TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,06
USD: 371,09
CHF: 408,46
GBP: 461,67
Hirdetés
Új szempontok a fajtaválasztásban

Új szempontok a fajtaválasztásban

Hírek - 2022.09.20

Sarkunkban a klímakatasztrófa, felértékelődik a minőség és a tápanyag-hasznosító képesség.

bene zoltan a karintia kft cegvezetojeA tavalyi esztendőt is rendkívül nehéznek élték meg a gazdálkodók, az agrárágazat szereplői – idén pedig még nehezebb a gazdaélet: a klímaváltozással, a járványokkal járó kihívások mellett az orosz–ukrán háború következtében kialakult helyzet újabb kihívásokat jelent. Ráadásul közeledik 2023, az új KAP-időszámítás, vele az új agrártámogatási ciklus kezdete. Az idei bő fél év szakmai tapasztalatairól, az őszi kalászosok piaci helyzetéről kérdeztük Bene Zoltánt, a Karintia Kft. cégvezetőjét.

– Mindenekelőtt a napi aktualitásokról: jóval a hagyományos Péter-Pál nap előtt kezdődött idén az aratás, és ami a termést illeti, most, július derekán nem valami biztatóak a hozamokról szóló hírek. Milyennek látja a helyzetet?

– Az árpa aratása a szokásostól eltérően hét-tíz nappal korábban kezdődött, ami már önmagában nem kedvező. A búza betakarítását pedig az ország nyugati felén helyenként a csapadék hátráltatta.

Árpa: felértékelődik a minőség

Ami a minőséget illeti, az árpa esetében ennek az évnek nagy kihívása lesz, hogy a termés eléri-e a 63 kg/hektolitersúlyt. Ugyanis a takarmányárpa esetében elmaradhatatlan eleme a hektolitersúly az adásvételi szerződéseknek, amelyek jellemzően legalább 62–63 kg/hektolitert írnak elő. Az idei évben viszont a szemkitelítődés időszakában helyenként rendkívüli aszály lépett fel, ennek következtében – a terméscsökkenésen túl – nemritkán akár 50-es hektoliterrel is lehetett találkozni a piacon. Ez tehát katasztrófa a gazda számára, hiszen az alacsonyabb hektoliter még jó esetben is árlevonást jelent, kedvezőtlen esetben pedig akár az átvételt is meghiúsíthatja. Tehát az árpa esetében a termésmennyiség mellett a minőség, a beltartalmi paraméter felértékelődik. A gazdák már fokozott figyelemmel követik, és érdeklődnek a fajta szokásos hektolitersúlya iránt. E tekintetben pedig az eltérő fajták között jelentősen eltérő eredményeket tapasztalunk. Elkezdődött egy olyan trend is – ami például Ausztriában már bevált gyakorlat –, hogy takarmányozási célra is bőtermő, kétsoros árpát vetnek, mivel a kétsoros árpa jellemzően jobb osztályozottsággal, magasabb hektolitersúllyal bír. Emellett az árpa esetében is meggyőződésünk, hogy a koraiság előnyt jelent. Erre a bizonyíték az árpa legalább 500 kg/ha országos terméselőnye a búzához képest. A pannon régióra nemesített, szárazabb körülményeket jobban tolerálni képes fajták tehát minden bizonnyal előtérbe fognak kerülni – és itt nem csupán a korai érést, hanem a korai kalászhányás időpontját kell figyelembe vennünk. Az árpa azért is kap egyre nagyobb hangsúlyt, mert az idei évben megmutatkozott, hogy koraiságának köszönhetően – mint faj – a búzához képest akár húsz százalékot is elérő terméseredményt volt képes produkálni hasonló körülmények között. Nem utolsósorban a költségei is alacsonyabbak a búzához képest.

Az árpa esetében ennek az évnek nagy kihívása lesz, hogy a termés eléri-e a 63 kg/hektolitersúlyt.

​​​​​​​Búza: megnőtt a fajták jelentősége

– Térjünk át fő kalászos növényünkre, a búzára.

– Országosan kevesebb mint egymillió hektáron vetettük a búzát. Bár a beszélgetésünk idején még javában zajlik a betakarítás, sajnos az előzetes jelzések több megyében is katasztrofális, három tonna alatti termésátlagot mutatnak. Az eddigiek alapján Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében sem érte el az őszi búza termésátlaga a három tonnát hektáronként, de Csongrád, Csanád és Békés megyében is három tonna körüli termésekről érkeznek jelentések. A beltartalmakat még nem ismerjük, de ne ámítsuk magunkat; ilyen kényszer alatt érett búza esetében ne számítsunk problémamentes minőségre. Ez is felnyitja a gazdák szemét, hogy a klímaváltozás nagyon fontos, ha nem az egyik legfontosabb szempontja lesz a fajtaválasztásnak. Azon fajták szerepe felértékelődik, amelyek képesek tompítani ezeket a negatív hatásokat. Kellő csapadékellátottság mellett a tudásbeli különbségek nem jelentkeznek. A különbség akkor mutatkozik meg, amikor szélsőséggel találkozik a növény. Ilyenkor kap igazán értelmet a nemesítők azon törekvése, hogy szélsőséges körülmények között tesztelik a fajtajelölteket.

– A klímaváltozáson túl nem mehetünk el szó nélkül az energiaválság kérdése mellett.

– Sajnos az energiaválság már a mindennapjaink részét képezi, és úgy tűnik – bár kívánom, hogy ne legyen igazam –, hogy hosszú távon is velünk maradhat. Az energiaválság emelkedő inputanyag-árakat prognosztizál, tehát mindig csak a költség biztos. A gabonatermesztők is minden bizonnyal árgus szemmel figyelik, hogy a növényeknek mekkora inputanyag-költsége lesz az idei gazdasági évben. A nitrogénárak az előző évhez képest akár megötszöröződtek, és a komplexműtrágya-árak is drasztikus emelkedést mutatnak. Előtérbe kerülnek azok a fajták, amelyek a nitrogént hatékonyabban képesek hasznosítani. Szélsőséges körülmények között, csapadékhiányos időkben nyilvánvalóan a növény nem képes annyi nitrogént felvenni, amennyire szüksége lenne. A fajták ugyanakkor eltérő mértékben képesek hasznosítani a nitrogént. Nem véletlen, hogy amikor mi a Karintiánál összeállítjuk a fajtaportfóliónkat, a kiválasztás során ez tudás, a nitrogénhasznosító képesség kiemelt tényező számunkra.

Fókuszban az inputanyag-árak

– Klímaváltozás, járványok, a háborús helyzet, benne a gabonaárak mozgása a világpiacon egyfelől, közelgő új KAP-időszámítás másfelől – ezekkel a hatalmas kihívásokkal kerültek szembe az agrárium szereplői napjainkban. Mennyire felkészültek ezekre, miként lehet esélyük a jövedelmező kalászosgabona-termelésre?

– Látjuk, hogy a gabonaárak az előző év hasonló időszakához képest megduplázódtak, esetenként akár a száz százalékot is meghaladó mértékben növekedtek. Ez egyfelől jó, hiszen létkérdés a gazdáknak, hogy a megnövekedett inputköltségekkel szemben megnövekedett bevételt tudjanak felmutatni. A mások oldalon viszont azt látjuk, hogy a piacon az árvolatilitás, tehát az ármozgás mértéke jelentősen megnövekedett. Nem ritka például, hogy az adott napon belül egy kalászos ármozgása akár az öt-tízezer forintot is eléri. Itt felértékelődik, ha az integrátor vagy egy adott kalászos fajtával foglalkozó vállalat terménykereskedelmi tevékenységet is folytat. Egy jó pillanatban elcsípett értékesítés sokat tud segíteni a gazdának.

Ami a háborús helyzetet illeti, beszélgetésünk idején még nem született meg a döntés arról, hogy az Ukrajnában termett sok millió tonna gabona a tengeren elhagyhatja-e a szárazföldet. Ez mind az új termés betárolására, mind a beragadt ótermés elszállítására jelentős negatív hatással bír. Ez az egyik oka annak, hogy a gabona ára még mindig nagyon magas. Mivel pedig sem a termelőknek, sem a kereskedőknek nincs jelentős hatásuk a világpiaci ár alakulására, a tudatos gazda a figyelmét arra összpontosítja, amit befolyásolni képes: az inputanyag-költségekre. Ha már a költségeknél tartunk, akkor ismételten megemlítem a fajták eltérő mértékű nitrogénhasznosító képességét. A fajtaválasztásnál rendkívül fontossá válik, hogy a magas áron beszerzett nitrogént az adott növény milyen mértékben képes hasznosítani. De legalább ilyen fontos, hogy a vetőmag mennyibe kerül az idei évben. Már ismeretes, hogy a vetőmag ára az előző évhez képest körülbelül megduplázódott. Nem szabad leragadni az egységárnál, hiszen az eltérő fajták nagyon jelentős, akár 20-30 százalékos eltérést is mutatnak a vetőmagnorma tekintetében. A 20-30 százalékos vetőmagnorma pedig egyértelműen 20-30 százalékos árkülönbséget jelent. Tehát mindenképpen javasoljuk a hektárköltséget is kiszámolni. Az eltérő fajták ugyanis 10 000–15 000 Ft/ha árkülönbséget mutatnak, mivel egyes fajtákat akár 160-200 kg-os vetésnormával is el lehet, másokat viszont ennél lényegesen nagyobb vetésnormával szükséges vetni.

Az aszály és a magas inputanyag-árak miatt is előtérbe kerülnek azok a fajták, amelyek a nitrogént hatékonyabban képesek hasznosítani.

Címkék: vetőmag, Karintia Kft.
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A Corteva a fenntartható védelmet kereső gazdák számára ...

A növénytermesztők sikere nagyban függhet a vetőmagok megfelelő, hatékony védelmétől már a vetés pillanatában. ...