Abrakadabra, legyél labda! – Az árelőrejelzések világa

Ahhoz, hogy megalapozott stratégiai vagy taktikai döntést hozzunk, ismerünk kell azokat a tényezőket, amelyek befolyással vannak termékeink piacára. Itt szokott jönni az állandó kibúvó: nincs nálam a „varázsgömböm”. Mivel immár több évtizede foglalkozom agrárpiaci előrejelzések készítésével, határozottan ki merem jelenteni, hogy az esetek többségében nem kiszámíthatatlanok a piaci folyamatok. Persze, vannak extrémnek látszó esetek, lásd Trump elnök intézkedéseit. De ez talán jó példa arra, hogy megértsük az informáltság jelentőségét. Nem véletlen ugyanis, hogy már tavaly ősszel elkezdődtek azok a készletfelhalmozások, amelyek a piaci szereplők jelenlegi helyzetre való felkészülését szolgálták. Trump már az előző ciklusában is előszeretettel vámháborúzott, ezért tudható volt, hogy most is fogja használni ezt az eszközt. Ezért ugrott meg például Kína amerikai agrárimportja és az amerikaiak autóimportja is a beiktatása előtt.

A Trump által alkalmazott „mondj erőset, aztán engedj, gyakorolj kegyet” módszer évezredes, és még mindig nagyon jól működik. Kicsiszolódott. Ez érhető tetten az Európai Bizottság agrárreform javaslataiban is, ciklusról ciklusra. Most Trump rejti e mögé valódi szándékait. Láthatóan nagyon élvezi a kegygyakorlást. Én úgy látom, hogy a vámemelést úgy fogja megoldani, hogy végül mindenki megköszöni neki. Határozott véleményem, hogy szándékosan tartja folyamatosan bizonytalanságban a piacokat. Az immár 55 hónapja emelkedő világpiaci élelmiszerárak kilátásait illetően ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Az emelkedés ugyanis ismét gyorsul.

Termelőként és feldolgozóként egyaránt meg kell vizsgálnunk termékeink táplálkozás-élettani hatásait, mert azok gyökeresen megváltoztak az utóbbi években-évtizedekben.

Folyamatok az árak mögött

Annak kapcsán, hogy ismét jelentős áremelkedést látunk az élelmiszerek világpiacán, ideje a folyamatok mögé tekinteni, és a kilátásokat firtatni. Az időjárási szélsőségek növekvő hatással vannak a világ élelmiszer-termelésére. Tudjuk, hogy nem csak nálunk változott meg a klíma, de azt is, hogy a világon nálunk emelkedik leggyorsabban az átlaghőmérséklet. A lépéskényszer tehát nálunk a legsürgetőbb.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy bár az elmúlt két év során kiemelkedő volt a hazai élelmiszer fogyasztói áremelkedésének mértéke, a görbe lefelé mutató szakasza is a leggyorsabb volt. Mára az éves változásokban a mezőny végére kerültünk. Áprilisban az egy évvel korábbinál 5,4, az előző havinál 1,3 százalékkal alacsonyabb, az első négy hónapban 6,4 százalékos volt az élelmiszer-infláció Magyarországon (1. ábra).

 Forrás: Eurostat

A mögötte meghúzódó tendenciák közül a nemzetközi hatások a felfelé irányuló mozgást erősítik. Az emelkedés lassulása tavaly februárban tört meg, azóta ismét gyorsul a növekedés. A FAO élelmiszerár-indexe 2025 áprilisában átlagosan 128,3 pontot ért el, ami 1,2 ponttal (1,0%-kal) magasabb márciushoz képest. A gabona-, tej- és húsárindexek emelkedése ellensúlyozta a cukor és a növényi olajok árindexének csökkenését. Összességében az index 9,0 ponttal (7,6%-kal) volt magasabb, mint az egy évvel ezelőtti szint, de 31,9 ponttal (19,9%-kal) maradt el a 2022 márciusában elért csúcstól (2. ábra).

 Forrás: FAO *az év eddig eltelt időszaka

A professzionális gazdálkodás nem azt jelenti, hogy ebből élünk, hanem azt, hogy értünk hozzá. Annyira gyorsak a változások, hogy szinte évente újra kell tanulni a szakmánkat.

Ár(v)iszonyok

Bevallom, kedvenc ábrámhoz érkeztünk. A magyar élelmiszer értéklánc árainak egymáshoz viszonyított mozgásából minden kiolvasható, ami történt, történik és történni fog az élelmiszerpiacon. Tükrözi az erőviszonyokat, függéseket. A legfontosabb, hogy az értéklánc legerősebb érdekérvényesítő képességével a kiskereskedelem rendelkezik. A hullámtörő szerepe rendre az élelmiszeriparnak jut, a legnagyobb árváltozások pedig a mezőgazdaságban történnek, annak nemzetközi árfüggései miatt. Az értéklánc csúcsán nem a fogyasztó, hanem a kereskedő áll. Az általam évtizedekkel ezelőtt kettős árréstechnikának elnevezett módszerüket a lánc többi tagja is igyekszik – több-kevesebb sikerrel – átvenni. Ez annyit tesz, hogy a beszállítón és a vevőn is van egy árrés, az árréstömeget pedig ezek eltérő ütemű mozgatásával lehet optimalizálni. Ehhez kimagasló színvonalú pénzügyi, technikai, jogi, humán képességek kapcsolódnak. Ezt is el kellene lesni! Ez a professzionalizmus tette lehetővé, hogy a világ minden részén szinte államok az államban. Működésükre tehát az állam tud érdemi befolyást gyakorolni, illetve vannak fogyasztói mozgalmak, amelyek fel-felütik fejüket.

Hirdetés

Az év eddig eltelt időszakáról rendelkezésre álló adatok szerint a mezőgazdasági átlagárak az első három hónapban 18,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Az élelmiszeripar belföldi árai márciusig 6,1 százalékkel nőttek. Az élelmiszer-értéklánc árérdek-érvényesítési képességét hűen tükrözve, a fogyasztói élelmiszerárak viszont 6,4 százalékkal emelkedtek az első négy hónapban. Ez meghaladja az infláció mértékét (2025. I-IV. hó 5,0) de lehetővé teszi, hogy a kiskereskedelem élelmiszer-forgalma értékben (megőrizve emelkedő trendjét) 4,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintjét az első negyedévben, mennyiségben mérve 0,6 százalékos csökkenés mellett. A 2022-es és 2023-as 26-26 százalékos élelmiszer-inflációtól tehát már messze vagyunk, de ezek a számok is a fenti állítást erősítik, hiszen eközben az értéklánc többi tagja soha nem látott hullámvölgyet és hegyet élt át és túl.

Az élelmiszer-értéklánc árai eközben látványosan simulnak a vízszintes tengelyhez. Ez stabilizálódást jelent, amit a fogyasztó jövedelmének növekedésével egy idő után többlet vásárlással meg is fog hálálni. Ahol növekszenek a háztartási bevételek, ott a tartós fogyasztási cikkek terén dolgozzák le először a lemaradásokat. A fizetőképességi korlátok, a külföldre áramló költések azt jelzik, hogy az ár ismét elsődleges döntési szemponttá lépett elő. A kereslet ilyen irányú változása sajnos törvényszerűen az átlagos minőség romlásával jár együtt. A fogyasztás szerkezetének változását jól szemléltethetjük azzal, ha képzeletben a feje tetejére állítjuk a Maslow-piramist. A magas hozzáadott értékű élelmiszerek és az otthonon kívüli étkezés esnek ki belőle először. Ilyenkor a diszkontok és a kereskedelmi márkák kerülnek előtérbe (3. ábra).

 Forrás: KSH *az év eddig eltelt időszaka

Javaslataim, előrejelzéseim:

• A válság felerősíti a piac trendeket. Most is ez történik. Ahhoz, hogy a főáramban maradjon, Önnek is fel kell erősítenie alkalmazkodó képességét. Ez elsősorban humán erőforrás, tanulás, képzés kérdése, s csak aztán a többi erőforrásé.
• Azt javaslom, hogy stratégiai elképzeléseinek kialakítása során az élelmiszer-értékláncban mindenki komolyan számoljon a fogyasztók egészséges életmódot támogató étkezésének piaci lehetőségeivel. Egyre nagyobb hullámokat fognak vetni az élelmiszerekkel összefüggésbe hozott betegségek, és a betegségeket megelőző étkezések elemei. Termelőként és feldolgozóként egyaránt meg kell vizsgálnunk termékeink táplálkozás-élettani hatásait, mert azok gyökeresen megváltoztak az utóbbi években-évtizedekben. Ez a talaj már nem az a talaj, ez a takarmány már nem az a takarmány, ez az adalék már nem az az adalék….
• Vizsgáljuk meg, hol keletkezik a jövedelmünk! A változtatást ugyanis mindig a helyzet értékelésével kell kezdeni. Saját adottságaink számbavétele során annak feltérképezése, hogy mely tevékenységünkre mekkora részét fordítjuk energiáinknak, erőforrásainknak, elengedhetetlen. Ki fog derülni, hogy a tárolás és értékesítés az, amivel a legkevesebb időt töltjük, miközben jövedelmünkre ezek vannak a legnagyobb befolyással. A többi tevékenység leginkább az optimalizálás, költségcsökkentés, hatékonyságjavulás révén tud ahhoz hozzájárulni. A raktározás, szállítás egy külön szakma, amihez nem elegendő az öreg szakik tapasztalata, már tudományos a szint.
• A horizonton lévő változások az egész agrárium alapjait érintik. Az elmúlt évtizedek talajkizsákmányoló gazdálkodása most a klímaváltozással üt vissza. A piac rákontrázik, a támogatási rendszer reformja adja a tercet, és a fal adja a másikat. A növénytermesztő és az állattenyésztő szakmában egyaránt most válik el a szem és a pelyva. A professzionális gazdálkodás nem azt jelenti, hogy ebből élünk, hanem azt, hogy értünk hozzá. Annyira gyorsak a változások, hogy szinte évente újra kell tanulni a szakmánkat. A tanulás és együttműködés képessége az, ami a legfőbb értékké vált. Az adottságok és lehetőségek csak ez után sorakoznak.
• Az Erste előrejelzése szerint a gazdaságok száma a következő négy évben tovább csökken, s az időszak végére a 2020-as szint felét teszi majd ki.
• Ahogy azt a nemzetközi piacokon láthatjuk, az élelmiszerárak emelkedése ismét gyorsul. A globális hatások révén az előttünk álló hónapokban nálunk is tovább fognak emelkedni a mezőgazdasági árak, de ennek üteme tovább lassul.
• Ennek az élelmiszer-értékláncon való előrehaladása – ahogy azt már megszoktuk – tompuló lesz. Az élelmiszeripar belföldi árai a mezőgazdasági árakkal egyidőben, tavaly szeptemberben fordultak át emelkedésbe, és ezen az ösvényen fognak haladni tovább idén, de a lassulás már az április adatban tetten érhető lesz. Az élelmiszerek fogyasztói áraiban (év/év alapon) utoljára 2016 júniusában láttunk csökkenést. A kormányzati beavatkozások időlegesen vissza tudják fogni az emelkedést, de arra számítok, hogy az fennmarad az év további részében is. A lassulás azonban ezen a szinten is jellemző lesz.
• Miközben az élőállatok és a tej piacán a lassú áremelkedés fennmaradására számítok a következő hónapokban, addig például a napraforgó esetében – a várható túlkínálat miatt – korrekció várható.

Szerző: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő (Erste Agrár Központ)