TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 75.417,04 Ft (tonna)

Napraforgómag: 201.525,79 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 81.366,03 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 66.923,57 Ft (tonna)

Repcemag: 200.165,60 Ft (tonna)

Full-fat szója: 199.731,39 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 604 Ft

Benzin ára: 587 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 400,15000

USD: 342,51000

CHF: 429,70000

GBP: 461,57000

Hirdetés

Kevesebb műtrágya és növényvédőszer, csökkenő termésmennyiség?

Hírek - 2023.02.07

Kevesebb műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás, ezek mostanság a modernkori talaj- és természetbarát agrárium hangsúlyos törekvései. De vajon megengedhetjük-e magunknak a várható terméscsökkenést, mely borítékolható a hagyományos eljárások előtérbe helyezésével? Ezt a kérdést teszi fel és járja körül az Agrarheute.com szerkesztője, Klaus Strotmann.

A szerző kommentárjában rámutat: az éhezők aránya 1960 óta világszerte 34 százalékról mára 9 százalékra csökkent. A cél továbbra is az éhezés szinte teljes megszüntetése, azaz 2030-ra a minden ember számára elérhető megfelelő táplálkozás. Ehhez azonban 2050-re 60-100 százalékos termelésnövekedésre lesz szükség. Ugyanakkor azonban az egy főre jutó művelési terület a világ minden további lakosával csökken – 1970-ben 0,38 ha volt, 2050-ben 0,15 ha lesz a prognózis szerint.

Strotmann szerint ennek tükrében lényegi kérdés, hogy vajon megengedhetjük-e magunknak, hogy csökkenjen a termelékenységünk?

Az élelmezésbiztonság egyik eleme a növényvédelem, szögezi le írásában. Globálisan a növényvédő szerek 30 százalék körüli hozamveszteséget előznek meg, ami nélkülük elkerülhetetlen lenne. 30 százalékkal kevesebb termeléssel pedig az éhezési ráta 9-ről 37 százalékra növekedne.

Az olyan invazív fajokat, mint a kukoricabogár, a megváltozott virulenciákat, az éghajlatváltozás miatt megerősödött gombákat és más kórokozókat nem lehet teljesen kiiktatni, féken tartásukhoz szükség van növényvédő szerek alkalmazására. A szerző cáfolja azt is, hogy a növényvédő szerek használata fajpusztuláshoz vezet, s az olajrepce példáját hozza fel: a tanulmányok azt mutatják, hogy sem kártevők, sem hasznos rovarok nem tűntek el az elmúlt 25 évben, sőt. Bizonyos kártevők az aszályos időjárás miatt megerősödtek.

A Göttingeni Egyetem professzora, Andreas von Tiedemann ezért valószínűtlennek tartja, hogy a növényvédő szerek legyenek felelősek a mezőgazdasági tájak biológiai sokféleségének károsodásáért. A felhasználás visszafogása ezért nem megfelelő eszköz utóbbi elkerüléséhez. Ez azonban természetesen, a harcos természetvédőket nem győzi meg.

Ezért érdemes vita közben egy pillantást vetni a mezőgazdasági kutatás laboratóriumaira is. Ezekben zajlanak ugyanis azok a kutatások, amelyek az említett dilemma kapcsán fordulópontot jelenthetnek. A kulcsszó a védőoltásoknál már megismert RNS-technológia. A rövid RNS-metszeteket gombaölő szerként lehet permetezni, és génmódosítás nélkül megzavarni a célszervezetek, például vírusok, vagy levéltetvek sejtjeinek működését. Most úgy tűnik, ez jelentheti a kompromisszumot kemikália-ellenesek és az élelmiszer-előállítás kényszerében tevékenykedő mezőgazdászok vitájában.

Forrás: agrarheute.com

Címkék: növényvédőszer, kemikália, rns-technológia

Népszerű hírek