TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 71.669,94 Ft (tonna)
Napraforgómag: 195.560,40 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 85.977,51 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 67.590,60 Ft (tonna)
Repcemag: 197.020,81 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 709 Ft
Benzin ára: 636 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 362,60000
USD: 315,85000
CHF: 383,59000
GBP: 422,70000
Hirdetés
A Pilisi Parkerdő városierdő-fejlesztési programmal segíti Budapestet

A Pilisi Parkerdő városierdő-fejlesztési programmal segíti Budapestet

Hírek - 2023.03.21

Március 21., az erdők nemzetközi napja az erdők egyre növekvő jelentőségére hívja fel a figyelmet. A főváros erdeinek kétharmadát, Budapest zöld infrastruktúrájának legfontosabb, 3600 hektárnyi elemét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. hosszú távú tervet készít a városi erdők átfogó, szisztematikus kezelésére.

A leginkább összetett szárazföldi élőhelyek, az erdők jelentősége egyre növekszik az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében, a vízvisszatartásban, de a turizmusban vagy a társadalom rekreációjában is. Különösen igaz ez a nagyvárosokra, így Budapestre is.

2023-ban ünnepeljük Budapest megszületésének százötvenedik évfordulóját. Ugyanakkor szintén idén emlékezünk meg a budai hegyvidék (újra)erdősítésében úttörő szerepet vállaló erdész, Guckler Károly halálának századik évfordulójáról. Emellett szintén százéves az 1923-ban elfogadott Alföld-erdősítési törvény, amely később kulcsszerepet játszott a pesti oldal élhetőségének javításában. A hazai erdészet évszázados, Budapest történetével szorosan összeforrt hagyományra támaszkodik, amikor a városi erdők jelentőségét hangsúlyozza. A Pilisi Parkerdő, a kihívásokat és felelősségét, valamint a városi erdők fontosságát felismerve egységes és hosszú távú városierdő-fejlesztési program kidolgozásába kezdett. Ez egy szisztematikus koncepció a Parkerdő által kezelt budapesti erdők komplex ökoszisztéma-szolgáltatásainak javítására, ökológiai értékének növelésére, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítésére.

A városi erdők kezelése jóval túlmutat a hagyományos erdőgazdálkodói vagy természetvédelmi megközelítésen. A nagyváros és a természetes környezet találkozási zónájában fekvő erdőkre olyan összetett nyomás nehezedik és olyan komplex igényeket támasztanak velük szemben, melyeket csak egy holisztikus szemlélettel kialakított átfogó stratégia képes kezelni. A városierdő-fejlesztési program pontosan ilyen rendszerszintű stratégia lesz.

Ennek érdekében a Parkerdő a stratégia kialakításának belső folyamatába bevonja a legkülönbözőbb szakterületek és tudományágak képviselőit, társadalmi szervezeteket és szakértőket. A több hónapos konzultációsorozaton szisztematikusan vizsgálják a városi erdőket érintő legkülönbözőbb szempontokat, például az erdők klímavédelmi funkcióit, illetve felkészítésüket a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira, szerepüket a vízvisszatartásban és a városi kék infrastruktúrában, az erdők közösség- és társadalomszervező jelentőségét, szerepüket az egészségmegőrzésben, a rekreációban, a sportban vagy a turizmusban. Mindezek mellett szó esik az erdők ökológiai értékének növeléséről és arról, hogyan mérhető az erdők nem faanyagtermelésből származó gazdasági-társadalmi haszna.

A városierdő-fejlesztési program kialakításának következő – immár nyilvános – állomása június elején egy konferencia lesz. Ezen a Parkerdő bemutatja városierdő-fejlesztési programjának tervezetét, amely alapul szolgál a további tervezéshez és párbeszédhez.

A Pilisi Parkerdő városierdő-fejlesztési programmal segíti Budapestet

Pilisi Parkerdő és a budapesti erdők

A főváros teljes területe 525 négyzetkilométer, azaz megközelítőleg ötvenkétezer hektár. Ennek tizenegy százaléka, összesen 5750 hektár erdő, melyből 3600 hektárt kezel a Pilisi Parkerdő. Csak hogy képet kapjunk a nagyságrendről: a társaság által kezelt budapesti erdőterületek nagyjából harmincöt darab Margitszigetet tesznek ki. Ezek legnagyobb összefüggő eleme természetesen a budai hegyvidék, különösen a rendkívül értékes Budakeszi-erdő vagy a Hárs-hegy környéke, de jelentős – és összességükben a budaival majdnem azonos nagyságú – területek vannak a pesti oldalon is. Ez utóbbiak közül a legnagyobbak a Keresztúri-erdő, a pestszentlőrinci Péterhalmi-erdő vagy a kisebb, de nagyon kedvelt újpesti Farkaserdő vagy a IX. Kerületi Kiserdő.

A Pilisi Parkerdő tehát a fővárosi erdők kétharmadát kezeli. Budapesten az erdőterületek aránya tíz százalék körül van – ez az országos átlag fele. A fővárosban az ország erdőterületeinek mindössze negyed százaléka található, viszont az ország lakosságának tizennyolc százaléka lakik itt. Az egy főre jutó erdőterület a fővárosban az országos átlag mindössze egy százaléka, nagyjából 33 négyzetméter. Ez azonban még mindig sokszorosa az egy főre jutó egyéb zöldterületnek, például parknak, ami 6 négyzetméterre tehető. A Parkerdő kezeli tehát a főváros zöld infrastruktúrájának legnagyobb, leglátogatottabb, legfontosabb és leginkább összetett elemét.



Címkék: pilis, erdő, erdők nemzetközi napja
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Az IMBE állásfoglalása az új genomikai technikák uniós ...

Szlovákia által kezdeményezett jogi fellépéssel az IMBE nem ért egyet. Álláspontunk szerint azok az új genomikai ...