LMP-nél kiemelt célként kezelik a (szak)képzés és a tanácsadás korszerűsítését, 
a helyi adottságoknak megfelelő szerkezeti átalakítását.

Öntözés

Az öntözésfejlesztés, az öntözhető területek nagyságának növelése a magyar mezőgazdaság versenyképességének egyik fontos kulcsa. Jelenleg is pályázható mintegy 24 milliárd forintnyi uniós keret erre a célra. A DK a jelenleginél is olcsóbbá tenné a a folyóvizek öntözési célú felhasználását, és segítené a víztakarékos öntözési módok elterjesztését. 
A párt programja szerint a kutatás és 
a technológiai fejlesztés támogatásával is támogatni kell a termőtalaj vízgazdálkodását elősegítő termesztési módok alkalmazását és a talaj vízmegtartó képességét növelő technológiák elterjesztését.

Az MSZP visszaállítaná a szétvert vízitársulási rendszert és annak szakmai irányítását. Új beruházásokkal teremtenék meg a vízvisszatartás infrastrukturális feltételeit az olcsó és környezetbarát öntözési feltételek megteremtése érdekében.

Vidékfejlesztés

Az MSZP, amely szerint a magyar vidék a legfontosabb értékeink egyike, „smart”, azaz „okos” megoldások sokaságával tenné vonzóvá a vidéki, falusi életformát a fiatalok igényeit is szem előtt tartva. 
A párt számára a biztonságos élelmiszerbázis, valamint az élő környezetünkkel való szolidaritás nemzetstratégiai kérdés, ezért újraértelmeznék a legendás Kert-Magyarország koncepciót, amely hatékony vízgazdálkodást, dinamikus munkahelyépítést és hipermodern agrárkultúrát jelent. Az MSZP célja, hogy felértékelődjön a magyar vidék, és megszűnjenek 
a területi egyenlőtlenségek. Felfogásukban a vidékfejlesztésben az agrárium szerepe meghatározó, de nem kizárólagos, nem egyenlő a települések újjáépítésével és a mezőgazdaság támogatásával, hanem annál jóval több.

Az LMP a vidékfejlesztés fedezetét elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket előállító agrárgazdaság fejlesztésével teremtené meg, mert szerintük a hazai és nemzetközi piacon versenyképes mezőgazdaság fejlesztésére tett erőfeszítések üzleti értelemben is biztos megtérülést ígérnek, ehhez azonban agrárpolitikánk teljes újragondolása szükséges. Szakítanának a mennyiségi szemlélettel a minőségi termelés javára, így például a munka- és tudásintenzív ágazatokat támogatnák a gép- és vegyszerhasználatra épülő nagyüzemi tömegtermelés helyett, a környezetvédelemre pedig nem költségként, hanem bevételi forrásként tekintenek.

Fenntarthatóság

A pártok közül „zöld” jellege miatt az LMP kardoskodik leginkább amellett, hogy használjuk ki a megújuló erőforrások hasznosításában, a környezetbarát technológiák fejlesztésében rejlő beláthatatlan lehetőségeket. A párt csak a helyi természeti és kulturális forrásokat gyarapító, azok fenntartható használatára épülő gazdasági kezdeményezéseket támogatná. A párt az agrár-környezetvédelem elveit érvényesítené következetesen, így határozottan támogatják az ökológiai gazdálkodási és szolgáltató rendszerek létrehozását.

A DK a megújuló energiák (biomassza, nap- és szélenergia, geotermikus energia) alkalmazásának jelentős mértékű támogatásával segítené elő, hogy a mezőgazdasági üzemek az energiaigényüket részben vagy teljes mértékben saját előállítású „zöld” energiával tudják fedezni.

A GMO az egyetlen téma, amelyben a kormány és az ellenzéki pártok java része egyetért, egyedül a DK képvisel más álláspontot.

Fidesz–KDNP: az új földforgalmi törvény pedig azokat a földműveseket védi, akik helyben élnek és a földet ténylegesen meg is művelik.

MSZP–Párbeszéd: az összes állami földbérleti szerződést felülvizsgálná, és visszaveszi a „spekulációs célból” megvásárolt állami területeket.

DK: a kistulajdonosi és a nagyüzemi vállalkozások egymást feltételezve és kiegészítve lehetnek hatékonyak.

Jobbik: megvalósítaná Magyarországon az élelmiszer-önrendelkezést.

LMP: szakítana a mennyiségi szemlélettel a minőségi termelés javára, a környezetvédelemre pedig nem költségként, hanem bevételi forrásként tekint.

Szerző: Tóth Krisztina