Frontvonalban – Gyuricza Csaba, az MVH új elnöke „mélyvízről” és változásokról

Nem kis feladatot vett a nyakába, amikor igent mondott a felkérésre, hiszen a mezőgazdaság mindig is a közérdeklődés homlokterében volt. Különösen igaz ez most, amikor szinte fenekestül fordul fel a támogatási rendszer, és annak, amit eddig megtanultak a gazdák, a zömét el lehet felejteni. Helyettük viszont új fogalmakkal, új feltételekkel kell megismerkedni viszonylag rövid idő alatt. Hogy ez a folyamat lehetőleg zökkenőmentes legyen, abban igen komoly szerepe van az MVH-nak és új vezetőjének, Gyuricza Csabának.

Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közelmúltban kinevezett új elnöke az első komoly megmérettetésen már túl is van, hiszen az egységes kérelmek beadása el is kezdődött. Új pozíciójában – úgy véli – megvalósíthatja elképzelését, miszerint az MVH-ban végre valóban a gazdák érdeke legyen a legfontosabb. Ezekről az érdekekről és feladatokról beszélgettünk Gyuricza Csabával, aki március 1. óta vezeti a hivatalt.

Gyuricza Csaba
A biztos pont
Itthon egészen a közelmúltig a gödöllői agráregyetem jelentette Gyuricza Csaba számára a biztos pontot. Végigjárta itt a ranglétrát, előbb a növénytermesztési intézet tanszéki mérnökeként dolgozott, majd ugyanott egyetemi tanársegéd, később adjunktus, végül docens lett. 2004-ben a mezőgazdaság- és környezettudományi kar nemzetközi dékánhelyetteseként folytatta pályafutását. Az MVH elnöki tisztjére szóló invitálást pedig már dékánként kapta. Arra a kérdésre, hogy meglepte-e a felkérés, határozott igennel válaszolt. „Éppen a reggeli kávémat kortyolgattam – idézi fel. – Ez karácsony előtt volt, akkor telefonon érdeklődtek, hogy vállalnám-e a feladatot. Aztán persze több egyeztetés is következett, és mivel szeretem a kihívásokat, nem sokat gondolkodtam, mielőtt igent mondtam. Szakmailag nagyon izgalmas feladat, hiszen az ország egy teljesen új agrár- és vidékfejlesztési időszak előtt áll, az MVH-nak pedig jelentős szerepe van abban, hogy ez a 2020-ig tartó periódus hogyan alakul majd a gazdálkodók, illetve rajtuk keresztül az egész nemzetgazdaság számára. Így aztán úgy gondoltam, hogy ha a kinevezésem mögött megvan a kellő politikai támogatás is, akkor én készen állok, jöjjön az új feladat.”
Arra a kérdésre, hogy nem bizonytalanította-e el az MVH megtépázott tekintélye, egyértelmű nemmel válaszolt. Mint fogalmazott: többek között pont az volt a kihívás számára ebben az új feladatban, hogy az intézménynél végre a szakmaiság kerüljön előtérbe, ami magával hozza majd a tekintély visszaállítását is. Az MVH hatalmas pénzügyi forrás felett rendelkezik, és ez óriási felelősséget ró 
a munkatársakra, de persze elsősorban rá, a szervezet elnökére.
„Egy évben az MVH-n átmegy nagyjából hat-hétszáz milliárd forint – mondja Gyuricza Csaba. – Azt gondolom, nem igen van még egy olyan intézmény Magyarországon, amelyik ekkora hatást tudna gyakorolni a vidék, a mezőgazdasággal foglalkozók életére. A mi dolgunk az, hogy ezt a pénzt jól használjuk fel, a források ott landoljanak, ahol a legjobb helyük van. Hatékonyság, átláthatóság, tisztesség. Ezek a kulcsszavak, amiket ha komolyan veszünk, sok remek, hasznos projekt valósulhat meg az agráriumban.”
Gyuricza Csaba március elején fejest ugrott a munkába, hiszen éppen belecsöppent az új agrártámogatási rendszer kialakításának, tulajdonképpeni indításának közepébe. „Lényegében három hét volt rá, hogy az egységes kérelmek beadásának indulására elkészüljünk mindennel. Ebbe beleértem a jogszabály-alkotási kérdéseket, az informatikai háttér megteremtését, illetve a képzési feladatokat is. Nem volt tehát próbaidő, rögtön a frontvonalban találtam magam, de úgy tűnik, ha kisebb fennakadások ugyan vannak is, a kialakított szisztéma április elsejével működőképes, a gazdák számára használható lett, az egységes kérelem beadása elkezdődhetett. Ezt nagyon komoly eredménynek tartom, hiszen roppant bonyolult az idei rendszer, van az alaptámogatás, újdonság a zöldítés, illetve harmincötféle jogcím beadására van lehetőség.”
„Ha 2015-öt túléljük”
Gyuricza Csaba ehhez még hozzátette, hogy az idei esztendő a sok újdonság miatt mindenkinek, így a gazdáknak is próbaév tulajdonképpen, hiszen 2015 az Unió közös agrárpolitikai reformját követően az első olyan év, amikor a korábbihoz képest lényegesen megváltozott támogatási rendszerrel szembesülnek az érintettek. És akkor még nem is említettük a hamarosan érkező vidékfejlesztési 
programot. „Szerintem, ha 2015-öt túléljük, akkor már nem érhet meglepetés bennünket, értem ezt természetesen a gazdákra is – fogalmazott az elnök.  – Mielőtt hivatalba léptem, egy hét alatt leadtam az egyetemen a dékánságot, megvédtem az akadémiai doktori értekezésemet és átvettem az MVH vezetését is. Magamat azzal szoktam biztatni, nyugtatni, hogy ha ezt meg tudtam csinálni, akkor képesek leszünk ennek az óriási feladatnak a megoldására is.”
De vajon mivel lenne elégedett, ha mondjuk egy év múlva visszanéz elnöki tevékenységére? Gyuricza Csaba azt mondja: célja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat gördülékenyen sikerüljön felhasználni. Szeretne a mostaninál sokkal inkább gazdabarát működést kialakítani, ami annak ellenére tenné könyebbé a támogatások igénylését, hogy az új rendszerben nehezebb dolguk lesz a pályázóknak. Több szempontból egyébként a korábbinál nehezebb helyzetbe került Gyuricza Csaba is. „Az MVH elnökeként gyakran 13-14 órát kell dolgoznom – magyarázza –, állandó készenlétet igényel ez a feladat. Erre fel voltam készülve, a családom viszont kevésbé, nekik szokatlan, hogy most még kevesebbet találkoznak velem. Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a gyerekekkel megmaradjon a rendszeres kapcsolatom, hiszen három csodálatos lányom van: Adél 3, Karola 7, Emma pedig 9 éves.” Gyuricza Csaba töredelmesen bevallotta, hogy mostanában bizony a hobbijának sem nagyon tud időt szentelni. Pedig korábban, ha csak tehette, rendszeresen sportolt, s olykor a félmaratoni távot is lefutotta, ami sok és rendszeres felkészülést igényelt. Az MVH vezetőjének más jellegű hobbija is van, igaz, úgy tűnik, ez is háttérbe szorul a következő időszakban. „2010 óta, amióta a törvény lehetővé teszi, a pálinkafőzésnek is hódolok. Egy barátommal közösen van egy kis főzőnk. Eddig már 18 különféle gyümölcsből készítettem pálinkát, akik kóstolták, azt mondják, hogy finomak.”
Túlzott szigor
A magyar mezőgazdaság jövőjéről az új elnök azt mondja, napestig tudna beszélni, de ha néhány dolgot ki kell emelni, akkor feltétlenül említést érdemel a növénytermesztés és az állattenyésztés helyes arányának felállítása. Az állattenyésztési ágazat helyzetének további javítása, erősítése kulcsfontosságú. A forrásokat úgy kell felhasználni, hogy ne csak alapanyag-előállító ország legyünk, de a feldolgozóipar is erősödjön. Gyuricza Csaba hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztési program pontosan ezeknek az ágazatoknak a megerősítésére 2020-ig 1250 milliárd forintot biztosít. Fontos az is, hogy a megújuló energia előállításában lépjen előre az ország, különösen a kedvezőtlen adottságú termőhelyeken lehetne ennek nagyobb létjogosultsága, ahol sem élelmiszer, sem pedig takarmány nem termelhető meg, viszont sok halmozottan hátrányos településen rendelkezésre áll a képzetlen munkaerő. Ez pedig szociális szempontból is egyelőre kiaknázatlan lehetőség. Az MVH-t számtalan kritika érte az elmúlt időszakban azzal kapcsolatban, hogy sok gazdálkodónak a jogos igénylése ellenére is bennragadnak kifi-zetései. Gyuricza Csaba elismerte, hogy előfordulnak ilyen esetek, de azon lesznek, hogy ez a helyzet változzon. „Évente több százezer pályázat, illetve ügyfél fut át az MVH rendszerén, előfordulnak hibák. Szeretném, ha a határidők betartása nem csak 
a gazdákra, de a hivatalra is vonatkozna. Az valóban nincs rendben, hogy a kötelező határidőket az MVH nem tartja be, miközben az ügyfelektől elvárjuk a jogkövető magatartást. Nem titkolt célom az is, hogy a jogszabályok terén is szeretnék változásokat elérni, oda kellene eljutnunk, hogy a hazai törvények, szabályok ne legyenek szigorúbbak, mint amit az Európai Unió megkövetel. Ez egy hosszabb folyamat lesz, de valamikor el kell kezdeni.”

Gyuricza Csaba a Békés megyei Gyomán született 1973. június 5-én. A szentesi kertészeti szakközépiskolában dísznövénykertészként végzett, majd innen egyenes út vezetett a gödöllői agrártudományi egyetemre. Környezetgazdálkodási agármérnöki diplomát szerzett, amit később megtoldott még egy talajtani szakmérnöki diplomával, illetve megszerezte a doktori fokozatot is. Szakmai ismereteit külföldi tanulmányutak, ösztöndíjak során bővítette. Egy szemesztert hallgatott a stuttgarti egyetemen, ahol főként a talajvédő talajművelés alkalmazásáról tudott meg sok új információt. Aztán három évig a bécsi egyetemen tanulmányozhatta a környezetkímélő művelési módszereket, de tanult – különböző ösztöndíjak keretében – az Egyesült Államokban, Svédországban, Németországban, sőt az olaszországi európai uniós kutató központban is.

Szerző: AgrárUnió ©

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom