Becsüljük meg az adottságainkat – Itthon van elég víz, élelem, és nem szólnak a fegyverek

A mezőgazdasági termelői árak 2022 első negyedévében a KSH adatai szerint 34 százalékkal emelkedtek, elsősorban a növényi termékek 38 százalékos drágulása következményeként. Az állatok és állati termékek ára 24 százalékkal nőtt. Bár a beruházások, illetve a termelői felhasználás összetevői is jelentősen drágultak, a ráfordítási árak főként a műtrágyák (195%) és az ezek alapanyagául szolgáló földgázár emelkedése miatt lettek 37 százalékkal magasabbak. Az agrárolló nyílt, hiszen a ráfordítási árak jobban nőttek, mint a mezőgazdaság kibocsátási árai – sorolja a tényeket a Statisztika rovat.

Árak – rosszkedvű hónapok

A FAO élelmiszerár-indexe májusban 57,4 százalékpontos emelkedést mutatott az egy évvel korábbi szinthez képest. Csekély öröm, hogy ez már második hónapja lassulást jelent. Az áremelő hatások egymást erősítve jelentkeznek, kezdve a Covid–19-járvány miatt kialakult ellátási és kereslet-kínálati zavarokkal, folytatva az energiaárak robbanásával, továbbá sajnos a tényleges robbanásokkal Ukrajnában. További katalizátorhatást fejtettek ki az állatjárványok. A hangulat immár tartósan rossz, ami velünk is marad az előttünk álló hónapokban is.

Ami a középtávú kilátásokat illeti, az agrárszakmai műhely arra számít, hogy „új szintekre léptünk, érdemi, tartós visszarendeződésre nem számíthatunk. Mivel a mezőgazdasági termékek vezértermékei jellemzően tőzsdei cikkek, a spekuláció állandóan jelen van az árakban. A hangulati elemek előtérbe kerülése miatt növekedett az árak volatilitása, a korábbi ingadozások helyett akár napi 10 százalék feletti mozgásokkal találkozunk. Ez hihetetlen módon emeli a mezőgazdasági termékforgalom finanszírozási igényét.”

Az élelmiszer-értéklánc árváltozásai szépen sorba álltak; a lánc elején a legnagyobb az áremelkedés, a végén a legalacsonyabb. Az év eddig eltelt időszakában a mezőgazdasági árak 36, az élelmiszeripar belföldi árai 21, az élelmiszerek fogyasztói árai 14 százalékkal emelkedtek, 9 százalékos infláció mellett. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság árakat illető érdekérvényesítő képessége megerősödött. Abban, hogy a lánc vége felé egyre kisebb az emelkedés üteme, adminisztratív tényezők – mint például az árstop – is szerepet játszanak.

Az év eddigi időszakában a mezőgazdasági árak 36, az élelmiszeripar belföldi árai 21, az élelmiszerek fogyasztói árai 14 százalékkal emelkedtek, 9 százalékos infláció mellett.

A szakíró szerint az áremelkedési hullámok csitulni fognak, de tartós visszarendeződés nem képzelhető el. „Az, hogy Magyarországon van elég víz, élelem, és nem szólnak a fegyverek, olyan adottság, amit nagyon-nagyon meg kell becsülni minden időtávban.”

Javuló sajtpiac, dráguló trappista

Alaposan átrendeződtek az árviszonyok a tejszektorban is. Emelkedtek a nyerstej-árak, miközben a felvásárolt mennyiség éves alapon is csökkent. Az Agrárpiacok kommentárja az AKI adataira hivatkozva arról számol be, hogy a trappista tejipari ára a 24. héten 58 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az ömlesztett sajtoknál ez az érték 30 százalék. A KSH mérése szerint a trappista fogyasztói ára májusban 45 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Bár még ötéves csúcsa alatt van, de az export és a hazai tejfelvásárlási árak különbsége ismét meredeken emelkedik. Ennek ellenére az év eddig eltelt hónapjaiban a nyerstej-kivitel messze elmarad az előző évitől –pedig a kivitelt a gyenge forint is támogatja.

Itthon a sajtgyártás lassan növekszik, tavaly közel 110 ezer tonnát ért el, és a savótermelés is dinamikusan emelkedik. Ez annak fényében fontos, hogy messze nem vagyunk sajtból önellátók. A sajtok külkereskedelme erősen negatív, de a negatív egyenleg csökken. Magyarország azonban ezzel együtt sem jelenik a világ legnagyobb sajtfogyasztóinak térképén. A legfrissebb adatok szerint évente fejenként 14,2 kg sajt fogy hazánkban, szemben az európai listavezető Dániával, ahol ennek a kétszeresét, 28 kg-ot, míg a franciák 27, a hollandok pedig 21,6 kg sajtot esznek. A hazai fogyasztók 72 százaléka hetente eszik sajtot; átlagosan mindössze 1,7 sajttípust, vagyis szinte mindig ugyanazt, a trappistát választják.

Mivel a magas inflációs környezetben az árak jelentősége növekszik a fogyasztói döntések során, a várhatóan hamarosan életbe lépő szabályozás a trappista piacán nem hoz gyors átrendeződést. Az Agrár Kompetencia Központ a tejárak dinamikus növekedésének folytatódására számít az elkövetkező hónapokban, de augusztusban–szeptemberben ez megtorpan, és számítani lehet korrekcióra. Az előttünk álló években lassú tejáremelkedés várható. A sajtpiac mind mennyiségben, mind minőségben javulni fog, nem is beszélve az értékbeni szárnyalásról. A trappista piacának szabályozottá válása nemcsak a jobb minőségnek, hanem a többi sajttípusnak is teret enged.

Hét klónozott kínai kismalac

A világon először sikeresen teljesen automatizált módszert fejlesztett ki sertésklónok létrehozására a kínai Nankai Egyetem Mesterséges Intelligencia Főiskolájának kutatócsoportja, és született hét egészséges klónozott malac emberi beavatkozás nélkül. A kommentár szerint akár az is elképzelhető, hogy ezzel a módszerrel Kína igen rövid időn belül önellátó lesz sertéshúsból. Ez komoly globális piaczavarokat okozna, hiszen importjuk meghatározó mennyiségi és ármozgató.

„Kína sertéshústermelése növekszik, miközben a belső kereslet nem nő. Az import ebben az évben jelentősen elmarad az elmúlt évek teljesítményétől. Az EU Kínába irányuló sertéshúsexportja az első négy hónapban kétharmadával esett. Ezt a folyamatot gyorsíthatja fel a klónozás iparszerű termelése.”

Akár az is elképzelhető, hogy az automatizált klónozással Kína igen rövid időn belül önellátó lesz sertéshúsból.

Tilos a baromfiexport

Malajzia is belépett azon országok sorába, amelyek a belföldi árak szárnyalása miatt kiviteli tilalmat vezettek be. A hír kapcsán gondolkodott el a soha nem látott globális élelmiszerár-válság várható hatásain az Agrárelemzés szerzője. „Miközben a legtöbb megnyilatkozó még mindig azt számolgatja, hogy Ukrajna és Oroszország hány százalékát bírja a világ gabona- és olajnövénypiacainak, a folyamatosan korbácsolt hangulatban egekbe emelkednek az élelmiszerárak. Ez tovább mélyíti a szakadékot a fejlett és fejlődő térségek között. Az inflációs spirálra egyre több ország kiviteli tilalmakkal reagál.”

Az inflációs küzdelemben a takarmányárak emelkedése és a hőség miatt pusztuló naposcsibék tettek rá az utolsó lapáttal a kormány döntésére Malajziában. Nemcsak a kivitelt állították le, hanem könnyítették az import bejutását is. A baromfihús június eleje óta érvényben lévő kiviteli tilalma bizonytalan időre szól. Ennek buktatója – fejti ki az elemző –, hogy az élelmiszerpiacok globalizációja olyan előrehaladott, a nemzetközi árfüggések olyan erősek, hogy legfeljebb csak rövid időre lehet elszakítani azoktól a belföldi árakat. Az érdekes mégis az, hogy visszatekintve a 2007–2008-as és a 2011-es válságidőszakokra, ezek a politikák hatékonynak bizonyultak az ilyen nemzeti célok elérésében. Ezek az intézkedések azonban kétélű fegyverek. Minél hatékonyabbak a határon belüli fogyasztók védelmében, annál jobban növelik a világpiaci és fogyasztói árakat a harmadik országokban.

„Mindebből kitűnik, hogy a globális élelmiszerválság megoldását nem ezen az úton kell keresni. Rövid távon sokkal inkább a probléma magvát kell megcélozni, és az ukrajnai kivitelt kell felpörgetni. Hosszabb távon az önellátásra való törekvés, az ellátási láncok rövidítése a cél.”

Forrás: Erste Agrár Szemle 2022. 6. száma