A jó ötletek kávéval kezdődnek

Amikor 2023-ban és 2024-ben történelmi magasságokba panaszkodták a kávéárakat, az volt az érv, hogy a klímaváltozás okozta betegségek hamarosan kihalásra ítélik a kávécserjéket. Bevettük. Aggódtunk. Fizettünk. Miért? Mert nem néztünk utána a hírek igazságtartalmának. A magas árak meghozták a termelők kedvét, új ültetvények is létrejöttek, megnőtt a termelés, esnek az árak. Ez ennyire egyszerű a többi agrár tömegcikk esetében is. Csakhogy az ármozgatás mögötti szándékok kiismerése kissé bonyolultabb. Odafigyelést, megértést igényel. Erről már számos cikkben értekeztem és adtam tanácsot ebben a lapban. Az alábbi típusú szövegeket például meg kell tanulni elolvasni, megérteni. Nem kínzásnak írom őket, hanem, mert ezek hatnak a mi pénztárcánkra is.

Év/év alapon 30 százalékos csökkenés

A globális kávépiac 2026 elején egy kivételes árfellendülésből egy törékeny korrekciós szakaszba lép. Az elmúlt két évben a szűk kínálat Brazíliában és Vietnámban, az európai és az Egyesült Államok erős kereslete, valamint időjárási és politikai zavarok mind az Arabica, mind a Robusta árait történelmi csúcsokra emelték. A New York Arabica határidős értékei 2025 februárban 4,25 dollár/fonton csúcsra értek, majd a piac éles korrekciós szakaszba lépett, és jelenleg 2,71 dollár közelében mozog. Bár a 2024-es ellátási válság nyomai továbbra is fennállnak, a legfrissebb adatok azt sugallják, hogy a piac a hiányról a bőségre fordult át. Ahogy Brazília 2026/27-es betakarítása megkezdődött, a világ legnagyobb termelője várhatóan rekordterméssel árasztja el a piacot. Közben a vietnámi ellátás is a helyére zökkent. A mérleg másik serpenyőjében az ingatag geopolitikai helyzet áll, és segít abban, hogy ezek az árszintek is a háború előtti szintek felett vannak és maradnak. Magyarul, például az európai importőrök – bár az árhullám lecsillapodott – nem beszélhetnek olcsó importról. Az árak látszólagos nyugalma megtévesztő lehet. A közép-európai pörkölők, kereskedők és kiskereskedők számára a 2026-os fő kihívás már nem csupán a folyamatos áremelkedések túlélése, hanem az, hogy egy magas árszinten, aszimmetrikus kockázatokkal teli egyensúlyban navigáljanak: ha a brazil és vietnami termények a várt módon teljesítenek, több a lehetőség a kedvezőbb árakra, de az időjárási sokkok, a szigorúbb fenntarthatósági szabályok (EUDR) és a devizaingadozások folyamatos fenyegetései jelen vannak. Értékelési zavarokra utal, hogy a jobb minőségnek tartott Arabica ára egészen 2025 elejéig magasabb volt a Robustáénál (1. ábra). Az áremelkedések idején a piac az olcsóbbat kereste és ezzel fölé lökte a hagyományosan drágábbnak. Amit most látunk az nem összeomlás, hanem magas szinten történő stabilizáció.

Robusta (zölddel) és Arabica (sárgával) kávé tőzsdei árai Chicagóban, USC/font
(Forrás: ft.com)

Tehát, mérlegszerűen a termelés most meghaladja a keresletet, a készletek nőnek, az árak esnek. Az idei többlet úgy 10 millió (60 kg-os) zsák (2. ábra). Ezt látjuk a búzánál is.

Hirdetés

A kávéfogyasztás 174 milliós rekordra nő, a szokásos éves 2-3 százalékos bővülésnek megfelelően. Ezt azonban egyre inkább Kína és a Távol-Kelet gyors ütemű kereslet-bővülése hozza. Érdekességképp: a világ napi fogyasztása 2,25 milliárd csésze.

(Forrás: ICO)

Aktuálisan tehát, a mostani árcsökkenések mögött a kiváló brazil termés húzódik meg. A brazil termőterületeken továbbra is kedvezőek az időjárási körülmények, túlnyomórészt száraz idő és magas hőmérséklet uralkodik, ami kedvez a betakarítás előrehaladásának és csökkenti a termelés kockázatait ebben az időszakban. Úgy néz ki, hogy Brazília 2026/27-es termelése 12 százalékkal fog növekedni az előző évhez képest. Eközben a keresleti kilátásokat beárnyékolják az Iránnal folytatott, folyamatban lévő amerikai–izraeli konfliktushoz kapcsolódó potenciális áremelkedések. A legfontosabb e téren a Hormuzi-szoros 2026. március 4-i részleges lezárása volt, amely azonnali hatással volt az energiaárakra és a tengeri szállítási költségekre. Mivel a globális tengeri olajkereskedelem körülbelül 25 százaléka, valamint a cseppfolyósított földgázexport közel 20 százaléka ezen az útvonalon halad át, a zavar jelentősen megemelte az üzemanyagköltségeket, a konténerdíjakat és a biztosítási prémiumokat. Ez kockázati vásárlási hullámot indított el a nyersanyagpiacokon, köztük a kávépiacon is, ami aztán hozzájárult az árcsökkenések sebességéhez.

Tradíciók és trendek

Amíg a kávéárak megtalálják új egyensúlyi állapotukat, mi evezzünk érdekesebb vizekre! Hiszen a kávé a legek itala. Igazi világital, és a függők számában is vezet. Alkalmazkodóképessége, innovációs potenciálja jól szolgálja megállíthatatlanul növekvő piacát.

• Egy főre vetítve az átlagos globális kávéfogyasztás 3,1 csésze naponta.
• A kávéfogyasztók mintegy 80 százaléka otthon főzi. Közel 35 százalékuk részesíti előnyben a feketekávékat.
• Világszerte a nők 66, a férfiak 62 százaléka iszik kávét naponta.
• A fogyasztók kétharmada ad a kávéhoz valami kiegészítőt (édesítőt, tejet stb.).
• 125 millió ember megélhetése függ a kávétól.
• Van már laborkávé is. A kávétermelés ugyanis a növekvő kereslet miatt erdőirtásokkal jár. Ezt a gordiuszi csomót vágták át a tudósok, akik sejtkultúrából neveltek kávét. Ez fenntartható…? Mindenesetre az EU-ban már a novel food engedélyezési utat járja a termék.
• Európa a globális kávéfogyasztás harmadát adja. Itt a fairtrade származás egyre fontosabb a fogyasztók számára. Ugyanúgy, mint az egészségtudatosság, aminek okán funkcionális összetevőket adnak a kávéhoz.
• Állítólag erősíti a koffein hatását, ha a kávéhoz egy kanál vajat adunk. Egyfajta divat, de az is lehet, hogy hamarosan általánosan elterjed.
• A kávézás élményét egyre többen azzal fokozzák, hogy elutaznak a termőhelyekre.
• A hidegfőzőtt, a csepegtetett, a dalgona (felvert), a koji penésszel érlelt kávé is egyre több kávézóban kerül fel a kínálatba. Ahogy az egyre változatosabb keverékek is.
• Aki nem ül be, az pedig a dobozos és palackozott változatok egyre szélesebb palettájáról választhat.

Bár több száz fajta létezik, a világ kávétermesztése elsősorban két fajtára épül:

• Arabica: az össztermelés körülbelül 54-56 százalékát adja. Ez a fajta magasabb területeken, 600-2000 méter tengerszint feletti magasságban terem, és érzékenyebb a betegségekre és az időjárási változásokra. Az arabica kávé finomabb, lágyabb ízű, savasabb, ezért prémium termékként tartják számon.
• Robusta: az össztermelés mintegy 44-46 százalékát teszi ki. Ez a fajta alacsonyabb területeken, 200-800 méteren megél, ellenállóbb a betegségekkel és a hőséggel szemben. A robusta íze erőteljesebb és kesernyésebb, magasabb koffeintartalommal. Aránya az utóbbi években jelentősen emelkedett az alacsonyabb ára miatt, ami azonban éppen ebben az időszakban el is illant.
• A világ kávétermelésének zöme az úgynevezett „kávéövben” zajlik, amely a Ráktérítőtől a Baktérítőig terjedő trópusi övezetet foglalja magában. A legnagyobb termelők között Brazília (arabica), Vietnám (robusta), Kolumbia (arabica), Indonézia és Etiópia (arabica) található. Mivel a világ igen sok részén folyik a termelése, a kávé körül mindig van miért aggódni, de valójában, ha megkapja a növény a megfelelő tápanyagokat, elég nagy biztosággal hozza a termést.

A kávé jól tárolható és felhalmozható, ideális befektetői játszótér. Különösen amiatt, mert a kereslet iránta megállíthatatlanul emelkedik még akkor is, ha magas ára miatt vannak jelei (mint nálunk is) a kereslet megtorpanásának. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy rohamosan terjednek a kapszulás változatok, és ezek kisebb töltőtömege miatt is zsugorodik a piac. Értékben mérve az előttünk álló években átlagosan 5 százalékkal bővül a kávé világpiaca.

Magyar fogyasztás

Náluk a felnőtt lakosság 85 százaléka fogyaszt kávét, ami egy főre vetítve közel 2,6–2,8 kilogramm évente. E téren a csúcs a ’80-as évek elején volt, amikor 3 kilogramm fölött járt az adat. Most egy stagnáló szakaszban vagyunk. Eközben egyre erősödő tendencia a magas minőség felé fordulás, ami egyben a piac értékbeli növekedését is táplálja. Az őrölt kávé szegmens felől egyre inkább a kapszulás, párnás és a szemes kávék irányába mozdul el a kereslet. Eközben továbbra is az őrölt és az instant adja a piac gerincét. Átlagosan napi két kávét iszunk. Akik ennél többet isznak, többségükben férfiak. 

Sose feledjük, a kávézás igen fontos kulturális elem. Az ezt érintő össze negatív hatás tovagyűrűző lesz. A kávéfogyasztás kultúrája egyre gyorsuló javulást mutat. Nemcsak maga az ital, hanem a fogyasztás helye, eszközei, sőt ékszerek, kiegészítők, s még sorolhatnám, hogy milyen irányban fejlődik ez a kultúra. A fejlődés itthon hasonló a bor- és a pálinkakultúráéhoz. A minőségi felértékelődés a pandémia alatt sem állt meg, így a hazai kávépiac, kávékultúra fejlődése töretlen.

Tanulságok

• A klímaváltozás következményeire adott válaszok között szerepelnek a reziliensebb fajták kifejlesztése, az árnyékos termesztési módszerek alkalmazása, valamint az agroerdészeti rendszerek integrálása a kávéültetvényekbe.

• Ami pedig tavaly augusztus óta történik, az immár szokásosnak nevezhető. Trump elnök ugyanis ekkor 50 százalékos vámot vetett ki a brazil kávéra, miután nézeteltérése támadt a dél-amerikai ország elnökével. Mivel ennek legnagyobb piaca az USA, a brazil export zuhanni kezdett. A visszaesés napjainkig 70 százalékos. A brazilok új piacot, az amerikaiak új beszállítót keresnek, az árak tehát megugrottak. Az amerikai elnök azóta ebben is visszakozott.
• Ettől a malőrtől eltekintve, az áresés élénkítőleg hatott a keresletre, ami mérsékelni fogja az árcsökkenést. A dolog pikantériája, hogy a kávébab árának változása feltűnően lassan jut el a fogyasztóhoz (már ami a csökkenést illeti!). Csaknem egy évig tart, mire a fogyasztói árak is reagálnak. Így kell pénzt keresni. Az ütemezésben van a pénz az Ön terméke esetében is.
• Ahogy szélesedik az italtípusok kínálata, úgy válik egyre izgalmasabbá a kávépiac innovációs potenciálja is. Ahogy növekszik az eladási helyek száma, úgy fokozódik a verseny. A márkák csaknem 90 százalékban kezükben tartják e piacot, ami szinte egyedülálló az élelmiszerpiacon. Mentes és funkcionális, egészségtudatos: széles az innovációs tárház.
• A fenti trendek segítenek megérteni azt, hogy bár a vendéglátásban átlagosan 10 százalékkal nőtt egy év alatt a kávé ára, a kiskereskedelemben nem változott (3. ábra). Arra számítok, hogy a premizálódás a keresletben fenntartja a jelenlegi árszintet mindaddig, amíg újabb fordulat nem történik a kávépiacon. Erre pedig nem kell sokat várni, hiszen a kávépiac úgy kétévente vet újabb hullámot.

(Forrás: KSH)

Szerző: Fórián Zoltán Vezető agrárszakértő Erste Agrár Központ